Nyílt levél a miskolci polgármester-jelölteknek – Mi lesz a város szegénytelepeivel?
Elvárjuk, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat ne megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kezelje.
Összefoglalónk a szegénytelepek lakói ellen elkövetett jogsértő intézkedésekről itt érhető el.
Tisztelt Polgármester-jelölt!
Mint arról bizonyára értesült, a Miskolci Törvényszék 2018. december 12-i ítéletében megállapította, hogy a Miskolci Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal éveken át jogellenes gyakorlatot folytatott Miskolc szegénytelepein, és ezzel megsértette az ott lakók egyenlő bánásmódhoz való jogát. A Debreceni Ítélőtábla 2019. május 9-i ítéletével helyben hagyta a miskolci bíróság döntését, így az ítélet jogerős. A bíróság nemcsak kimondta, hogy a szegénytelepeken folytatott összevont hatósági ellenőrzések, a szociális bérlakások lakóinak elüldözését célzó lakásrendelet-módosítás, a Számozott utcák alternatív elhelyezési terv nélküli felszámolása és a mindehhez társuló cigányellenes önkormányzati kommunikáció jogellenes volt, hanem el is tiltotta az alpereseket a jövőbeni hasonló jogsértésektől és 10 millió forintos közérdekű bírsággal sújtotta a diszkrimináló önkormányzatot.
Köztudomású, hogy Miskolcot a nagyarányú munkanélküliség, a fokozódó szegénység, a lakhatási szegregáció és az ezzel járó nehézségek folytán súlyos szociális problémák sújtják. Ezeket a mélyszegénységből fakadó szociális problémákat a 2010-ben megválasztott helyi vezetés nem a Helyi Esélyegyenlőségi Programnak megfelelő helyi szociálpolitikai intézkedésekkel kezelte, hanem olyan intézkedés-sorozatokat és azokhoz társuló nyilvános kommunikációt indított 2011-ben, amelyek a mélyszegény, főként roma származású lakosság belvárosból való kiszorítását célozták és a roma kisebbséggel szembeni előítéletek, indulatok fokozására voltak alkalmasak. A cigányellenes helyi politika egyes részelemeiről különböző jogalkalmazó szervek, így a Kúria, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság és az Alapvető Jogok Biztosa is megállapította, hogy jogellenesek és sértik az egyenlő bánásmód követelményét. Ezeket a részelemeket vizsgálta meg összességében a bíróság a Társaság a Szabadságjogokért és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda keresete alapján a bíróság.
A jogerős ítélet megerősítette: a jogszabályok betartása mindenki számára kötelező, különösen igaz ez azon állami és önkormányzati szervekre, amelyeknek a feladata éppen az, hogy őrködjenek a jogszabályok betartása felett. Ezek a szervek kizárólag a jogszabályok által megengedett körben és módon tehetnek intézkedéseket, így olyan személyekkel szemben is csak a jogszabályi keretek között léphetnek fel, akik adott esetben jogsértést követtek el. Továbbá az, hogy egyes emberek jogsértéseket követnek el, nem hatalmazza fel az önkormányzatot arra, hogy a szegénytelepek lakóit általánosítva és minden egyéni mérlegelés nélkül összeférhetetlen, alkalmazkodásra képtelen, bűnöző életmódot folytató csoportként bélyegezzék meg és kezeljék. Az ítélet legfontosabb üzenete tehát az, hogy a szociális problémákat, társadalmi feszültségeket csak jogállami eszközökkel kezelheti az állam illetve az önkormányzat.
A rendszerváltás óta egyre fokozódó társadalmi és vagyoni különbségek miatt a helyzet komplex megoldást igényel, de az önkormányzat rendelkezésére áll számos erőforrás arra, hogy érdemi lépéseket tegyen a szegénytelepeken élők integrációja és felemelkedése, a többségi társadalom érzékenyítése, mindezek által a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében. Az anyagi forrásokon túl szakmai anyagok (pl. Helyi Esélyegyenlőségi Program) adnak iránymutatást, továbbá szakértők és civil szervezetek is bevonhatók ebbe a munkába.
Elvárjuk, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat ne megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel kezelje.
Kérjük, hogy tájékoztassák a közvéleményt és szervezeteinket arról, hogy milyen jogszerű lépéseket terveznek megválasztásuk esetére a mélyszegénység, a szegregáció és a kirekesztés csökkentésére!
Budapest, 2019. szeptember 17.
Tisztelettel:
Társaság a Szabadságjogokért, Szabó Máté szakmai igazgató sk.
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Muhi Erika igazgató
Ide Tartozunk Roma Közösségi Hálózat – Setét Jenő
A Roma Polgárjogi Mozgalom BAZ megyei szervezete színeiben a roma nemzetiségi önkormányzati választásokon induló alábbi jelöltek:
Botos Ferenc
Gulyás Ferenc
Horváth Gábor Géza
Stefán László
