Pert nyert első fokon a Manager Magazin az ÁPV Rt ellen

Az igényelt erőmű privatizációs szerződések és a kapcsolódó dokumentáció kiadására kötelezte az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt-t a Fővárosi Bíróság a mai napon hozott elsőfokú ítéletében. A keresetet Moskovits Ákos, a Manager Magazin újságírója nyújtotta be tavaly novemberben, a jogi képviseletet Schiffer András látta el TASZ jogsegély-szolgálata keretében.

A lap azért fordult a bírósághoz, mert tavaly októberben hiába kérte az ÁPV Zrt-től, hogy betekinthessen két erőmű, a Mátrai Erőmű és a Dunamenti Erőmű privatizációs szerződésébe. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény egyébként világosan előírja, hogy állami feladatot ellátó szervezeteknek az állami vagyon kezelésével és az erre kötött szerződésekkel kapcsolatos adatokat – néhány szűk kivétellel - bárkinek a kérésére megismerhetővé kell tenniük. A Bokros-csomag részeként rekordbevételt hozó energetikai magánosítás szerződéseihez tartozó, azóta is vitatott garanciákat, illetve kötelezettségvállalásokat tartalmazó dokumentumokkal kapcsolatban időről időre felvetődik, hogy azokat szó szerint és teljes terjedelmükben elérhetővé kellene tenni az adófizetők számára.



A Manager Magazin novemberi száma portrét közölt Kocsis Istvánról, az MVM Rt. jelenlegi vezérigazgatójáról, aki 1995-ben az ÁPV Rt vezérhelyetteseként az energetikai privatizáció lebonyolításáért felelt. Idézet a cikkből: „Az energetikai szerződésekhez bizonyos esetekben titkos záradékokat is csatoltak. Ez történt az RWE-nek eladott Mátrai Hőerőmű esetében is. Itt a vételárként adott 74 millió dollár felett további 26 millió dollárt adott a német cég, mert egy titkos kiegészítésben az ÁPV Rt. ígéretet tett arra, hogy a bükkábrányi lignitbányára alapulva kétszer 500 MW-tal bővítheti kapacitását. Az Orbán-kormány azonban fölöslegesnek tartotta a kapacitásbővítést, és a be nem váltott ígéret miatt kártérítést kellett fizetnie a lignitbányát addigra megvásárló RWE-nek. A titkos záradék aláírásának körülményeit parlamenti albizottság vizsgálta, ahol meghallgatták Kocsis Istvánt is. Ő akkor már az RWE alkalmazottja volt.”



A lap munkatársai úgy gondolták, hogy ha megnézhetik a szerződéseket – amelyek végső soron a magyar állampolgárok közös vagyonának eladásáról rendelkeztek -, akkor kiderül, hogy mi az igazság.



(A cikk szerzője egyébként Magyari Péter volt.)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ha lehet, még átláthatatlanabb Magyarország

Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International közös javaslatcsomagot tett közzé az információszabadságról szóló törvény október elsején hatályba lépő módosítása kapcsán. Szövegükben felvázolták a legalapvetőbb lépéseket, melyeket szükségesnek tartanak ahhoz, hogy Magyarország lépést tartson a térséggel a közpénzek átláthatósága területén.

Egyet előre, kettőt vissza: az információszabadság mégis megy a levesbe

A köztársasági elnök megvétózta az információszabadság törvény április végi botrányos módosítását. A végleges változatot az Alkotmányügyi bizottság által benyújtott záróindítvány alakította ki. Lássuk, mi változott az elnöki vétó után!

Pert nyertünk a Médiatanács-RTL Klub-TV2 trió ellen

A Kreatív újságírója, Csuday Gábor, a TASZ segítségével közérdekű adatigényléssel kérte az állami tulajdonú frekvenciák használatáról szóló hatósági szerződéseket a Médiatanácstól. A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét helybenhagyva a Fővárosi Ítélőtábla úgy döntött, hogy a megállapodásokat mindenki megismerheti.