Pert nyertünk: jogellenesen oszlatott a rendőrség 2015-ben a TEK-területlezárás alapján
A Fővárosi Törvényszék tegnapi ítéletében jogellenesnek ítélte, hogy a rendőrség kizárólag egy területlezárást elrendelő határozat alapján oszlatott fel egy tüntetést a Kossuth téren. A három éve folyó perben a bíróság végül megállapította, hogy a rendőrség egyáltalán nem mérlegelte, a parlamentbe látogató német kancellár biztonsága valóban megkövetelte-e a tüntetés feloszlatását, hanem egyből a lehető legszigorúbb jogkorlátozás eszközéhez nyúlt.
Három éve húzódó eljárás zárult le tegnap a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság jogerős ítélete szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2015. február 2-án jogellenesen oszlatta fel a Kossuth téren maroknyi résztvevővel folyamatosan zajló tüntetést, amikor Angela Merkel német kancellár a parlamentbe látogatott. A látogatás idejére a Terrorelhárítási Központ (TEK) személy- és létesítménybiztosítási intézkedést, közismertebb — de félrevezető — nevén területlezárást rendelt el a térre, a rendőrség pedig a téren zajló tüntetés “felfüggesztésével” tett eleget az intézkedésnek. A tüntetés szervezője segítségünkkel pert indított a BRFK ellen.
A bírósági ítélet indoklása alapján a rendőrség csak végső lehetőségként oszlathat fel egy tüntetést a védett személy biztonsága érdekében, ha a rendőrségi törvényben foglalt, jóval enyhébb intézkedési lehetőségek — pl. ruházat és csomagok átvizsgálása — nem megfelelőek. Az oszlatás az egyik legdrasztikusabb korlátozása a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának, így a rendelkezésére álló más intézkedési lehetőségeket a rendőrségnek számításba kell vennie, és az esetleges elvetésüket alaposan meg kell indokolnia. A BRFK azonban a jelen esetben csupán végrehajtotta az elrendelt TEK-lezárást, és nem végzett semmiféle mérlegelést.
Sajnos nem ez az első eset, amikor a rendőrség úgy korlátozza a tüntetések megtarthatóságát, hogy pusztán egy másik hatóság területlezáró határozatára hivatkozik, és nem ez az első ítélet, ami szerint az ilyen korlátozás jogellenes. A problémát az jelenti, hogy gyülekezési jogi ügyekben csak a rendőrségnek van hatásköre döntést hozni, és csak a rendőrségnek kötelessége alapjogi mérlegelést lefolytatni. Ennek ellenére a BRFK még a múlt héten is megtiltott egy Kossuth térre bejelentett rendezvényt úgy, hogy kizárólag egy területlezárásról szóló határozatra hivatkozott – ezt a tiltó határozatot is sikeresen támadtuk meg a bíróságon, így vált lehetővé az Országház körüli, 2018. május 7-8-ai élőlánc megrendezése.
Az ítélet tovább erősíti és mélyíti a gyülekezési jog gyakorlásának kedvező ítélkezési gyakorlatot, és további gátat szab annak, hogy a rendőrség egy másik hatóság intézkedésére hivatkozva kibújjon a tüntetésekkel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségeinek teljesítése alól.
A perben a feloszlatott tüntetés szervezőjét előbb dr. Sánta Szabolcs Miklós, később dr. Fazakas Zoltán József ügyvéd képviselte.
