Paksi szerződések: „Titkos!” – akár 30 évig

A miniszterelnökség titkosította a paksi szerződéseket - ez derült ki a szerződések nyilvánosságra hozatalát kérő levelünkre adott válaszból. A titkosítás érvényességi idejéről nem kaptunk felvilágosítást.

2014. december 9-én az írták alá a Paks II építésére vonatkozó szerződéseket, magyar részről az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt., orosz részről pedig a Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt nevű cég. A három szerződés az új blokkok tervezésének-gyártásának-építésének, az üzemeltetési és karbantartási támogatásnak, illetve az üzemanyag-ellátásnak és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik. A szerződések nyilvánosságra hozatalát december 16-án levélben kérte az Energiaklub a magyar féltől.
Kérésünkre az alábbi válasz érkezett: a szerződések nem ismerhetőek meg, mivel azokat a Miniszterelnökség „Titkos!”-nak minősítette. A levél nem tér ki arra, hogy hány évre szól a minősítés, a vonatkozó törvény (2009. évi CLV) értelmében a titkosítás időtartama akár 30 év is lehet.
Az ügyben a TASZ az Energiaklubot és a vs.hu újságíróját képviselve titokfelügyeleti eljárást kezdeményez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Az eljárás az egyetlen jogorvoslati lehetőség egy ilyen esetben, bár hatékonynak éppen nem nevezhető. Mi csak bejelentést tehetünk, a Hatóság pedig eldönti, hogy kivizsgálja-e, hogy a titkosnak minősítés megfelelt-e a jogszabályi követelményeknek és a bejelentőnek az ügyben ezek után semmi joga nincsen. A szerződések megismerhetősége olyan közügy, mely kiváló alkalom arra, hogy a Péterfalvi Attila vezette hatóság bebizonyítsa, hogy valóban független és az általa védendő alapjogok érdekében jár el. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A kormány mulasztása akadályozza az információszabadság érvényesülését

2015. október 1-jén az információszabadság törvényben jelentősen bővült annak a lehetősége, hogy az adatigénylés teljesítések költségeit áthárítsák az adatigénylőkre. Az törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek az adatot igénylőkkel fizettethetik meg az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét is. Az adatkezelők csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha az adatigénylés teljesítése alaptevékenységük ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

Az állami cégek is kötelesek elszámolni az Alkotmánybíróság szerint

Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője közérdekű adatigénylésének ügyében a Kúria 2012-ben teret nyitott arra , hogy az egyre elszaporodó állami vállalatok kibújhassanak az átláthatóság követelménye alól. Ennek vetett véget az Alkotmánybíróság hétfői döntése. Az ügyben Bodoky Tamást a Társaság a Szabadságjogokért képviselte, amiben a jogvédő szervezetet az alkotmányjogi panasz elkészítése során az atlatszo.hu jogi stábja is segítette.

 

Ne szólj szám, nem fáj fejem

A kormány feljelentéssel küzd, nem a korrupcióval, hanem a közérdekű bejelentőkkel szemben. Horváth András volt adóellenőr azt állítja, hogy az adóhatóság elnézően bánik a kiemelt adózókkal, ezermilliárdos nagyságrendű kárt okozva az államnak. A közérdekű bejelentőre retorziók várnak.