Nem volt törvényes alapja a kunyhóbontás ellen tiltakozó aktivista előállításának

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mai ítéletében jogellenesnek minősítette az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) eljárását Misetics Bálint ügyében, aki 2012. március 27-én próbálta megakadályozni, hogy a ferencvárosi önkormányzat elbontsa négy ember saját építésű kunyhóját a Határ út menti erdőben. A rendőrség megbilincselte és előállította a Város Mindenkié aktivistáját, akinek jogi segítséget nyújtottunk.

2012. március 27-én a Határ út menti erdőben a korábban elrendelt bozótirtást és hulladék elszállítást kezdték meg az önkormányzat munkatársai – ebbe belértve az ott élő négy ember felhúzott otthonát. A helyszínen megjelenő két aktivista a kunyhóban lakó embereknek igyekezett segítségére lenni azzal, hogy felhívja a figyelmet az eljárás jogszerűtlenségére. Egy zuglói ügyben a hasonló önkényes eljárásról az alapvető jogok országgyűlési biztosa korábban kimondta, hogy az jogszerűtlen volt, erre alapozták az aktivisták a fellépésüket. A biztos később a ferencvárosi kunyhóbontást is aggályosnak nevezte az ott élő emberek szempontjából. A bíróság ma kihirdetett és szóban indokolt döntésében többek között kimondta, hogy a kunyhóbontás során a rendőri jelenlét célja tisztázatlan volt, a kunyhók lerombolásához segítséget nyújtó rendőri intézkedésnek az iratok alapján nem volt törvényes alapja. A bíróság nem talált magyarázatot arra, hogy miért Misetics Bálintot állították elő, amikor a helyszínen őt fenyegették fizikai erőszakkal az önkormányzat munkatársai. Mindezek alapján nem állapítható meg, hogy az AVM aktivistája jogszerű intézkedésnek szegült volna ellen, így Misetics Bálint megbilincselése, ruházatának átvizsgálása és előállítása ellentétes volt a rendőrségi törvénnyel és a szolgálati szabályzattal. Az ítélet hatályon kívül helyezte az ORFK határozatát és új eljárás lefolytatására kötelezte a rendőrséget. Az új eljárásban vizsgálni kell a rendőri fellépés általános jogalapját és egyenként a konkrét intézkedések arányosságát és szakszerűségét, szükség esetén pedig az eljáró rendőrök fegyelmi felelősségét is.

Misetics Bálint és aktivista társa jogi képviseletét dr. Fazekas Tamás ügyvéd látta el. A TASZ is jogi segítséggel segítette az aktivistákat.

Az ügyben alkotmányjogi panasz van folyamatban.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!

Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból. Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.

Bárddal mentek neki a gyermekvédelmi rendszernek II.

2016. január 1-jétől egyesítik a családsegítő központokat és a gyermekjóléti szolgáltatókat. A pár hete hatályba lépett, teljesen új gyermekvédelmi alapellátási rendszer a szegénységben élő családoknak az életét jelentősen befolyásolja, tehát érdemes áttekinteni, mire számíthatunk. Blogsorozatunk első része az összevonási koncepció elvi lehetőségeit, második része pedig a megvalósult jogszabálymódosítások révén létrejött új rendszert vázolja.

Alkotmányellenes a hajléktalanok bírságolása

Az Alkotmánybíróság határozatának értelmében alkotmányellenes hajléktalanokat azért bírságolni, mert életvitelszerűen közterületen laknak. A TASZ szerint az Alkotmánybíróság akkor járt volna el helyesen, ha a már befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát elrendeli.