Paksi szerződések: „Titkos!” – akár 30 évig

A miniszterelnökség titkosította a paksi szerződéseket - ez derült ki a szerződések nyilvánosságra hozatalát kérő levelünkre adott válaszból. A titkosítás érvényességi idejéről nem kaptunk felvilágosítást.

2014. december 9-én az írták alá a Paks II építésére vonatkozó szerződéseket, magyar részről az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt., orosz részről pedig a Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt nevű cég. A három szerződés az új blokkok tervezésének-gyártásának-építésének, az üzemeltetési és karbantartási támogatásnak, illetve az üzemanyag-ellátásnak és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik. A szerződések nyilvánosságra hozatalát december 16-án levélben kérte az Energiaklub a magyar féltől.
Kérésünkre az alábbi válasz érkezett: a szerződések nem ismerhetőek meg, mivel azokat a Miniszterelnökség „Titkos!”-nak minősítette. A levél nem tér ki arra, hogy hány évre szól a minősítés, a vonatkozó törvény (2009. évi CLV) értelmében a titkosítás időtartama akár 30 év is lehet.
Az ügyben a TASZ az Energiaklubot és a vs.hu újságíróját képviselve titokfelügyeleti eljárást kezdeményez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Az eljárás az egyetlen jogorvoslati lehetőség egy ilyen esetben, bár hatékonynak éppen nem nevezhető. Mi csak bejelentést tehetünk, a Hatóság pedig eldönti, hogy kivizsgálja-e, hogy a titkosnak minősítés megfelelt-e a jogszabályi követelményeknek és a bejelentőnek az ügyben ezek után semmi joga nincsen. A szerződések megismerhetősége olyan közügy, mely kiváló alkalom arra, hogy a Péterfalvi Attila vezette hatóság bebizonyítsa, hogy valóban független és az általa védendő alapjogok érdekében jár el. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

Törvénysértő lehet a Horváth András elleni büntetőeljárás

A Társaság a Szabadságjogokért, a TI-Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös közleménye. Láthatóan nagyobb vehemenciával nyomoz a rendőrség a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) súlyos korrupciós vádakkal illető Horváth András ellen tett feljelentés miatt, mint az egykori adóellenőr által tett közérdekű bejelentés ügyében.

Ezután nincs miről egyeztetni

Először csak a trafikpályázatok nyilvánosságáért emeltünk szót, most már maga az információszabadság is veszélyben forog. A TASZ több civil szervezettel együtt úgy döntött, hogy a mai törvénymódosítás után nem vesz részt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) antikorrupciós munkacsoportjában.