Orwelli rémálom: törvénytelenül készít hangfelvételeket a rendőrség

Nem csak a Véderős rendbontók miatt érdemel kitüntetett figyelmet az interneten elérhető videó, amelyen a gyöngyöspatai összetűzést lehet nyomon követni. A térfigyelő kamera kiszivárogtatott felvételének megtekintése alapján kiderül, hogy a rendőrség hangfelvételt is készít, holott erre nincsen törvényi felhatalmazása. A TASZ az Adatvédelmi Biztostól kéri a jogsértés kivizsgálását.

Országszerte több ezer kamera pásztázza a közterületeket. A kamerás térfigyelés a személyes adatok védelméhez fűződő jogunkat, a magánszféránkat korlátozó bűnmegelőzési és bűnüldözési eszköz, amely kizárólag törvényi felhatalmazás alapján lehetséges. A rendőrségi törvény kizárólag képfelvétel készítését engedélyezi a térfigyelő kamerák használatakor. (Kép és hangfelvétel készítésére egyedi intézkedés kézi kamerával történő rögzítésekor van lehetőség, ezt nem szabad összekeverni a térfigyeléssel, amely minden esemény rögzít, nem csupán a rendőri intézkedést, például egy fokozott csomagellenőrzést.) Az utcán zajló beszélgetéseink rögzítése a magánszféra és a megfigyeléstől mentes cselekvési szabadság drasztikus korlátozását jelenti. A Gyöngyöspatán készült felvétel azért ad különösen okot az aggodalomra, mert a távolról rögzített képi anyaghoz képest a hangrögzítés nagyon jó minőségű, tisztán kivehetőek azok a részek is, amikor nem kiabálnak. Amennyiben a sűrűn bekamerázott területeken ilyen színvonalú technikai eszközökkel figyelnek meg bennünket, akkor teljes magánéletünket – amely nem csak a lakásunkban zajlik – nyomon követheti a rendőrség.
A TASZ álláspontja szerint ez a gyakorlat akkor is alkotmányellenes lenne, ha a rendőrségi törvényt módosítva erre kiterjedő felhatalmazást adna az Országgyűlés, mert a hangfelvétel még a képi rögzítéshez képest is aránytalanul korlátozza a magánszféránkat, különös tekintettel a személyes adataink feletti rendelkezési jogunkra. A technikai megfigyelés általánosságban sérti a személyes adataink feletti rendelkezési jogot és az emberi méltóságot. Az alapjogok sérelme akkor is megvalósul, ha a megfigyelést kizárólag törvényben felhatalmazott személy végzi, és az információk nem jutnak illetéktelen személyek tudomására, ugyanis mindenki illetéktelen, akinek a megfigyelői tevékenysége az érintett szándéka ellen való. Az elektronikus megfigyelés alkalmas arra, hogy intim élethelyzeteket rögzítsen. A magánszféra a közösségi élet során is védendő érték, az emberi méltóság és az információs önrendelkezés a az utcán, a vonaton és a buszon is megilleti a polgárokat. Képzelje el azt, hogy egy utcai kávézóban ül, és bizalmas beszélgetést folytat az ismerősével. Vajon mindent elmondana neki, ha tudná, hogy a rendőrség rögzíti az elhangzottakat?
A személyes adatok védelme nem korlátozhatatlan jog, azonban az alkotmányos jogkorlátozás feltétele, hogy az elérni kívánt cél és a jogkorlátozás súlya összhangban legyen egymással. Fontos továbbá, hogy amennyiben az alkalmazott korlátozás a cél elérésére alkalmatlan, sérül az alapjog. A bűnmegelőzés és hatékony bűnüldözés legitim jogalkotói célok, de ezekhez képest nem arányos a mindenkire megkülönböztetés nélkül kiterjedő hangrögzítés.
A gyöngyöspatai esethez hasonlóan aggodalomra ad okot hogy az ózdi rendőrkapitányság a térfigyelő rendszert kiegészítette hangszórókkal is, amelyen keresztül az ügyeletes rendőr felszólítja a társadalmi normákkal ellentétes magatartást tanúsító személyeket. A TASZ szerint ijesztő jövőképet vizionál az ózdi megoldás, ahol a hatalom hangosbemondón keresztül irányítja az életünket.
Nem mellékes szála a gyöngyöspatai felvételnek, hogy az jogellenesen került ki a rendőrségtől, a felvételen szereplő „Alex” garázda magatartásának nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat sért. Joggal merül fel a kérdés, hogy a térfigyelő kamerákkal készített felvételek biztonságát milyen hatékonysággal szavatolja a rendőrség, hány esetben továbbítanak ehhez hasonló képi anyagot illetéktelen személyek részére. A felvételek kizárólag a bűncselekmények eredményes felderítését szolgálhatják, a büntetőeljárásról való tájékoztatás során sem lehetséges a felvételeket nyilvánosságra hozni.

A TASZ az Adatvédelmi Biztoshoz fordul, és kérjük, hogy folytasson le vizsgálatot az ügyben. Ezzel párhuzamosan a megyei rendőrkapitányságok vezetőitől kérünk tájékoztatást, hogy az irányításuk alatt álló rendőrkapitányságok hol használnak hangfelvételeket is készítő térfigyelő berendezkedéseket.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

BRFK perdosszié

2004 májusában nyolcvan kérdésből álló kérdőívvel fordultunk az egyes budapesti kerületek rendőrkapitányaihoz. A kérdések a közterületi kamerás térfigyelő rendszerek telepítésére, technikai feltételeire, jogi, ill. gazdasági hátterére, a lakosság hozzáállására, a rendszerek ellenőrzésére, a személyzetére és a személyzet képzésére vonatkoztak.

Európai Uniós irányelv született a telekommunikációs adatok rögzítéséről

2006. február 21-én, kedden pont került a több mint másfél éve húzódó folyamat végére: az Európai Unió irányelvet fogadott el az adatrögzítésről. A szabály szerint a tagállamok telekommunikációs szolgáltatói 6 és 24 hónap közötti időtartamra kötelesek megőrizni a különféle telekommunikációs adatainkat, az így nyert információktól a terrorizmus és bűnözés elleni harc hatékonyságának növekedését várják.

A TASZ vesztett az AB ellen közérdekű adatok kiadása iránt indított perében, a nyilvánosság nyert

A Fővárosi Ítélőtábla 2005. május 5-i tárgyalásán másodfokon, jogerősen is elutasította a Társaság a Szabadságjogokért keresetét. A TASZ 2004 novemberében perelte be az Alkotmánybíróságot közérdekű adat közlésének megtagadása miatt.