Nyílt levél a miskolci polgármester-jelölteknek – Mi lesz a város szegénytelepeivel?

Elvárjuk, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat ne megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kezelje.

Összefoglalónk a szegénytelepek lakói ellen elkövetett jogsértő intézkedésekről itt érhető el.

Tisztelt Polgármester-jelölt!

Mint arról bizonyára értesült, a Miskolci Törvényszék 2018. december 12-i ítéletében megállapította, hogy a Miskolci Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal éveken át jogellenes gyakorlatot folytatott Miskolc szegénytelepein, és ezzel megsértette az ott lakók egyenlő bánásmódhoz való jogát. A Debreceni Ítélőtábla 2019. május 9-i ítéletével helyben hagyta a miskolci bíróság döntését, így az ítélet jogerős. A bíróság nemcsak kimondta, hogy a szegénytelepeken folytatott összevont hatósági ellenőrzések, a szociális bérlakások lakóinak elüldözését célzó lakásrendelet-módosítás, a Számozott utcák alternatív elhelyezési terv nélküli felszámolása és a mindehhez társuló cigányellenes önkormányzati kommunikáció jogellenes volt, hanem el is tiltotta az alpereseket a jövőbeni hasonló jogsértésektől és 10 millió forintos közérdekű bírsággal sújtotta a diszkrimináló önkormányzatot.

Köztudomású, hogy Miskolcot a nagyarányú munkanélküliség, a fokozódó szegénység, a lakhatási szegregáció és az ezzel járó nehézségek folytán súlyos szociális problémák sújtják. Ezeket a mélyszegénységből fakadó szociális problémákat a 2010-ben megválasztott helyi vezetés nem a Helyi Esélyegyenlőségi Programnak megfelelő helyi szociálpolitikai intézkedésekkel kezelte, hanem olyan intézkedés-sorozatokat és azokhoz társuló nyilvános kommunikációt indított 2011-ben, amelyek a mélyszegény, főként roma származású lakosság belvárosból való kiszorítását célozták és a roma kisebbséggel szembeni előítéletek, indulatok fokozására voltak alkalmasak. A cigányellenes helyi politika egyes részelemeiről különböző jogalkalmazó szervek, így a Kúria, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és az Alapvető Jogok Biztosa is megállapította, hogy jogellenesek és sértik az egyenlő bánásmód követelményét. Ezeket a részelemeket vizsgálta meg összességében a bíróság a Társaság a Szabadságjogokért és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda keresete alapján a bíróság.

A jogerős ítélet megerősítette: a jogszabályok betartása mindenki számára kötelező, különösen igaz ez azon állami és önkormányzati szervekre, amelyeknek a feladata éppen az, hogy őrködjenek a jogszabályok betartása felett. Ezek a szervek kizárólag a jogszabályok által megengedett körben és módon tehetnek intézkedéseket, így olyan személyekkel szemben is csak a jogszabályi keretek között léphetnek fel, akik adott esetben jogsértést követtek el. Továbbá az, hogy egyes emberek jogsértéseket követnek el, nem hatalmazza fel az önkormányzatot arra, hogy a szegénytelepek lakóit általánosítva és minden egyéni mérlegelés nélkül összeférhetetlen, alkalmazkodásra képtelen, bűnöző életmódot folytató csoportként bélyegezzék meg és kezeljék. Az ítélet legfontosabb üzenete tehát az, hogy a szociális problémákat, társadalmi feszültségeket csak jogállami eszközökkel kezelheti az állam illetve az önkormányzat.

A rendszerváltás óta egyre fokozódó társadalmi és vagyoni különbségek miatt a helyzet komplex megoldást igényel, de az önkormányzat rendelkezésére áll számos erőforrás arra, hogy érdemi lépéseket tegyen a szegénytelepeken élők integrációja és felemelkedése, a többségi társadalom érzékenyítése, mindezek által a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében. Az anyagi forrásokon túl szakmai anyagok (pl. Helyi Esélyegyenlőségi Program) adnak iránymutatást, továbbá szakértők és civil szervezetek is bevonhatók ebbe a munkába.

Elvárjuk, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat ne megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kezelje.

Kérjük, hogy tájékoztassák a közvéleményt és szervezeteinket arról, hogy milyen jogszerű lépéseket terveznek megválasztásuk esetére a mélyszegénység, a szegregáció és a kirekesztés csökkentésére!

Budapest, 2019. szeptember 17.

Tisztelettel:

Társaság a Szabadságjogokért, Szabó Máté szakmai igazgató sk.

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Muhi Erika igazgató

Ide Tartozunk Roma Közösségi Hálózat - Setét Jenő

A Roma Polgárjogi Mozgalom BAZ megyei szervezete színeiben a roma nemzetiségi önkormányzati választásokon induló alábbi jelöltek:

Botos Ferenc

Gulyás Ferenc

Horváth Gábor Géza

Stefán László

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Másodfokon is megnyertük az ország legnagyobb antidiszkriminációs perét Miskolc Önkormányzatával szemben

Jogerősen megnyertük a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával (NEKI) azt a pert, amit a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottunk.

Hiába trükközött az önkormányzat, újabb rászorulókat büntető rendelet megsemmisítését értük el

A Kúria döntése szerint alapjogokat sért az a helyi adórendeleti szabályozás, amely éppen a szociálisan rászorult emberek jól körülhatárolható csoportját kötelezné a települési adó megfizetésére. Beadványunk vezetett el ahhoz, hogy a Kúria az önkormányzat trükközése miatt elnyúló eljárás végén kimondja: nem vethető ki olyan adó, ami egy csoport célzott elüldözését szolgálná egy településről.

Dilettáns és embertelen a gyermekvédelmi törvény szigorítása!

Jövő héten szavaz a parlament arról, hogy azok a szülők, akik nem elég "együttműködőek a tanárokkal, óvónőkkel, gyermekorvossal vagy védőnővel, súlyosan veszélyeztetik a gyermeküket. Jobb esetben csak védelembe veszik a gyerekeket, rosszabb esetben akár el is szakíthatják őket szüleiktől.