Nyílt levél a miskolci polgármester-jelölteknek – Mi lesz a város szegénytelepeivel?

Elvárjuk, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat ne megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kezelje.

Összefoglalónk a szegénytelepek lakói ellen elkövetett jogsértő intézkedésekről itt érhető el.

Tisztelt Polgármester-jelölt!

Mint arról bizonyára értesült, a Miskolci Törvényszék 2018. december 12-i ítéletében megállapította, hogy a Miskolci Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal éveken át jogellenes gyakorlatot folytatott Miskolc szegénytelepein, és ezzel megsértette az ott lakók egyenlő bánásmódhoz való jogát. A Debreceni Ítélőtábla 2019. május 9-i ítéletével helyben hagyta a miskolci bíróság döntését, így az ítélet jogerős. A bíróság nemcsak kimondta, hogy a szegénytelepeken folytatott összevont hatósági ellenőrzések, a szociális bérlakások lakóinak elüldözését célzó lakásrendelet-módosítás, a Számozott utcák alternatív elhelyezési terv nélküli felszámolása és a mindehhez társuló cigányellenes önkormányzati kommunikáció jogellenes volt, hanem el is tiltotta az alpereseket a jövőbeni hasonló jogsértésektől és 10 millió forintos közérdekű bírsággal sújtotta a diszkrimináló önkormányzatot.

Köztudomású, hogy Miskolcot a nagyarányú munkanélküliség, a fokozódó szegénység, a lakhatási szegregáció és az ezzel járó nehézségek folytán súlyos szociális problémák sújtják. Ezeket a mélyszegénységből fakadó szociális problémákat a 2010-ben megválasztott helyi vezetés nem a Helyi Esélyegyenlőségi Programnak megfelelő helyi szociálpolitikai intézkedésekkel kezelte, hanem olyan intézkedés-sorozatokat és azokhoz társuló nyilvános kommunikációt indított 2011-ben, amelyek a mélyszegény, főként roma származású lakosság belvárosból való kiszorítását célozták és a roma kisebbséggel szembeni előítéletek, indulatok fokozására voltak alkalmasak. A cigányellenes helyi politika egyes részelemeiről különböző jogalkalmazó szervek, így a Kúria, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és az Alapvető Jogok Biztosa is megállapította, hogy jogellenesek és sértik az egyenlő bánásmód követelményét. Ezeket a részelemeket vizsgálta meg összességében a bíróság a Társaság a Szabadságjogokért és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda keresete alapján a bíróság.

A jogerős ítélet megerősítette: a jogszabályok betartása mindenki számára kötelező, különösen igaz ez azon állami és önkormányzati szervekre, amelyeknek a feladata éppen az, hogy őrködjenek a jogszabályok betartása felett. Ezek a szervek kizárólag a jogszabályok által megengedett körben és módon tehetnek intézkedéseket, így olyan személyekkel szemben is csak a jogszabályi keretek között léphetnek fel, akik adott esetben jogsértést követtek el. Továbbá az, hogy egyes emberek jogsértéseket követnek el, nem hatalmazza fel az önkormányzatot arra, hogy a szegénytelepek lakóit általánosítva és minden egyéni mérlegelés nélkül összeférhetetlen, alkalmazkodásra képtelen, bűnöző életmódot folytató csoportként bélyegezzék meg és kezeljék. Az ítélet legfontosabb üzenete tehát az, hogy a szociális problémákat, társadalmi feszültségeket csak jogállami eszközökkel kezelheti az állam illetve az önkormányzat.

A rendszerváltás óta egyre fokozódó társadalmi és vagyoni különbségek miatt a helyzet komplex megoldást igényel, de az önkormányzat rendelkezésére áll számos erőforrás arra, hogy érdemi lépéseket tegyen a szegénytelepeken élők integrációja és felemelkedése, a többségi társadalom érzékenyítése, mindezek által a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében. Az anyagi forrásokon túl szakmai anyagok (pl. Helyi Esélyegyenlőségi Program) adnak iránymutatást, továbbá szakértők és civil szervezetek is bevonhatók ebbe a munkába.

Elvárjuk, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat ne megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kezelje.

Kérjük, hogy tájékoztassák a közvéleményt és szervezeteinket arról, hogy milyen jogszerű lépéseket terveznek megválasztásuk esetére a mélyszegénység, a szegregáció és a kirekesztés csökkentésére!

Budapest, 2019. szeptember 17.

Tisztelettel:

Társaság a Szabadságjogokért, Szabó Máté szakmai igazgató sk.

Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Muhi Erika igazgató

Ide Tartozunk Roma Közösségi Hálózat - Setét Jenő

A Roma Polgárjogi Mozgalom BAZ megyei szervezete színeiben a roma nemzetiségi önkormányzati választásokon induló alábbi jelöltek:

Botos Ferenc

Gulyás Ferenc

Horváth Gábor Géza

Stefán László

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A Számozott utcákkal kapcsolatos intézkedési terv elfogadhatatlan!

A miskolci Számozott utcák lakóinak emberhez méltó elhelyezését szolgáló intézkedési terv teljes átdolgozására szólítja fel a városvezetést a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat, több jogvédő civil szervezet és független szakember.

Börtön vagy fagyhalál?

30 éve nem volt olyan hideg a január, mint az idei. A hosszan tartó, rendkívüli hideg miatt a szegénységben élők télre felhalmozott tűzifája hamar elfogyott. A szociális tűzifa még enyhébb teleken sem fedezi teljes egészében a rászorulók szükségleteit, az idei télen pedig különösen kevésnek bizonyult. Egy átlagos télen körülbelül 15 ember fagy meg saját, fűtetlen otthonában.

Feleslegesen tönkretett életek

Kilenc hónapnyi félelemmel vegyes várakozás után 2014. májusában megszületett Bence. Az édesanyja még a kórházba is nagytáskával érkezett, hiszen az újszülöttnek szánt ruhákat is vitte magával, hogy majd együtt térhessenek haza otthonukba. Bence problémamentes születése után a csecsemőt az édesanyja mellére fektették, 2 napig gondozhatta, szoptathatta az újszülöttet. A harmadik napon viszont a kórházi védőnő Bence nélkül jelent meg a kórteremben, közölte az anyával: a baba nélkül kell távoznia, hiszen a gyámhivatal Bence családból való kiemeléséről döntött.