Az ügy előzménye, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) honlapján egy óriási informatikai hiányosság eredményeképp több mint egy évig nyilvánosan elérhetőek voltak szabadalmi titkok. Ezt a magyar műszaki fejlesztést sújtó példátlan hanyagságot szúrta ki a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) és felmérve, hogy ez mekkora kárt okozhat a szabadalmi bejelentőknek, közérdekű bejelentést tett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, amely a törvényességi felügyeletet gyakorolja a hibázó SZTNH felett.
Az Alapvető Jogok Biztosa az eset kapcsán folytatott vizsgálatában megállapította, hogy az SZTNH 2012 óta „elvileg bárki számára hozzáférhetővé tette a szabadalmi bejelentés teljes iratanyagát" és ezért „az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek".
A felelősség vállalása helyett megindult a bűnbakkeresés. Az SZTNH elnöke, dr. Bendzsel Miklós által személyesen felügyelt szabadalmi ügyvivői kamara fegyelmi eljárást indított pont az ellen, aki a jogsértést felfedezte és a közérdekű bejelentést megtette. A 2014. február 25. napján tartott fegyelmi tárgyaláson a legsúlyosabb büntetést hozva 5 évre kizárták Pintz Györgyöt a Kamarából. Az indoklás szerint nem járt el lelkiismeretesen, amikor az SZTNH felügyeleti szervét, és nem közvetlenül az SZTNH-t kereste meg; közreműködött nem publikusnak szánt szabadalmi bejelentések letöltésében (ami az informatikai visszásság feltárásának bizonyítéka volt).
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kihirdetett ítéletével hatályon kívül helyezte a Kamara kizárásról szóló határozatát, mert a Kamara fegyelmi tanácsa súlyos, az ügy érdemére kiható eljárásjogi szabálysértéseket követett el. Többek közt nem biztosították Pintz György számára a védekezéshez való jogot, nem indokolták meg, hogy miért volt vétkes a kötelezettségszegése, nem tisztázta a tanács a tényállást, a szankció kiszabásakor figyelmen kívül maradt a közérdekű bejelentés ténye és a fokozatosság elve. További fogyatékossága a kamarai határozatnak, hogy szabadalmi ügyvivők szakmai szabályait próbálták alkalmazni egy egyesület elnöki minőségében tett közérdekű bejelentés vonatkozásában.
Dr. Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje, aki Pintz György védelmét látta el úgy vélte, hogy az ítélet megállapításiból egyértelműen kiderül, hogy Pintz György jóhiszemű fellépésével szemben egy bosszúhadjárat indult egy koncepciós fegyelmi vizsgálat keretében, ami a közérdekű bejelentő üldözését jelentette. Szerencsésnek nevezte, hogy a szabadalmi ügyvivői kamara eljárását a bíróság nagyon határozott módon jogellenesnek nyilvánította.
Érdemes megjegyezni, hogy a Kamara azóta további kettő, teljesen megalapozatlan fegyelmi eljárást indított Pintz György ellen. A Kamara története során Pintz György esetei előtt egy eljárásról van tudomásunk. Ez az eset tökéletesen megmutatja, hogy Magyarországon a közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvény a gyakorlatban semmilyen garanciát nem jelent.