Pert nyertünk a MÁK ellen
A Fővárosi Törvényszék szerdai ítéletében kötelezte a Magyar Államkincstárt, hogy tizenöt napon belül adja ki a 2014-es országgyűlési választásokon indult egyéni képviselő-jelölteknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználásról szóló számlaszintű elszámolásokat. Az ítélet nem jogerős.
A TASZ jogi képviseletével azután perelte be a K-Monitor a Magyar Államkincstárt, hogy az a 2014. június 6-án beadott közérdekű adatigénylésünknek nem tett eleget. A MÁK szerint ugyanis a jelöltek kampányköltségeinek tételes, de nem számlaszintű elszámolását bárki megtekintheti a Magyar Közlönyben, ezzel pedig eleget tett a közérdekű adatok megismerésének biztosításának.
A kincstár által hivatkozott Infotörvény úgy fogalmaz, hogy ha a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatigénylés elutasításra kerül, az adatigénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalnál bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet. A Fővárosi Törvényszéknek tehát egyrészről döntenie kellett arról, hogy kire vonatkozik a törvény közfeladatot ellátó szervre hivatkozó rendelkezése, másrészről pedig szükséges-e a bírósági jogérvényesítést a NAIH eljárásának megelőznie.
Két irányú keresetünkben kértük, hogy törvényszék amennyiben – a MÁK megtagadásának megfelelően – közfeladatot ellátó szervnek tekinti a választásokon induló pártokat, függessze fel az eljárást, és forduljon az Alkotmánybírósághoz, hivatkozva az Infotörvény számlaszintű, részletes elszámolások kiadását mint közérdekű adatigénylés megtagadási okát tartalmazó rendelkezésének esetleges alaptörvény-ellenességére. Abban az esetben viszont, ha a bíróság nem tekintené közfeladatot ellátó szervnek a pártokat, akkor az Infotörvény ezen rendelkezését szűken, azt a MÁK és az ÁSZ gazdálkodására, nem pedig az általuk kezelt, a képviselő-jelöltek támogatásával kapcsolatos adatokra vonatkozóan értelmezze, és kötelezze a MÁK-ot a kampányköltségeket tételesen tartalmazó számlaösszesítő adatlapok kiadására.
A MÁK ellenkérelmében kérte a bíróságot, hogy az adatigénylésünk érdemi tárgyalása nélkül utasítsa el keresetünket, mivel értelmezésük szerint a bírósági eljárást mindenképpen meg kell előznie a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárásának.
A Fővárosi Törvényszék elutasította mind a MÁK pergátló kifogását, mind pedig az Alkotmánybíróság normakontrolljára vonatkozó kérelmünket, és ítéletet hozott. A bíróság érvelésünkkel egyetértve kötelezte a kincstárat a kért adatok kiadására, hiszen az alperes MÁK által hivatkozott törvényi rendelkezés nem az állami szervek által kezelt adatokra vonatkozik, hanem maguknak az adatkezelő szervek gazdálkodására. Ugyanakkor a számlaszintű, tételes elszámolásokat a képviselőjelöltekkel szerződő magánszemélyek esetében a személyes adatok védelme érdekében a név kitakarásával kell megismerhetővé tenni. Az eljáró bíró indoklásában külön kiemelte, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény megalkotását éppen az indokolta, hogy a nyilvánosság számára is érdemben átláthatóvá váljanak a demokrácia működésének költségei.
A Fővárosi Törvényszék döntése nem meglepő, hiszen az elmúlt hetekben mind a Transparency International Magyarország, mind pedig az atlatszo.hu pert nyert az államkincstárral szemben. Ahogy azonban a mai ítélet sem jogerős, úgy a szervezetek újabb perre készülhetnek, hiszen a MÁK tudomásunk szerint mindhárom perben fellebbezni fog az ítélettel szemben.
