Összeírhatják-e az egyetemek a hallgatók oltottságát, kötelezhetik-e a hallgatókat az oltás felvételére?

Több jelzést is kaptunk arról, hogy a felsőoktatási intézményekben összeírják a hallgatók oltottságát, egyes egészségtudományi egyetemeken pedig kötelező védőoltást írtak elő a hallgatók számára. De mennyire jogszerű ez, és milyen szabályok vonatkoznak az adatkezelésre, az oltás előírására?

Gyűjthet-e a felsőoktatási intézmény egészségügyi adatokat, bekérheti-e, hogy ki esett át a járványon? Mit tehet, aki nem szeretné megosztani ezeket az információkat a felsőoktatási intézménnyel? Milyen alapvető szabályai vannak az adatok kezelésének?

A hallgatók bizonyos egészségügyi adatait csak a legszükségesebb esetben kezelheti a felsőoktatási intézmény, és alapvetően csak akkor, ha erre jogszabály kifejezetten felhatalmazást ad. Az adatokat úgy kell kezelni, hogy a hallgatók ne ismerhessék meg a többi hallgató adatát.

Azt, hogy a felsőoktatási intézmény milyen adatokat kezelhet a hallgatókról, a felsőoktatási törvény pontosan felsorolja. Ebben a felsorolásban nem szerepel az, hogy általában az egészségi állapotra, vagy kifejezetten a krónikus betegségre vonatkozó adatot kezelhetne a felsőoktatási intézmény . A járványügyi készenlét alatt azonban előfordulhat, hogy máshogy nem lehet a biztonságos oktatási környezetet kialakítani, csak úgy, ha a felsőoktatási intézmény információt kér a hallgató egészségi állapotáról – erre pedig a GDPR lehetőséget is teremt. Ennek tipikus példája, ha az egyetem igazolást kér arról, hogy a hallgató krónikus betegsége – pl. allergia, asztma – miatt mutat a koronavírushoz hasonló tüneteket (pl. köhög, tüsszög). Ennek az igazolásnak a befogadása, és annak számontartása, hogy a hallgató allergiás, máris az egészségügyi adatok kezelését jelenti. Fontos, hogy a felsőoktatási intézmény csak azokat az egészségügyi adatokat kérheti be, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy meg tudják különböztetni a koronavírus-gyanús hallgatókat a krónikus beteg hallgatóktól! Nem lehet tehát komplett egészségügyi dokumentációt bekérni.

Ilyenkor a felsőoktatási intézménynek ki kell dolgoznia egy adatkezelésre vonatkozó eljárásrendet, amelyben szerepel, hogy az adatokhoz ki és milyen alapon férhet hozzá, illetve egy adatkezelési tájékoztatót, amely az adatkezelésbe való beleegyezéshez szükséges. Az adatkezeléshez a hallgató írásos hozzájárulását kell kérni. Az adatkezelési tájékoztatóban szerepelnie kell annak,

  • hogy ki ennek az adatkezelésnek a felelőse (és mi az ő elérhetősége);

  • hogy mi az adatkezelés jogalapja és célja (jelen esetben ez egyszerű: a jogalap a GDPR 9. cikk (2) bekezdés h) pontja, amely szerint az adatkezelés megelőző egészségügyi célokból történik; a konkrét cél, hogy megelőzzék a SARS-CoV-2 fertőzés közösségen belüli terjedését, ennek érdekében megkülönböztethetők legyenek a hallgató akut betegségeinek tünetei a krónikus betegségek tüneteitől, és így megalapozott döntést lehessen hozni arról, hogy a hallgató az egyetemi közösségben maradhat-e vagy sem);

  • hogy ki férhet hozzá az adatokhoz, kinek továbbítják ezeket (pl. oktatók, rektori hivatal);

  • hogy meddig tart az adatkezelés (ez szintén egyszerű: a járványügyi készenlét végéig);

  • hogy a hallgató kérheti az adatok helyesbítését vagy törlését;

  • hogy ha az adatkezelés nem szabályos, akkor a hallgató az adatvédelmi hatósághoz (NAIH) fordulhat;

  • és végül, hogy az adatkezelésbe való beleegyezés a feltétele a felsőoktatási intézmény látogatásának.

Ha nincs ilyen adatkezelési tájékoztatója az egyetemnek, nem jogszerű az adatkezelése.

Összeírhatja, nyilvántarthatja-e a felsőoktatási intézmény, hogy kik a beoltott hallgatók?

Nem! Több helyről érkezett hír arról, hogy az egyetemeken elvárják a hallgatóktól, hogy nyilatkozzanak az oltottságukról, ez azonban jogellenes! Az oltottságra vonatkozó adat szenzitív, különösen védett egészségügyi adatnak minősül, amelyet az adatvédelmi szabályok szerint nem ismerhet meg a felsőoktatási intézmény dolgozója vagy vezetése.

Az adatvédelmi hatóság elnöke a jelenléti oktatással kapcsolatban tájékoztatást adott ki, amelyben azonos következtetésre jutott: „a hatályos jogszabályok alapján önmagában az Egyetem puszta információs érdeke nem elegendő a hallgatók [...] koronavírus elleni védettsége tényének megismeréséhez és nyilvántartásához.”

Ha arra köteleznek, hogy névvel, vagy más beazonosítható módon nyilatkozz az oltottsági állapotodról, jogod van a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál eljárást kezdeményezni arra hivatkozással, hogy személyes adataid kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be. Ehhez itt találsz beadványmintát. Ha ilyen ügy érintettje vagy, keress fel minket a jogsegely@tasz.hu címen, hogy ingyenes jogi segítséget nyújthassunk.

Kezelheti-e másként a felsőoktatási intézmény azokat, akik már be van oltva?

