Nyílt levélben zaklatta a romákat a polgármester

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kérelmünkre indult eljárásban megállapította, hogy Mezőkeresztes polgármestere a romákkal szembeni diszkriminációt valósított meg a helyi Krónikában megjelentetett, a lakossághoz szóló nyílt levelével.

Mezőkeresztes polgármesterének, Majoros Jánosnak a város önkormányzati lapjában, a Keresztesi Krónika 2015. júliusi számában megjelent, a lakossághoz címzett nyílt levelének címe „Állítsuk meg az ingatlanárak csökkenését”. A cikk szerint a cél az, hogy “a településünkön eladásra kínált ingatlanokat rendszeres keresettel rendelkező, megtakarításokra és akár vállalkozások beindítására képes magánszemélyeknek, cégeknek kell eladni, érvényesíteni”. Ebben az írásban a polgármester az ingatlanárak csökkenésének okaként két “nem kívánt” indokot jelölt meg. Az egyik, hogy jövedelemmel nem rendelkező személyek szereztek ingatlanokat a településen, akik később albérletbe adták azokat, a másik pedig, hogy a részletre vásárolt ingatlanok vevői nem fizetik ki a vételár teljes összegét. Két bekezdéssel később a polgármester konkrét javaslatot is tett a helyzet megváltoztatására: arra kérte a településen élőket, hogy “ha tehetik akár csak CSOK (szocpol) megigénylésének lehetőségét is felvető, más településről érkező roma nemzetiségű lakosok felé ne értékesítsék ingatlanjaikat”. A nyílt levél az önkormányzat honlapjára is felkerült.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a TASZ mint közérdekű igényérvényesítő kérelmére megállapította, hogy a cikkben megfogalmazottakkal a polgármester zaklatást valósított meg a roma nemzetiséghez tartozó személyek pontosan meg nem határozható nagyobb csoportjával szemben, megsértve ezzel az egyenlő bánásmód követelményét.

A hatóság több szankciót is megállapított a jogsértő polgármesterrel szemben: kötelezte 100.000 Ft bírság megfizetésére, továbbá a zaklató  cikket is el kell távolítania az önkormányzat honlapjáról. Ezen felül a polgármester köteles az EBH  határozatát a saját honlapján és a Keresztesi Krónikában is  közzétenni. Végezetül a hatóság  eltiltotta a polgármestert attól, hogy a jövőben hasonló jogsértést kövessen el.

Üdvözljük a döntést, amely indokolása szerint „már önmagában sérti a roma nemzetiséghez tartozók emberi méltóságát, hogy a polgármester felszólítja a lakosságot, hogy romáknak ne értékesítsék ingatlanjaikat, de a felszólítás ebbe az összefüggésbe helyezve kifejezetten alkalmas arra, hogy a roma nemzetiséghez tartozókkal szemben ellenséges, megalázó, megfélemlítő vagy támadó környezetet alakítson ki.”

A döntés egyben alátámasztja álláspontunkat, miszerint a polgármester önkormányzati lapban közzétett véleménye nem élvezi a szólásszabadság védelmét. Amikor állami tisztségviselők hivatalos minőségükben szólalnak meg, megszólalásuk nem élvezi a polgárok véleményének járó magas szintű védelmet. Ők az államot testesítik meg, az állam nevében beszélnek, az államnak pedig azonos méltóságú személyként kell kezelni minden polgárát. Sérti a polgárok egyenlőségét, ha egy csoport tagjait megbélyegző megnyilvánulást tesz egy polgármester. Ebben az esetben a polgármester a csoport összes tagját, a romákat kollektíven tette felelőssé a csökkenő ingatlanárakért, és alakított ki egy olyan ellenséges környezetet a romák ellen, ami válogatás nélkül, minden a településen élő, vagy később odaköltöző roma származású személy ellen irányult. Éppen ezért a szólásszabadság az egyenlő bánásmódhoz való jog korlátjaként nem értelmezhető az ügyben.

Az EBH határozata nem jogerős, annak bírósági felülvizsgálatát kérheti a polgármester.

Beadványunkat itt, az EBH döntését pedig itt olvashatod.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.