Kereső

A segítségünkkel több éve húzódó pereskedés után győzött a Kúrián a Forbes Bige Lászlóval szemben. Az egész magyar sajtó szabadsága szempontjából fontos, hogy a bíróság kimondta: nem sértette meg az adatvédelmi szabályokat az, ahogyan Bige felkerült a lap 2020-as gazdaglistájára.  

A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson.

A lehetőség, hogy kiálljunk azért, amiben hiszünk, egy alapvető emberi jog, és nem hiányozhat egy jól funkcionáló, egészséges demokráciából. Ha a kormány és a hatóságok politikai okok miatt akadályozzák a gyülekezési jog békés gyakorlását és a nyilvános véleménynyilvánítást, azzal ezeket az alapvető emberi jogokat támadják.

Az Európai Parlament Pegasus-bizottsága kiadta jelentését és ajánlásait, miután egy évig vizsgálta a kémprogramokkal való visszaéléseket és az illegális megfigyeléseket az EU országaiban. A képviselők a jelentésben megállapítják, hogy a Pegasus használata Magyarországon „a kormány által a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának megsemmisítésére irányuló, kiszámított és stratégiai kampány része volt”. A bizottság 2023 februárjában Budapesten is tartott meghallgatást, amelyen mi is részt vettünk, a látogatásról részletesen blogunkon írtunk.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) lassan öt éve Magyarországon is meghatározza, hogy mikor jogszerű a személyes adatok kezelése és mikor nem. Az EU egységes adatvédelmi szabályanyaga megnövekedett adatvédelmi követelmények elé állította az újságírókat is, ezeket a változásokat azonban nem könnyű értelmezni és különösen nem könnyű úgy alkalmazkodni hozzájuk, hogy a sajtó elkerülje a szabályok megsértéséből fakadó jogi kockázatokat.

Bár a Bizottság elsőrendűen a korrupció súlyossága miatt fagyasztott több ezer milliárd forintnyi felzárkózási támogatást, meglepő módon a közérdekű bejelentők védelmének erősítése nem szerepel a magyar kormánnyal szemben támasztott követelményeket tartalmazó mérföldkövek egyikében sem. Pedig lenne mit megreformálni, hiszen a jelenlegi magyar bejelentővédelmi jogszabályok egyrészt nem nyújtanak valódi védelmet a bejelentők számára, másrészt nincsenek összhangban az EU vonatkozó irányelvével. A vonatkozó európai uniós irányelvet 2021 decemberéig kellett volna átültetni a hazai jogba, ez azonban elmaradt. Nem véletlen, hogy a Bizottság Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, majd pert is indított a luxemburgi bíróság előtt a mulasztás miatt.

Berlin-Brüsszel-Budapest, 2023. február 21. – A legtöbb uniós kormány 2022-ben nem próbálta megoldani a jogállamisági problémáit, hanem vagy hagyta, hogy a meglévő hiányosságok megmaradjanak, vagy tovább rontott a helyzeten. Továbbra is Magyarország és Lengyelország áll legrosszabbul – derül ki az európai jogállamiságról szóló, civilek által közzétett átfogó éves értékelésből.

Sinkovics Gábor elbocsátása után kritizálta a lap főszerkesztőjét, szerkesztési gyakorlatát és azt is szóvá tette, hogy nem kapta vissza a volt munkahelyén összegyűjtött sportrelikviáit. Az újságírót a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselte, miután a kormánypárti médiabirodalomhoz tartozó Mediaworks kiadócég beperelte.

Nem válaszolnak a kérdésekre, kizárják a sajtótájékoztatókról az újságírókat vagy fizikailag akadályozzák a mozgásukat – ilyen módszerekkel akadályozzák az állami és önkormányzati szervek a független sajtó munkáját. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kutatással tárta fel a jelenséget.

Karácsony Gergely és Pikó András akkor sem választhatja meg, hogy kikhez szól és kikhez nem, ha egyébként a kormányzat részéről már ez számít sajnos megszokottnak.

A kormány “tájékoztató kampány” keretében országszerte olyan plakátokat helyezett ki, amelyek a kormánypártok fő üzeneteit visszhangozzák. Bár a napokban ígéretet tett a kormány arra, hogy a plakátokat hamarosan eltávolítják, ez a lényegen nem változtat: a plakátok kihelyezése ettől még jogsértő marad. A választási eljárásról szóló törvény – amelyet korábban a jelenlegi kormánypártokból álló kétharmados parlamenti többség fogadott el – több alapelvébe ütközik a “tájékoztató kampány”: sérti a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Bár a plakátok a kormány megbízásából kerültek ki, az azokból származó előny a kormánypártok oldalán jelentkezik az EP választási eljárásban.

Gyorselemzésünk szerint a Kormány az alapjogkorlátozó új gyülekezési törvény elfogadása után ismét jelentősen szűkítené a gyülekezési szabadságot. Ezúttal a településkép védelméről szóló törvénybe csempészve nehezítenék meg a tüntetést. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor például a Kossuth téren egy egész hónapig nem lehet majd tüntetni télen, de a nemzeti ünnepek idején is kiszorulnak majd a szimbolikus helyszínekről azok a polgárok, akik nem az állami megemlékezéseken kívánnak részt venni.

The government has submitted an amendment proposal that would exclude protests from the most important, symbolic public squares of Budapest during national holidays. Furthermore, it would empower local governments to remove further areas a no-protest zone.

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Október 16-án ötvenhat másik szervezettel együtt egy közös levelet küldtünk az Európai Bizottság elnökének, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, mert elfogadhatatlannak tartunk egy olyan szabálytervezetet, ami veszélyezteti az internetes véleménynyilvánítás szabadságát. A levelünkben a tervezett szabály törlésére kértük a jogalkotásban részt vevő szervezeteket.

Mi történik, ha a magyar gazdaságtörténet legdrágább, orosz hitelből finanszírozott beruházása, a paksi atomerőmű bővítése ellen szóló érveket mutatnád be a saját honlapjaidon, és ehhez lefoglalod a stopaks.hu és a nopaks.hu domain neveket (gyakorlatilag a honlap címe)? Bepanaszol az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., az óriásberuházás megvalósításának felelőse a domain-regisztrációs ügyeket elbíráló testületnél. Az állami tulajdonú, közfeladatot ellátó, közpénzből gazdálkodó cég azzal érvelt a domain nevek bejegyzése ellen, hogy a Paks név erősen összefonódott az atomerőmű bővítésével, és ezáltal a regisztráció sértené a jó hírnevét, üzleti megítélését. Arra is hivatkoztak, hogy a domainregisztrációs szabályzat nem teszi lehetővé olyan név választását, amely „jelentéstartalmára vagy használatára nézve” gyaníthatóan jogellenes, valamint hogy tisztességtelen piaci magatartást jelent a domainek használata.