Pert nyertünk: jogellenesen oszlatott a rendőrség 2015-ben a TEK-területlezárás alapján

A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítéletében jogellenesnek ítélte, hogy a rendőrség kizárólag egy területlezárást elrendelő határozat alapján oszlatott fel egy tüntetést a Kossuth téren. A három éve folyó perben a bíróság végül megállapította, hogy a rendőrség egyáltalán nem mérlegelte, a parlamentbe látogató német kancellár biztonsága valóban megkövetelte-e a tüntetés feloszlatását, hanem egyből a lehető legszigorúbb jogkorlátozás eszközéhez nyúlt.

Három éve húzódó eljárás zárult le tegnap a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság jogerős ítélete szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2015. február 2-án jogellenesen oszlatta fel a Kossuth téren maroknyi résztvevővel folyamatosan zajló tüntetést, amikor Angela Merkel német kancellár a parlamentbe látogatott. A látogatás idejére a Terrorelhárítási Központ (TEK) személy- és létesítménybiztosítási intézkedést, közismertebb -- de félrevezető -- nevén területlezárást rendelt el a térre, a rendőrség pedig a téren zajló tüntetés “felfüggesztésével” tett eleget az intézkedésnek. A tüntetés szervezője segítségünkkel pert indított a BRFK ellen.

A bírósági ítélet indoklása alapján a rendőrség csak végső lehetőségként oszlathat fel egy tüntetést a védett személy biztonsága érdekében, ha a rendőrségi törvényben foglalt, jóval enyhébb intézkedési lehetőségek -- pl. ruházat és csomagok átvizsgálása -- nem megfelelőek. Az oszlatás az egyik legdrasztikusabb korlátozása a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának, így a rendelkezésére álló más intézkedési lehetőségeket a rendőrségnek számításba kell vennie, és az esetleges elvetésüket alaposan meg kell indokolnia. A BRFK azonban a jelen esetben csupán végrehajtotta az elrendelt TEK-lezárást, és nem végzett semmiféle mérlegelést.

Sajnos nem ez az első eset, amikor a rendőrség úgy korlátozza a tüntetések megtarthatóságát, hogy pusztán egy másik hatóság területlezáró határozatára hivatkozik, és nem ez az első ítélet, ami szerint az ilyen korlátozás jogellenes. A problémát az jelenti, hogy gyülekezési jogi ügyekben csak a rendőrségnek van hatásköre döntést hozni, és csak a rendőrségnek kötelessége alapjogi mérlegelést lefolytatni. Ennek ellenére a BRFK még a múlt héten is megtiltott egy Kossuth térre bejelentett rendezvényt úgy, hogy kizárólag egy területlezárásról szóló határozatra hivatkozott - ezt a tiltó határozatot is sikeresen támadtuk meg a bíróságon, így vált lehetővé az Országház körüli, 2018. május 7-8-ai élőlánc megrendezése.

Az ítélet tovább erősíti és mélyíti a gyülekezési jog gyakorlásának kedvező ítélkezési gyakorlatot, és további gátat szab annak, hogy a rendőrség egy másik hatóság intézkedésére hivatkozva kibújjon a tüntetésekkel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeinek teljesítése alól.

A perben a feloszlatott tüntetés szervezőjét előbb dr. Sánta Szabolcs Miklós, később dr. Fazakas Zoltán József ügyvéd képviselte.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Szabálysértési útmutató diáktüntetőknek

A 2018 tavaszi diáktüntetéseket követően a rendőrség eljárásokat indított az egyes tüntetőkkel szemben. Ezek az eljárások jogilag meglehetősen kérdésesek, ugyanis a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény széleskörű védelmet nyújt ahhoz, hogy a polgárok és így a diákok is gyakorolhassák az alapvető jogukat és kifejezhessék az utcán, köztereken a politikai véleményüket. A szabálysértési eljárásokra csak rendkívül indokolt esetekben, a tüntetések befejezését követően kerülhet sor. Ebben a tájékoztatóban azt nézzük át, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) alapján milyen szabálysértési eljárások jöhetnek szóba és hogy azok mikor jogszerűek.

Tiltakozz, nem vagy egyedül!

A politika nem azonos azzal a posvánnyal, amit joggal gondolunk a pártpolitikáról. A politika saját ügyeink intézése: minden olyan rendszernek ez az alapja, ami az állampolgárok részvételét értéknek tekinti. Nincs is ennél erősebb érték: a vita előre visz, a másik eltiprása visszavet. Tehát a közügyek alakulásába mindenkinek bele lehet szólnia, és nem csak négy évente. Sőt, a távolságtartás a közügyektől egyre nagyobb felelőtlenség. Azoknak, akik az hitték, hogy ha ők távol tartják magukat a politikától, akkor majd az sem fog beleszólni az ő életükbe, végérvényesen rá kell jönniük, hogy ez nincs így.

Az ’56-os megemlékezéssel kapcsolatos állami feladatokról és azok elmulasztásáról

Jogsértő az, hogy a forradalom hivatalos, állami megünneplésére nem engedtek be minden állampolgárt, hanem egyeseket vélt véleményük miatt kizártak, míg másokat nem védtek meg akkor, amikor a véleménynyilvánításuk miatt atrocitások érték őket a tömegben. Hiába magáncég volt megbízva a rendezvény biztosítási feladataival, a rendőrség kötelességeit ez nem teszi zárójelbe, felelőssége nem hagyható figyelmen kívül.