Nem: mivel a felsőoktatási intézmény jogszerűen egyáltalán nem tarthatja nyilván, hogy kik a beoltott hallgatók, az oltott és oltatlan hallgatók szétválasztása sem jogszerű. Az sem jogszerű, ha az oktató a hallgatók között az oltottságuk alapján különbséget tesz, ezzel ugyanis jogellenes hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Az egyetemek nem részesíthetik előnyben vagy hátrányban az oltottságuk alapján a hallgatókat, vagyis például nem kaphat jutalmat, nem részesülhet megkülönböztetett elbánásban az, aki beoltatta magát, és nem ültetheti az oktató külön a védőoltást fel nem vett hallgatókat.

Vezethet-e a felsőoktatási intézmény statisztikát a hallgatók oltottságáról?

Igen: nincs akadálya annak, hogy névtelenül, statisztikai adatként a hallgatókról oltottsági adatokat gyűjtsenek. Ilyenkor azonban különös tekintettel kell lenni arra, hogy az adatgyűjtés valóban anonim legyen és utólag ne legyen beazonosítható az érintett, azaz ne legyen összeköthető, hogy az adott információ melyik hallgatóra vonatkozik.

Egészségügyi képzésben részt vevő hallgató vagyok. Jogszerűen köteleznek védőoltás felvételére?

Járványügyi készültség ideje alatt kötelező lehet a koronavírus elleni védőoltás felvétele bizonyos munkakörökben, így akárazon hallgatóknak is, akik egészségügyi intézményben gyakorlaton vannak kötelező az oltás felvétele. Ez a kötelezés azonban nem terjed automatikusan ki minden egészségügyi képzésben részt vevő hallgatóra, ennek részleteiről itt lehet olvasni: https://tasz.hu/munkahelyi-kotelezo-vedooltas.

Kötelező védőoltást csak jogszabály írhat elő, ebből fakadóan a felsőoktatási intézet nem jár el jogszerűen, ha belső dokumentumban írja elő a hallgatóinak, hogy vegyék fel a védőoltást. Ennek ellenére több egyetemen (pl. Semmelweis Egyetem, Debreceni Egyetem) is rektori utasítást adtak ki, amiben arról rendelkeznek, hogy a hallgatók csak akkor léphetnek be az intézménybe, ha a védőoltás felvételét igazolják.

Álláspontunk szerint az egyetemek ilyen rendelkezései sértik a hallgatók egészségügyi önrendelkezési jogát és egyes esetekben akár jogellenes hátrányos megkülönböztetéshez is vezethetnek. Ha érintett vagy ebben a kérdésben, keress minket a jogsegely@tasz.hu címen, hogy jogi segítséget nyújthassunk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ jogi álláspontja az iskolanyitásról - 2021.04.18.

A kormány elsődleges feladata a jelenlegi járványhelyzetben, hogy a lehető legtöbbet tegyen az emberek életének védelme, egészségük megőrzése érdekében. Ezért kapta különleges jogalkotói felhatalmazását is, amely gyors és hatékony jogalkotást tesz lehetővé. A védelmi intézkedésekkel bevezetett jelenlegi jogkorlátozások alapja és középpontja tehát az emberi élet mint legfőbb érték védelme. Az iskolák nyitásáról szóló döntés meghozatalakor azonban az életvédelem mellett olyan tényezőket is figyelembe kell venni, amelyek nem azonnal vagy rövidtávon, hanem közép- vagy hosszútávon jelentkeznek és eredményeznek esetleg jelentős hátrányt egyes társadalmi csoportok helyzete vagy a gazdaság működése szempontjából. Ebben az állásfoglalásunkban összefoglaljuk, hogy az iskolák felelős újranyitásához mely szempontokat kellene figyelembe venni, és ezek alapján milyen feltételek mentén hozható meg felelősen az iskolanyitásról szóló döntés.

Így védd meg a gyermeked az államosítástól!

A köznevelési törvény 2019 nyári módosítása a maradék szabadságot is igyekszik kiszorítani a rendszerből – gyakorlatilag államosítják a gyerekeket. Akkor végigvettük, hogy mik a legfontosabb változtatások, és arra is felhívtuk a figyelmet, hogy ez nem csak egy szűk réteg problémája: ez a közoktatási ámokfutás mindenkit érint. Nincs azonban veszve minden! A jogszabály sok esetben nem fogalmaz egyértelműen, de ezek a hiányosságok egyben lehetőséget is jelentenek. Ha az iskolához, a hatóságokhoz és a bírósághoz olyan érveket juttatunk el, amelyek a pontatlanul meghatározott fogalmakat úgy értelmezik, ahogy az valamennyi gyerek érdekét a leginkább szolgálja, akkor van esély arra, hogy pozitív, a családok, szülők és gyerekek alkotmányos szabadságát biztosító jogértelmezés alakul ki. Használjátok ezeket az érveket, hogy közösen kedvező jogértelmezést érhessünk el! Ebben az útmutatóban összeszedtük, hogyan lehet fellépni az egyes korlátozásokkal szemben. Ezekkel az érvekkel felvértezve bátran vágjatok bele a jogi eljárásokba – de ha kérdésetek van, vagy jogi képviseletre lenne szükségetek, keressétek a jogsegélyszolgálatunkat!

KISOKOS: Az én fogyatékossággal élő gyerekemnek is jár oktatás!

Számos hozzánk forduló szülő küzd azzal, hogy a magatartászavaros, nehezen kezelhető, sajátos nevelési igényű (“SNI-s”) gyerekét nem fogadják az iskolában, vagy csak épp hogy megőrzik, de nem kapja meg a számára előírt és szükséges fejlesztéseket, oktatást.