Nyilvánosságra kell hozni, hogy kiket tiltottak ki az USA-ból I.

A Társaság a Szabadságjogokért közérdekű adatigényléseket küldött olyan személyeknek, akiknek a neve a sajtóban felmerült a kitiltási botrány kapcsán. A tény, hogy közfeladatot ellátó illetve a közügyekre jelentős befolyást gyakorló személyek korrupciós ügyekre tekintettel nem kívánatosak az Egyesült Államokban a nyilvánosságra tartozik.

A kitiltási botrány kirobbanása óta sok lehetséges érintett neve keringett a sajtóban. A TASZ közérdekű adatigénylésekkel járt az ügy után és néhány lehetséges érintettnek feltettük a kérdést, hogy kitiltották-e az USA-ból.[1]

  1. Vida Ildikó: IGEN

Vida Ildikónak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének november 3-án, még az mno.hu-nak adott beismerő interjúja előtt küldtük el kérdésünket, amire csak a beszélgetés megjelenését követően válaszolt.

„Pár sorban azt írták, hogy a belépésem az Egyesült Államokba nemkívánatosnak minősül. Egy elnöki nyilatkozatra hivatkoztak, amelyikben van egy passzus, miszerint felfüggeszthetik a belépési jogát annak, aki korrupcióban érintett, vagy abból hasznot húz.”

Megkérdeztük azt is, hogy van-e tudomása arról, hogy még hány NAV munkatársra igaz ez és kik ők. Vida Ildikó álláspontja szerint azonban az, hogy „a NAV-nál dolgozó vezetők, mint magánszemélyek szerepelnek-e az Egyesült Amerikai Államok listáján, közfeladatuk ellátásával nincs összefüggésben, ezért az nem minősül közérdekű adatnak, sem pedig közérdekből nyilvános adatnak”.

A TASZ álláspontja ezzel ellentétes. Az információszabadság törvény szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó személy közfeladata ellátásával összefüggő személyes adata. A NAV-vezetők nem egyszerű magánszemélyek, hanem közfeladatot látnak el. Magánszférájuk így is van, de jóval szűkebb, mint egy átlagos állampolgárnak. Egy NAV-os vezető esetében az, hogy korrupcióban érintett vagy abból hasznos húz, egészen biztosan nem esik a magánszféra körébe, hanem közfeladatával összefüggőnek minősül. Ebből az következik, hogy ha emiatt nem léphet be az USA területére, az közérdekből nyilvános adat, melyet ki kell adnia.

  1. Lázár János: NEM

Lázár János 2014. november 14-én válaszolt az adatigénylésünkre, mely szerint semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kapott arról, hogy a kitiltások jogi hátterét képző elnöki proklamáció hatálya alatt állna.

  1. Habony Árpád: Folytatása következik


[1] Kapott Ön az Amerikai Egyesült Államoktól (beleértve annak magyarországi nagykövetségét) arra vonatkozó levelet vagy bármilyen más formájú hivatalos tájékoztatást, hogy az amerikai „Presidential Proclamation Number 7750 and its Anti-Kleptocracy Provision of January 12, 2004” hatálya alatt áll, azaz nem léphet be az Egyesült Államok területére vagy beutazási kérelmét megtagadnák vagy egyéb ilyen tartalmú intézkedést foganatosítanának Önnel szemben?

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Obamával kollaborál a TASZ!

Barack Obama amerikai elnök által kezdeményezett Open Government Partnership (OGP, Nyílt Kormányzati Együttműködés) célja az átlátható, hatékony és ellenőrizhető kormányzat megteremtése. A TASZ és a K-Monitor elkészítette Magyarország vállalásaira vonatkozó javaslatokat.

Kérdezze Balsait a dohánylobbiról!

Az alkotmányügyi bizottság ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését – ennek eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a tömeges elbocsátások és költségvetési szigorítások időszakában. “A dohánylobbi erősebb volt” jelentette ki az alkotmányügyi bizottság Fidesz-es elnöke, Balsai István. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet arra buzdítja az aktív polgárokat, hogy közérdekű adatigénylés formájában tudakolják meg az Alkotmánybíróság jövendő tagjától, vajon pontosan hogyan is befolyásolta a döntését a dohánylobbi.