PolitiKuss: a TASZ kampányt indít a hatalom kritizálhatóságáért

A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) növekvő aggodalommal figyeli, hogy Magyarországon egyre nagyobb kockázatot vállalnak azok az újságírók és közéleti kérdésekben megnyilvánuló polgárok, akik politikusokat kritizálnak. A TASZ több olyan perben nyújt jogi képviseletet, amelyekben politikusok jogi eszközökkel próbálják elhallgattatni a kritikusaikat. A jogvédő szervezet legújabb, „PolitiKuss” kampánya erre a problémára hívja fel a figyelmet, és tesz javaslatokat a megoldásra.

A demokrácia működéséhez hozzátartozik a vita, melyben egy közszereplőnek több kritikát kell eltűrnie, mint egy hétköznapi polgárnak; ez biztosítja a hatalom mindenkori birtokosainak elszámoltathatóságát. Több ezer magyar újságíró, és sok tízezer, közéletileg aktív polgár joga, illetve feladata a kritika megfogalmazása – de ezt a hatályos szabályozás egyre inkább ellehetetleníti, egyre kockázatosabbá teszi. Ilyen esetekben ugyanis párhuzamosan indítható polgári- és büntetőeljárás. Mi több, a büntetőeljárás során a hivatalos személyeket  kiemelt védelem illeti meg. Míg tehát az átlagember az általa felfogadott és fizetett ügyvéddel képviseli a vádat, addig a például az országgyűlési képviselők és polgármesterek helyett az állam átvállalja ezt a feladatot: a rendőrség nyomoz, a vádat az ügyész képviseli, és ez egyetlen fillérjükbe sem kerül. A megvádolt személytől pedig még az ítélet előtt ujjlenyomatot vesznek és lefényképezik, mintha súlyos bűncselekményt követett volna el. A TASZ több olyan személyt is képvisel, akiket pusztán a véleményük miatt ilyen eljárásnak vetettek alá. Köztük Somogyi Máriát is, akit egy közösségi oldalon megosztott tartalom miatt 10 ezer forintos sérelemdíj és további 75 ezer forintnyi illeték és perköltség megfizetésére kötelezett a bíróság. Somogyi Máriának a TASZ nem csak jogi úton nyújt segítséget, hanem közösségi finanszírozással próbálja előteremteni a perköltséget és a sérelemdíjat is.

A TASZ kidolgozott egy szabályozási koncepciót, amely szerint a becsületsértés és rágalmazás miatt büntetőeljárást nem lehet indítani, polgári pereket pedig nem indíthatnak a közhatalmat gyakorló személyek a hivatalos tevékenységükkel összefüggésben megfogalmazott kritika miatt. Bárki, aki ellátogat a politikuss.tasz.huoldalra, egy szabadon szerkeszthető sablonlevél kíséretében elküldheti ezt a szabályozási koncepciót a képviselőjének és más politikusoknak. Emellett a TASZ lehetőséget biztosít mindenkinek, hogy szólásszabadságát nyilvánosan gyakorolja: november 9-én, egy rendhagyó performansz keretében, a Blaha Lujza térnél, illetve a Parlamentnél felállított óriásplakátokon az ország vezető politikusainak arcképén „üzenhet” matrica és filctoll segítségével minden jelentkező.

„A jogi nyomásgyakorlás a kritika további halkulását eredményezheti, a hatalom ellenőrzése, a korrupció leleplezése is nehezebbé válik, ha az újságíróknak és kritikus polgároknak magas sérelemdíjaktól és jogi költségektől kell tartaniuk vagy akár büntetőeljárás indulhat ellenük. A TASZ nem fogadja el a szólásszabadság korlátozását, szerintünk egy közszereplőnek igenis tűrnie kell az erős kritikát!” - nyilatkozta Dojcsák Dalma a TASZ Szólásszabadság programvezetője.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Örömteli fejlemények az új büntetőeljárási törvény tervezetében

Az 1998-ban elfogadott büntetőeljárási kódex helyett új készül, amelynek tervezetét megkaptuk és véleményeztük.

Alkotmányellenes a Btk-szigorítás

A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint az emberi méltóság védelme és a bizonyítékok meghamisításának megakadályozása érdekében a Büntető Törvénykönyv módosítására benyújtott törvényjavaslat alkotmányellenes, mert sérti a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. Az egyedi ügyre reagáló jogalkotói lépéssel a parlament mind a saját, mind az igazságszolgáltatás tekintélyét tovább rombolná.

Az antiszemita beszéd a szabadság része

A Társaság a Szabadságjogokért szerint az Országgyűlésben a magyar zsidó képviselők összeírására vonatkozó felszólalásra nem a büntetés a megfelelő reakció. A parlamenti beszéd szankcionálása sem az előítéleteket nem csökkenti, sem a demokratikus és toleráns közbeszéd elterjedését nem mozdítja elő. Hatásai ezekkel éppen ellentétesek.