Quaestor-ügy: tegyék nyilvánossá Szijjártó Péter és Orbán Viktor híváslistáját és levelezését!

A Quaestor-ügy kapcsán információ hiányában csak találgathatunk a miniszterelnök és a külügyminiszter szerepéről a botrányban. Annyit biztosan tudunk, hogy az érintett cég közpénzt kezelt, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a mai nappal adatigényléssel fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterhez.

Az elmúlt és az elkövetkezendő hetek egyik legjelentősebb magyarországi közügye, hogy a kormány a csőd előtt álló Quaestorból a kisbefektetők háta mögött, bennfentes információ alapján mentette-e ki a közpénzből származó vagyonelemeket. Ellentmondásos adatok és nyilatkozatok jelentek meg a Quaestor-botrány kapcsán egyes kormánytagok szerepéről, és arról, mennyire voltak informáltak bizonyos befektetői döntések meghozatalakor. Minden felmerülő kérdésre adott válasz eddig csak újabb kérdéseket vetett fel, így az érintetteknek be kell látniuk: a nyilvánosság kizárása nem segíti a még tisztázatlan részletek mindenki számára megnyugtató megoldását.

A TASZ ezért a mai napon az információszabadság törvény alapján igényelte két kormánytag, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök irodai telefonjának és mobiltelefonjának híváslistáját, az általuk és nekik küldött elektronikus és postai levelek listáját, feltüntetve azok címzettjét, illetve feladóját, küldésének és beérkezésének dátumát, valamint bármilyen további formában történt minden, kifejezetten a Quaestor-üggyel összefüggésben folytatott összes kommunikációját. Az adatigénylés kiterjed a két megnevezett kormánytag és Tarsoly Csaba közötti bármilyen megkísérelt vagy létrejött kapcsolatfelvétel listájára, időpontjára, formájára és tartalmára is. Az adaigénylés 2015. február 1-től az adatigénylés átvételének napjáig tartó időszakra vonatkozik.

A TASZ feladata, hogy a kikényszerítse az állam átláthatóságát és a közpénzek költésének ellenőrizhetőségét. A Quaestor-botrány egyik fontos eleme, hogy az adófizetők pénzét a kormány felelőtlenül egy erre alkalmatlan cégre bízta, bizonytalan és kockázatos befektetéseket vállalva. A döntéshozóknak vállalniuk kell a felelősséget.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Tovább a lejtőn – elfogadta a kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Programot

A tervezethez képest tovább gyengült a kormány korrupcióellenes programja, kikerült belőle a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentőket védő törvény reformja, és nem foglalkoznak a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataival sem. Cserébe szigorúbb szabályokra számíthat a civil és az üzleti szektor.

Mi áll a Malév csőd hátterében? Most megtudhatja!

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogerősen pert nyert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben 2014-ben, aminek eredményeképpen nyilvánossá vált a MALÉV pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentum. A terjedelmes anyagot most elérhetővé tettük, hogy mindenki megismerhesse a Malév-csőd hátteranyagait.

Magyar nyelven a strasbourgi döntés

Magyarul is elérhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2009. áprilisában hozott határozata, amelyben a TASZ beadványa nyomán első alkalommal mondta ki a testület, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának jogellenes korlátozását jelentheti közérdekű adatok bizonyos körének jogellenes visszatartása. A testület kiemelte döntésében, hogy az információ hiányában ellehetetlenül a vélemény szabad és megalapozott kinyilvánításának a lehetősége, aminek következtében civil szervezetek és újságírók nem képesek betölteni társadalmi küldetésüket.