Pegasus-ügy: Az Európai Parlament vizsgálóbizottsága figyelmeztet a demokráciát fenyegető veszélyekre és reformokat követel

Az Európai Parlament Pegasus-bizottságának jelentése is megerősíti, amire már korábban is felhívtuk a figyelmet: a független kontroll hiánya miatt a megfigyelések Magyarországon könnyen politikai eszközzé válhatnak. A jelentés általánosságban is elítéli a politikai ellenzék megfélemlítésére, a kritikus média elhallgattatására és a választások manipulálására szolgáló megfigyeléseket és visszaéléseket. Ezen túl a biztosok megállapították, hogy az EU irányítási struktúrái nem képesek hatékonyan kezelni az ilyen támadásokat, ezért reformokra van szükség. Hasonlóképpen érvelnek Lengyelország esetében, mint a magyar helyzettel kapcsolatban: a bizottság szerint a Pegasus használata „az ellenzék és a kormány kritikusainak megfigyelésére szolgáló rendszer része volt, amelynek célja a kormányzó többség és a kormány hatalmon tartása”.

A jelentésben a bizottság felszólítja Magyarországot és Lengyelországot, hogy tegyenek eleget az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteinek, és állítsák helyre az igazságszolgáltatás függetlenségét és a felügyeleti szerveket, valamint biztosítsák a kémprogramok telepítésének független bírói engedélyeztetését és az azt követő bírósági felülvizsgálatot. A bizottság arra is felszólította a kormányt, hogy hiteles vizsgálatokat indítsanak a visszaélési ügyekben és biztosítsák a polgároknak a megfelelő jogorvoslatot.

Régóta mondjuk, hogy Magyarországon a titkosszolgálatok felett nem érvényesül érdemi kontroll, ami könnyen visszaélésekhez vezethet a hatalom részéről. A Pegasus-ügy rávilágított a legsúlyosabb rendszerhibákra és igazolta, hogy a titkosszolgálati visszaélésekkel szemben csak a jogállamiság látszatát keltő, de valójában működésképtelen intézmények állnak rendelkezésre, amelyek alkalmatlanok az állampolgárok jogainak védelmére. Magyarországon a személyes adatok védelmére hivatott hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) mindössze a demokrácia díszlete: ritkán védi meg a polgárok jogait az állami érdekkel szemben. A NAIH nem képes hatékonyan fellépni azzal szemben, hogy az állam kampányolásra használja a más célból begyűjtött adatokat, hogy gyakorlatilag bármilyen állami megfigyelés jogszerűnek minősül úgy, hogy az érintettek még utólag sem kapnak semmilyen információt arról, hogy milyen adataikhoz fért hozzá a hatalom.

A Pegasus-ügy igazolta, hogy nem elméleti jellegű problémákról van szó: úgy törhették fel magyar állampolgárok telefonjait, hogy ennek a jelek szerint semmilyen nemzetbiztonsági oka nem volt. Nem beszélhetünk emberi méltóságról ott, ahol teljesen átláthatóvá válunk az állam számára. Ezért úgy döntöttünk, minden lehetséges fórumon fellépünk a Pegasus-ügy érintettjeit képviselve, hogy elejét vegyük a politikailag motivált megfigyeléseknek. A TASZ tíz, megfigyelési ügyekben képviselt ügyfelének tapasztalata számos eljárás alapján az, hogy itthon az érintettnek esélye sincs választ kapni arra, hogy megfigyelték-e. Ezen az oldalon bemutatjuk az összes jogi tevékenységet, amelyet a TASZ a Pegasus-ügyben végez.

A bizottság magyarországi látogatása során a TASZ-szal is egyeztetett a hazai helyzetről és szabályozásról. Szerintünk a magyar szabályozást három alapvető ponton kellene módosítani azért, hogy a helyzet megváltozzon:

• Pontosabban meg kellene határozni, hogy milyen kérdésekre kell kitérni a megfigyelésre vonatkozó kérelemben, ugyanis a hatályos szabályok szerint a megfigyelés engedélyezője még azt sem tudja, hogy milyen technológiát használnak majd a megfigyeléshez – így aligha tudja eldönteni, hogy csak a szükséges és arányos mértékig avatkoznak-e be a magánszférájába. Az engedélyezések nem válhatnak formális rutinná, hanem érdemi mérlegelésen kell alapulniuk.

• Független bíró jóváhagyásához kellene kötni a megfigyelések engedélyezését. Jelenleg az igazságügyminiszter hagyja jóvá a megfigyeléseket, neki pedig egy olyan parlamenti bizottságnak kell titkos eljárásban beszámolnia, melyben többsége van a minisztert adó kormánypárt képviselőinek. Az ilyen eljárás nem jelent védelmet a politikai célú felhasználás ellen.

• A megfigyelésben érintett polgároknak biztosítani kellene, hogy információt szerezhessenek a megfigyelésről, és jogsértés esetén jóvátételt kaphassanak. Erre megoldás lenne, ha a megfigyelés lezárása után – miután ez már nem sért nemzetbiztonsági érdeket – értesítenék az érintettet, vagy ha azok is bírósághoz fordulhatnának, akik nem tudják bizonyítani, hogy megfigyelték őket, a bíróságnak pedig így is joga lenne a lehetséges megfigyelést vizsgálni.

Az Európai Parlament vizsgálóbizottsága EU-s szinten azt javasolta jelentésében, hogy az illegális kémprogram-használat megelőzése és leállítása érdekében ezeket a programokat csak olyan tagállamokban lehessen használni, ahol a kémprogramokkal való visszaéléseket alaposan kivizsgálták, ahol a nemzeti jogszabályok összhangban vannak a Velencei Bizottság ajánlásával, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával, ahol az Europol részt vesz a vizsgálatokban, és ahol az exportszabályoknak nem megfelelő engedélyeket hatályon kívül helyezték. A Bizottságnak 2023 decemberéig nyilvános jelentésben kell értékelnie, hogy teljesültek-e ezek a feltételek. A jelentés azt is szorgalmazza, hogy egységes szabályozást alakítsanak ki arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan lehet nemzetbiztonsági indokkal megfigyelni valakit, hogy a nyilvánvaló visszaéléseket bizonyítani lehessen és az érintettek valós jogorvoslatot kapjanak.

Mi továbbra is küzdünk az ellen, hogy a hatalom a titkos megfigyeléseket a demokratikus intézményrendszer aláásására használja fel, ott vagyunk azok mellett, akiket ok nélkül megfigyelnek, és segítünk azoknak, akiket el akar hallgattatni a hatalom!