Nyílt levél a miskolci polgármester-jelölteknek – Mi lesz a város szegénytelepeivel?

Elvárjuk, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat ne megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kezelje.

Összefoglalónk a szegénytelepek lakói ellen elkövetett jogsértő intézkedésekről itt érhető el.

Tisztelt Polgármester-jelölt!

Mint arról bizonyára értesült, a Miskolci Törvényszék 2018. december 12-i ítéletében megállapította, hogy a Miskolci Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal éveken át jogellenes gyakorlatot folytatott Miskolc szegénytelepein, és ezzel megsértette az ott lakók egyenlő bánásmódhoz való jogát. A Debreceni Ítélőtábla 2019. május 9-i ítéletével helyben hagyta a miskolci bíróság döntését, így az ítélet jogerős. A bíróság nemcsak kimondta, hogy a szegénytelepeken folytatott összevont hatósági ellenőrzések, a szociális bérlakások lakóinak elüldözését célzó lakásrendelet-módosítás, a Számozott utcák alternatív elhelyezési terv nélküli felszámolása és a mindehhez társuló cigányellenes önkormányzati kommunikáció jogellenes volt, hanem el is tiltotta az alpereseket a jövőbeni hasonló jogsértésektől és 10 millió forintos közérdekű bírsággal sújtotta a diszkrimináló önkormányzatot.

Köztudomású, hogy Miskolcot a nagyarányú munkanélküliség, a fokozódó szegénység, a lakhatási szegregáció és az ezzel járó nehézségek folytán súlyos szociális problémák sújtják. Ezeket a mélyszegénységből fakadó szociális problémákat a 2010-ben megválasztott helyi vezetés nem a Helyi Esélyegyenlőségi Programnak megfelelő helyi szociálpolitikai intézkedésekkel kezelte, hanem olyan intézkedés-sorozatokat és azokhoz társuló nyilvános kommunikációt indított 2011-ben, amelyek a mélyszegény, főként roma származású lakosság belvárosból való kiszorítását célozták és a roma kisebbséggel szembeni előítéletek, indulatok fokozására voltak alkalmasak. A cigányellenes helyi politika egyes részelemeiről különböző jogalkalmazó szervek, így a Kúria, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és az Alapvető Jogok Biztosa is megállapította, hogy jogellenesek és sértik az egyenlő bánásmód követelményét. Ezeket a részelemeket vizsgálta meg összességében a bíróság a Társaság a Szabadságjogokért és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda keresete alapján a bíróság.

A jogerős ítélet megerősítette: a jogszabályok betartása mindenki számára kötelező, különösen igaz ez azon állami és önkormányzati szervekre, amelyeknek a feladata éppen az, hogy őrködjenek a jogszabályok betartása felett. Ezek a szervek kizárólag a jogszabályok által megengedett körben és módon tehetnek intézkedéseket, így olyan személyekkel szemben is csak a jogszabályi keretek között léphetnek fel, akik adott esetben jogsértést követtek el. Továbbá az, hogy egyes emberek jogsértéseket követnek el, nem hatalmazza fel az önkormányzatot arra, hogy a szegénytelepek lakóit általánosítva és minden egyéni mérlegelés nélkül összeférhetetlen, alkalmazkodásra képtelen, bűnöző életmódot folytató csoportként bélyegezzék meg és kezeljék. Az ítélet legfontosabb üzenete tehát az, hogy a szociális problémákat, társadalmi feszültségeket csak jogállami eszközökkel kezelheti az állam illetve az önkormányzat.

A rendszerváltás óta egyre fokozódó társadalmi és vagyoni különbségek miatt a helyzet komplex megoldást igényel, de az önkormányzat rendelkezésére áll számos erőforrás arra, hogy érdemi lépéseket tegyen a szegénytelepeken élők integrációja és felemelkedése, a többségi társadalom érzékenyítése, mindezek által a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében. Az anyagi forrásokon túl szakmai anyagok (pl. Helyi Esélyegyenlőségi Program) adnak iránymutatást, továbbá szakértők és civil szervezetek is bevonhatók ebbe a munkába.

Elvárjuk, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat ne megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kezelje.

Kérjük, hogy tájékoztassák a közvéleményt és szervezeteinket arról, hogy milyen jogszerű lépéseket terveznek megválasztásuk esetére a mélyszegénység, a szegregáció és a kirekesztés csökkentésére!

Budapest, 2019. szeptember 17.

Tisztelettel:

Társaság a Szabadságjogokért, Szabó Máté szakmai igazgató sk.

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Muhi Erika igazgató

Ide Tartozunk Roma Közösségi Hálózat - Setét Jenő

A Roma Polgárjogi Mozgalom BAZ megyei szervezete színeiben a roma nemzetiségi önkormányzati választásokon induló alábbi jelöltek:

Botos Ferenc

Gulyás Ferenc

Horváth Gábor Géza

Stefán László

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Félév után reagált az EMMI, de választ továbbra sem kaptunk

2016. év végén a Parlament elfogadta a Gyermekvédelmi törvény azon módosítását, aminek értelmében súlyos veszélyeztetésnek minősül, így akár a gyermek családból kiemeléséhez is vezethet, ha a szülőt a gyermekorvos, a védőnő, a pedagógus vagy az óvónő nem találja kellően együttműködőnek. Ezért - öt hónappal ezelőtt - nyílt levélben fordultunk Czibere Károly államtitkár úrhoz, kérve, hogy azonnal készüljön el a törvénymódosítás szövegét pontosító, garanciális módszertani anyag. Kértük azt is, hogy annak elkészítésébe vonják be végre a civil szakmai szervezeteket. Tavalyi levelünkre most kaptunk választ, de a Tárca érdemben nem reagált kérésünkre.

Kutatási eredmények Miskolc két belvárosi szegregátumáról

A TASZ megbízásából készült szociológiai kutatás feltárja Miskolc két belvárosi, várhatóan a közeljövőben felszámolásra kerülő szegregátuma lakóinak kilátástalan életkörülményeit és az önkormányzat által koordinált összevont hatósági razziák lakosságra gyakorolt hatását.

Gyermekvédelmi alapellátás – szakellátás közötti eltolódás

Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a gyermekvédelmi ellátások finanszírozása hogyan változott az elmúlt években, valóban elhanyagolta-e a kormány a gyermekvédelmi alapszolgáltatásokat, miközben a gyermekvédelmi szakellátást előnyben részesítette.