Nyilvánosak a paksi bővítés előkészítésének adatai

Milyen környezeti, gazdasági, társadalmi hatása lesz két új atomerőmű blokknak? Hogyan és ki finanszírozza a legalább 2-3 ezer milliárdos költségre becsült beruházást? Hogyan alakulnak 10 év múlva az energiafogyasztási igények? Mind-mind olyan fontos kérdés, amelyeknek meg kell előznie egy tervezett atomerőmű-bővítést. Ez egyben, józan logikával, azt is jelenti, hogy ezektől a kérdésektől függ, induljon-e a beruházás vagy sem, azaz biztonságos, gazdaságos, indokolt-e egy ilyen gigaprojekt. Ezt hivatott eldönteni a 2009-ben indult Lévai projekt.

Tekintettel a tervezett projekt szakértők által becsült hatalmas költségére az Energiaklub úgy vélte, hogy a folyamatnak alapjaitól kezdve nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie. Éppen ezért élve a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvény adta lehetőségével, 2011 januárjában az MVM Zrt.-től elkérte a projekt legfontosabb adatait. Az MVM ekkor, arra hivatkozva, hogy a kért adatok döntéselőkészítő anyagnak minősülnek, továbbá üzleti titkot tartalmaznak, megtagadta azok kiadását. Ezért az Energiaklub pert indított az adatszolgáltatást megtagadó cég ellen. Az ügy egészen a Kúriáig jutott, ahol az MVM újra kénytelen volt azzal szembesülni, hogy közfeladatot ellátó szervként a kért adatokat közzé kell tennie.

A TASZ felháborítónak tartja, hogy az MVM tudatosan és feleslegesen pereskedik ahelyett, hogy teljesítené kötelezettségét és betartaná a közpénzek átláthatóságát biztosító szabályokat. Csak reménykedni tudunk benne, hogy az MVM végre belátja, hogy nincs értelme a rosszhiszemű és időhúzó magatartásának, amit szinte minden egyes közérdekű adatok kiadása iránti perben folytat, és amelyet már a bíróságok is unnak.