Ötven nap, ötven adatigénylés.
2020 októberétől decemberig ötven esélyt adtunk az államnak, hogy végre hajlandó legyen tisztességgel tájékoztatni a koronavírus-járvány adatairól. Az ötven esélyből ötven elszalasztott esély lett: az állami szervek a legképtelenebb módjait találták meg annak, hogy hogyan és miért ne kelljen válaszolniuk. De egyáltalán miért ilyen fontos, hogy ismerjük a járvány alapvető jellemzőit – és máshol talán annyival jobban csinálják?
Ha a magyarnál jobb példát keresünk az állami tájékoztatásra, nem kell messzire mennünk: a miniszterelnök által a laboratóriumunknak tekintett Ausztria, vagy az oly sokszor lenézett Szlovákia mind köröket ver a magyar tájékoztatásra. Mindkét állam hivatalos covid-oldalán elérjük a legfontosabb adatokat, mégpedig átlátható, érthető, interaktív formában. Vannak kattintható térképek, amik megmutatják a területi adatokat; vannak kor és nem szerinti bontásban elérhető információk és interaktív grafikonok. Mindkét oldal elérhető angolul is, a szlovák oldalnak pedig hat másik mellett magyar nyelvű felülete is van.
Austrian Agency for Health and Food Safety
National Health Information Center | Slovakia
Ehhez képest a magyar koronavírusos tájékoztató oldal úgy néz ki, mint egy középiskolai honlaptervező pályázat vigaszdíjasa 2002-ből. A dobozokban szereplő számok önmagukban semmit sem mondanak, azok a grafikonok, táblázatok pedig, amikből megtudhatnánk valamit az adatok változásáról: arról, hogy javul, vagy romlik-e a helyzet – nos, ezek teljesen hiányoznak.
A területi adatokat egy kattinthatatlan, képformátumú térkép képviseli, amit minden nap lecserélnek az oldalon, így csak az követheti a változásokat, aki naponta lementi a képet. A napi halálozási adatokat pedig minden nap egy szöveges sajtóközleményből kell kinyerni, és olyan fontos adatok, mint például a pozitív tesztek aránya, teljesen hiányoznak az oldalról.
Vannak olyan elkötelezett újságírók és civilek, akik összeszedik az elérhető információkat. A 444, az átlátszó vagy Szémann Tamás, az index egykori adatvizualizációért felelős munkatársa látványos és közérthető módon mutatja meg az adatokat – de ők sem képesek pótolni azokat, amiket az állam egyszerűen nem közöl. Beszédes az az ábra, amin jól látszik, hogy a kormány még az EU járványügyi hatóságának is csak alig-alig küld adatokat.
Aki azt gondolná, hogy a béna állami tájékoztatás egyszerűen annak köszönhető, hogy a magyar állam ügyetlen weblapok dizájnolásában, nagyobbat sajnos nem is tévedhetne. Az osztrák és a német napi járványügyi jelentések alapján összeállítottunk egy olyan adatigénylést, aminek a segítségével kiadhatták volna a hiányzó információkat. Megtudhattuk volna például, hogy áll a magyar járványhelyzet korcsoportonként vagy területi bontásban. Rákérdeztünk néhány olyan adatra is, amit eddig nem hoztak nyilvánosságra, például az összes esetre vetített halálozási arányszámra.
Ha a Népegészségügyi Központ valóban elkötelezett lenne abban, hogy tájékoztasson a járványhelyzetről, akkor biztosan érdemi választ küldtek volna, de erre a legkisebb erőfeszítést sem tették meg. Ehelyett arra hivatkoztak, hogy a kikért adatok már elérhetők és például a Facebook-oldalukra irányítottak, ahol egy galériába naponta feltöltött képekről lennének leolvashatók bizonyos információk. Az NNK az adatok nagyobb részére vonatkozóan azonban egyszerűen megtagadta a válaszadást, arra hivatkozva, hogy azok nem állnak a rendelkezésére. Az NNK olyan adatokról is letagadta, hogy meglennének neki, amelyeknek a meglétéről bizonyítékunk van, és egyébként is nélkülözhetetlenek a szakmai munkához. Ez nemcsak súlyosan jogsértő, de ha tényleg igaz lenne, hogy a legalapvetőbb covid-adatok sincsenek meg a járványügyi csúcsszervnél a világjárvány közepén, az egyenesen ijesztő.
De miért olyan fontos, hogy mi, laikusok, egyszerű polgárok átfogó képet kapjunk a covid-helyzetről? Erre nemcsak az a válasz, hogy minden jogunk megvan rá, hiszen olyan alapvető információkról beszélünk, amik kétséget kizáróan közérdekű adatnak minősülnek – hanem az is, hogy mi magunk akkor tudunk felelősen tenni a járvány ellen, ha tudjuk, mivel állunk szemben. Csakhogy az átláthatóság soha nem szokott cél lenni a kormány számára. Ha mindenki számára világossá válhatna, hogy mennyire „brutálisan tombol” a járvány az országban – ahogy Jakab Ferenc, a kormánynak is tanácsokat adó virológus még az ősszel mondta –, akkor nyilván többen követelnék, hogy legyen mód otthon tartani az iskolás gyereküket, hogy a zsúfoltságot fokozó esti-éjszakai kijárási korlátozás helyett legyen a tömeget meggátoló létszámkorlát az üzletekben, vagy hogy az értelmetlen utazási korlátozások helyett tömeges teszteléssel tegyen a kormány a járvány ellen.
A kormány azonban világossá tette, hogy az érdemi lépések helyett a látványintézkedéseknél marad. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy az Operatív törzs „sajtótájékoztatóin” rendszeresen nem olvassák be, vagy akár eltorzítják az ellenségesnek minősített sajtótermékek kérdéseit. Eközben Németországban Angela Merkel másfél órás élő videokonferencián válaszolt ápolók, gondozók és betegek kérdéseire, a finn kormány tagjai pedig gyerekeknek tartottak sajtótájékoztatót.
A jogellenesen eltitkolt adatok miatt természetesen perelünk. A legfőbb tanulság azonban az, hogy a kormány még mindig abban hisz, hogy ami nem látszik, az nincs. Azt hiszik, fenntartható, hogy ha az állampolgárok nem értesülnek a járvány adatairól, akkor nem is fognak szembesülni a járványhelyzettel. A felelős magatartást a kormány nem ésszerű szabályokkal segíti elő, hanem egy az egyben az emberek belátására bízza. Ezért mindennél fontosabb az átláthatóság kikövetelése, de emellett az is, hogy mindenki figyelje az elérhető adatokat és szigorúan tartsa be a védekezés szabályait. Figyeld a tasz.hu/koronavírust, ahol már több mint 20 témában adunk részletes tájékoztatást; nyitogasd covid-kalendáriumunkat, amiben összeszedtük az ünnepek előtti legfontosabb tudnivalókat és ha kérdésed van, fordulj jogsegélyszolgálatunkhoz. Ezt a nagy munkát csak a te segítségeddel tudjuk elvégezni. Támogass minket, hogy győzzük erővel.
