Per a paksi bővítés nyilvánosságáért

A Paksra tervezett új atomerőmű építése Magyarország történelmének legnagyobb beruházása. A nyilvánosságnak joga van megtudnia, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás felelős, számításokkal és alapos vizsgálatokkal alátámasztott döntésen alapul-e. A kormány megtagadta azt az adatigénylést, amelyet az Energiaklub beadott, így a TASZ képviseletével a civil szervezet keresetet nyújt be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) szemben a szerződés mögött álló részletekért, számításokért.

Az Energiaklub adatigénylése a magyar-orosz találkozón megkötött megállapodásra irányult, ez a magyar állam nevében Németh Lászlóné által aláírt szerződés péntek (2014. január 31.) óta az Országgyűlés honlapján elérhető. Három másik szerződésben magyar és orosz cégek a szerződő felek, ezek kiadásáért külön adatigénylést nyújtott be a szervezet.

A többi kérdés a kormány által végzett előzetes számításokra, kockázati elemzésekre és az Európai Bizottsággal való tárgyalásra vonatkozott, valamint a Nukleáris Energia Kormánybizottság üléseinek részleteire.

Az NFM elutasító levelében nem tért ki külön-külön az egyes kérdésekre, hanem általánosságban arra hivatkozott, hogy azért nem adja ki az adatokat, mert azok a megállapodás előkészítését, tehát a döntés megalapozását szolgálták és ezért tíz évig titkosak. Ez azonban így nem fedi a valóságot. A döntés megalapozását szolgáló adatokat nem kell titokban tartani, hanem a szerv vezetőjének lehetősége van úgy dönteni, hogy nem teszi azokat megismerhetővé. Döntése azonban nem egyéni belátásán múlik, azt a törvény korlátok közé szorítja: "a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél".

Egy nagyságrendileg 3000 milliárdos és az ország gazdasági helyzetét több évtizedre meghatározó döntés esetében nehéz elképzelni, hogy a titkosság nyerjen. Az NFM válasza azt az apróságot is megpróbálja elsumákolni, hogy a szerződéseket aláírták, tehát a döntés megszületett. Ilyenkor ugyanis a törvény tovább korlátozza az adatkezelő lehetőségeit abban, hogy ne adja ki az információkat. A döntés-előkészítő iratok korlátozott nyilvánossága mögött a közfeladatot ellátó szervek integritása áll. Ezt a szabályt arra találták ki, hogy egy nagyon kezdetleges vázlatot az állami szervnek ne kelljen kiadnia és így ne váljon nevetség vagy befolyás tárgyává. Ha már meghozta a döntést a szerv, akkor csak abban az esetben tagadhatja meg az adatigénylés teljesítését, ha az veszélyeztetné a törvényes működési rendjét, álláspontjának szabad kifejtését.

Jelenlegi helyzetben a kormányt természetesen semmi nem akadályozza abban, hogy szabadon kifejtse a paksi bővítéssel kapcsolatos álláspontját. A szakmai szervezetek, állampolgárok szabad véleménynyilvánítását azonban jelenleg pont az akadályozza, hogy nincsenek kellő információ birtokában ahhoz, hogy értékelni tudják ezt a rendkívüli horderejű eseményt. Az Energiaklub feladata a döntés szakmai megítélése, a TASZ-é pedig az, hogy kikényszerítse a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapjogot. 

foto:compfight.com

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A TASZ álláspontja az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatról

750 ezer forintos lobbiajándék, összehasonlíthatatlan vagyonnyilatkozatok, újságírók két hetes kitiltása és a parlamenti közvetítések irányítottsága. A héten tárgyalja a Parlament a saját működéséről szóló törvényjavaslatot.

Közlönykiadó per dosszié

2005. április 25-én az Országgyűlés elfogadta a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény (Avtv.)módosítását, amelynek értelmében a törvény 2005. június elsejétől szélesebb körben teszi lehetővé, hogy közérdekből a nyilvánosság számára hozzáférhetőek legyenek a közfunkciókat ellátó személyek egyes, a betöltött tisztséggel összefüggésben álló adatai.

Meghívó a Városliget bekamerázásával kapcsolatos információkért folytatott perre

Számos hír jelent meg a sajtóban tavasszal arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés a Városligetbe térfigyelő kamerarendszert telepít. Ennek részleteiről kérdeztük a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottságának elnökét, aki sajnos alig adott érdemi információt az ügyben. Most pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság elé kerül a kérdés, hogy jogosan titkolódzik-e Danielisz Béla.