Orwelli rémálom: törvénytelenül készít hangfelvételeket a rendőrség

Országszerte több ezer kamera pásztázza a közterületeket. A kamerás térfigyelés a személyes adatok védelméhez fűződő jogunkat, a magánszféránkat korlátozó bűnmegelőzési és bűnüldözési eszköz, amely kizárólag törvényi felhatalmazás alapján lehetséges. A rendőrségi törvény kizárólag képfelvétel készítését engedélyezi a térfigyelő kamerák használatakor. (Kép és hangfelvétel készítésére egyedi intézkedés kézi kamerával történő rögzítésekor van lehetőség, ezt nem szabad összekeverni a térfigyeléssel, amely minden esemény rögzít, nem csupán a rendőri intézkedést, például egy fokozott csomagellenőrzést.) Az utcán zajló beszélgetéseink rögzítése a magánszféra és a megfigyeléstől mentes cselekvési szabadság drasztikus korlátozását jelenti. A Gyöngyöspatán készült felvétel azért ad különösen okot az aggodalomra, mert a távolról rögzített képi anyaghoz képest a hangrögzítés nagyon jó minőségű, tisztán kivehetőek azok a részek is, amikor nem kiabálnak. Amennyiben a sűrűn bekamerázott területeken ilyen színvonalú technikai eszközökkel figyelnek meg bennünket, akkor teljes magánéletünket – amely nem csak a lakásunkban zajlik – nyomon követheti a rendőrség.

A TASZ álláspontja szerint ez a gyakorlat akkor is alkotmányellenes lenne, ha a rendőrségi törvényt módosítva erre kiterjedő felhatalmazást adna az Országgyűlés, mert a hangfelvétel még a képi rögzítéshez képest is aránytalanul korlátozza a magánszféránkat, különös tekintettel a személyes adataink feletti rendelkezési jogunkra. A technikai megfigyelés általánosságban sérti a személyes adataink feletti rendelkezési jogot és az emberi méltóságot. Az alapjogok sérelme akkor is megvalósul, ha a megfigyelést kizárólag törvényben felhatalmazott személy végzi, és az információk nem jutnak illetéktelen személyek tudomására, ugyanis mindenki illetéktelen, akinek a megfigyelői tevékenysége az érintett szándéka ellen való. Az elektronikus megfigyelés alkalmas arra, hogy intim élethelyzeteket rögzítsen. A magánszféra a közösségi élet során is védendő érték, az emberi méltóság és az információs önrendelkezés a az utcán, a vonaton és a buszon is megilleti a polgárokat. Képzelje el azt, hogy egy utcai kávézóban ül, és bizalmas beszélgetést folytat az ismerősével. Vajon mindent elmondana neki, ha tudná, hogy a rendőrség rögzíti az elhangzottakat?

A személyes adatok védelme nem korlátozhatatlan jog, azonban az alkotmányos jogkorlátozás feltétele, hogy az elérni kívánt cél és a jogkorlátozás súlya összhangban legyen egymással. Fontos továbbá, hogy amennyiben az alkalmazott korlátozás a cél elérésére alkalmatlan, sérül az alapjog. A bűnmegelőzés és hatékony bűnüldözés legitim jogalkotói célok, de ezekhez képest nem arányos a mindenkire megkülönböztetés nélkül kiterjedő hangrögzítés.

 

A gyöngyöspatai esethez hasonlóan aggodalomra ad okot hogy az ózdi rendőrkapitányság a térfigyelő rendszert kiegészítette hangszórókkal is, amelyen keresztül az ügyeletes rendőr felszólítja a társadalmi normákkal ellentétes magatartást tanúsító személyeket. A TASZ szerint ijesztő jövőképet vizionál az ózdi megoldás, ahol a hatalom hangosbemondón keresztül irányítja az életünket.

 

Nem mellékes szála a gyöngyöspatai felvételnek, hogy az jogellenesen került ki a rendőrségtől, a felvételen szereplő „Alex” garázda magatartásának nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat sért. Joggal merül fel a kérdés, hogy a térfigyelő kamerákkal készített felvételek biztonságát milyen hatékonysággal szavatolja a rendőrség, hány esetben továbbítanak ehhez hasonló képi anyagot illetéktelen személyek részére. A felvételek kizárólag a bűncselekmények eredményes felderítését szolgálhatják, a büntetőeljárásról való tájékoztatás során sem lehetséges a felvételeket nyilvánosságra hozni.