Nyilvános adat a rektorok fizetése!

A mai napon, 2009. november 19-én tárgyalta a Fővárosi Bíróság a rektori fizetések nyilvánosságának kérdését. A bíróság a pert kezdeményező Bodoky Tamás újságíró, és az őt képviselő TASZ jogvédő szervezet javára döntött: az ítélet szerint az egyetemi rektorok fizetése közérdekű, és így nyilvános adat kell hogy legyen.

Korábban több lap is arról írt, hogy a válság idején az egyetemi és főiskolai rektorok továbbra is milliókat keresnek havonta. Az Index újságírója az összes állami egyetem és főiskola vezetőjét megkereste, de egyikük sem árulta el, hogy mennyit keres.

A rektorok a miniszterelnök kérése és az ombudsman sajtóban megjelent véleménye ellenére titkolják fizetésüket, szerintük az, hogy mennyit keresnek, feladatuk ellátásától független. Közös nyilatkozatot is kiadtak a Magyar Rektori Konferencián keresztül, amelyben azt hangsúlyozták, hogy a keresetükkel kapcsolatos adatok nem közérdekből nyilvánosak, hanem személyes adatok, és ebből következően saját maguk dönthetik el, hogy kit tájékoztatnak arról.

A Bodoky Tamás képviseletét ellátó TASZ szerint a közfeladatot végző vezetők - ez esetben a rektorok - személyes adatai is nyilvánosak, ha azok összefüggenek feladatuk ellátásával.  Mivel jogerős bírósági döntés van arról, hogy a fizetés mértéke állami vagyont kezelő cégek esetében elválaszthatatlan a közfeladat ellátásától, ezért a TASZ határozott álláspontja, hogy ez a logika kell hogy érvényesüljön az egyetemi vezetők esetében is. A TASZ ezen érvelésének adott helyt mai ítéletével a Fővárosi Bíróság.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.