Pert nyertünk: jogellenesen oszlatott a rendőrség 2015-ben a TEK-területlezárás alapján

A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítéletében jogellenesnek ítélte, hogy a rendőrség kizárólag egy területlezárást elrendelő határozat alapján oszlatott fel egy tüntetést a Kossuth téren. A három éve folyó perben a bíróság végül megállapította, hogy a rendőrség egyáltalán nem mérlegelte, a parlamentbe látogató német kancellár biztonsága valóban megkövetelte-e a tüntetés feloszlatását, hanem egyből a lehető legszigorúbb jogkorlátozás eszközéhez nyúlt.

Három éve húzódó eljárás zárult le tegnap a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság jogerős ítélete szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2015. február 2-án jogellenesen oszlatta fel a Kossuth téren maroknyi résztvevővel folyamatosan zajló tüntetést, amikor Angela Merkel német kancellár a parlamentbe látogatott. A látogatás idejére a Terrorelhárítási Központ (TEK) személy- és létesítménybiztosítási intézkedést, közismertebb -- de félrevezető -- nevén területlezárást rendelt el a térre, a rendőrség pedig a téren zajló tüntetés “felfüggesztésével” tett eleget az intézkedésnek. A tüntetés szervezője segítségünkkel pert indított a BRFK ellen.

A bírósági ítélet indoklása alapján a rendőrség csak végső lehetőségként oszlathat fel egy tüntetést a védett személy biztonsága érdekében, ha a rendőrségi törvényben foglalt, jóval enyhébb intézkedési lehetőségek -- pl. ruházat és csomagok átvizsgálása -- nem megfelelőek. Az oszlatás az egyik legdrasztikusabb korlátozása a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának, így a rendelkezésére álló más intézkedési lehetőségeket a rendőrségnek számításba kell vennie, és az esetleges elvetésüket alaposan meg kell indokolnia. A BRFK azonban a jelen esetben csupán végrehajtotta az elrendelt TEK-lezárást, és nem végzett semmiféle mérlegelést.

Sajnos nem ez az első eset, amikor a rendőrség úgy korlátozza a tüntetések megtarthatóságát, hogy pusztán egy másik hatóság területlezáró határozatára hivatkozik, és nem ez az első ítélet, ami szerint az ilyen korlátozás jogellenes. A problémát az jelenti, hogy gyülekezési jogi ügyekben csak a rendőrségnek van hatásköre döntést hozni, és csak a rendőrségnek kötelessége alapjogi mérlegelést lefolytatni. Ennek ellenére a BRFK még a múlt héten is megtiltott egy Kossuth térre bejelentett rendezvényt úgy, hogy kizárólag egy területlezárásról szóló határozatra hivatkozott - ezt a tiltó határozatot is sikeresen támadtuk meg a bíróságon, így vált lehetővé az Országház körüli, 2018. május 7-8-ai élőlánc megrendezése.

Az ítélet tovább erősíti és mélyíti a gyülekezési jog gyakorlásának kedvező ítélkezési gyakorlatot, és további gátat szab annak, hogy a rendőrség egy másik hatóság intézkedésére hivatkozva kibújjon a tüntetésekkel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeinek teljesítése alól.

A perben a feloszlatott tüntetés szervezőjét előbb dr. Sánta Szabolcs Miklós, később dr. Fazakas Zoltán József ügyvéd képviselte.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nemzeti ünnep, szólásszabadság, füttykoncert

Március 15-én az állami ünnepség a tervek szerint zajlott le, a miniszterelnök beszélt, a tapsolók tapsoltak, a fütyülők fütyültek, az ellendemonstrálók ellendemonstráltak, ahol pedig tettlegességig – jogsértésig – fajult a nézeteltérés, a rendőrség közbeavatkozott. A rendőrség értékelése szerint is az ünnepi rendezvények számottevő rendbontás nélkül értek véget. Szerencsére!

A diákok kikérdezése diktatúrákat idéző gyakorlat

A TASZ sajtóhírekből értesült arról, hogy fennáll a gyanúja annak, hogy egyes oktatási intézményekben a diákok politikai véleményét jogosulatlanul gyűjtik és kezelik. A TASZ szerint, ha a listázásról szóló hírek igaznak bizonyulnak, akkor az nagyon súlyos jogsértést jelent, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk a helyzet jogi értékelését és az érintettek tájékoztatását a jogaikról.