Pert nyertünk a MÁK ellen

A Fővárosi Törvényszék szerdai ítéletében kötelezte a Magyar Államkincstárt, hogy tizenöt napon belül adja ki a 2014-es országgyűlési választásokon indult egyéni képviselő-jelölteknek nyújtott költségvetési támogatások felhasználásról szóló számlaszintű elszámolásokat. Az ítélet nem jogerős.

A TASZ jogi képviseletével azután perelte be a K-Monitor a Magyar Államkincstárt, hogy az a 2014. június 6-án beadott közérdekű adatigénylésünknek nem tett eleget. A MÁK szerint ugyanis a jelöltek kampányköltségeinek tételes, de nem számlaszintű elszámolását bárki megtekintheti a Magyar Közlönyben, ezzel pedig eleget tett a közérdekű adatok megismerésének biztosításának. 

A kincstár által hivatkozott Infotörvény úgy fogalmaz, hogy ha a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatigénylés elutasításra kerül, az adatigénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalnál bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet. A Fővárosi Törvényszéknek tehát egyrészről döntenie kellett arról, hogy kire vonatkozik a törvény közfeladatot ellátó szervre hivatkozó rendelkezése, másrészről pedig szükséges-e a bírósági jogérvényesítést a NAIH eljárásának megelőznie.

Két irányú keresetünkben kértük, hogy törvényszék amennyiben - a MÁK megtagadásának megfelelően -  közfeladatot ellátó szervnek tekinti a választásokon induló pártokat, függessze fel az eljárást, és forduljon az Alkotmánybírósághoz, hivatkozva az Infotörvény számlaszintű, részletes elszámolások kiadását mint közérdekű adatigénylés megtagadási okát tartalmazó rendelkezésének esetleges alaptörvény-ellenességére. Abban az esetben viszont, ha a bíróság nem tekintené közfeladatot ellátó szervnek a pártokat, akkor az Infotörvény ezen rendelkezését szűken, azt a MÁK és az ÁSZ gazdálkodására, nem pedig az általuk kezelt, a képviselő-jelöltek támogatásával kapcsolatos adatokra vonatkozóan értelmezze, és kötelezze a MÁK-ot a kampányköltségeket tételesen tartalmazó számlaösszesítő adatlapok kiadására.

A MÁK ellenkérelmében kérte a bíróságot, hogy az adatigénylésünk érdemi tárgyalása nélkül utasítsa el keresetünket, mivel értelmezésük szerint a bírósági eljárást mindenképpen meg kell előznie a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eljárásának.

A Fővárosi Törvényszék elutasította mind a MÁK pergátló kifogását, mind pedig az Alkotmánybíróság normakontrolljára vonatkozó kérelmünket, és ítéletet hozott. A bíróság érvelésünkkel egyetértve kötelezte a kincstárat a kért adatok kiadására, hiszen az alperes MÁK által hivatkozott törvényi rendelkezés nem az állami szervek által kezelt adatokra vonatkozik, hanem maguknak az adatkezelő szervek gazdálkodására. Ugyanakkor a számlaszintű, tételes elszámolásokat a képviselőjelöltekkel szerződő magánszemélyek esetében  a személyes adatok védelme érdekében a név kitakarásával kell megismerhetővé tenni.  Az eljáró bíró indoklásában külön kiemelte, hogy az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény megalkotását éppen az indokolta, hogy a nyilvánosság számára is érdemben átláthatóvá váljanak a demokrácia működésének költségei.

A Fővárosi Törvényszék döntése nem meglepő, hiszen az elmúlt hetekben mind a Transparency International Magyarország, mind pedig az atlatszo.hu pert nyert az államkincstárral szemben. Ahogy azonban a mai ítélet sem jogerős, úgy a szervezetek újabb perre készülhetnek, hiszen a MÁK tudomásunk szerint mindhárom perben fellebbezni fog az ítélettel szemben.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tovább a lejtőn – elfogadta a kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Programot

A tervezethez képest tovább gyengült a kormány korrupcióellenes programja, kikerült belőle a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentőket védő törvény reformja, és nem foglalkoznak a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataival sem. Cserébe szigorúbb szabályokra számíthat a civil és az üzleti szektor.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.

MEGHÍVÓ TÁRGYALÁSRA

Az Origo.hu újságírója és a K-Monitor Egyesület beperelte a Magyar Villamos Műveket, mert a társaság titkolja a Pintér Sándor volt biztonsági cégével (CBSZ Zrt.) kötött szerződésének adatait. A jogi képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálata látja el.