Rendőri bántalmazás miatt marasztalta el Magyarországot a strasbourgi bíróság

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy a magyar állam megsértette az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát azzal, hogy rendőrök bántalmazták a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) roma származású ügyfelét.

A hivatalos eljárásban történt bántalmazások miatti feljelentések nagyjából 3%-ában történik vádemelés, míg általában az ügyek kb. 35%-ában emel vádat az ügyészség. Ez az arány jól mutatja, hogy mennyire nehéz fellépni a hasonló jogsértésekkel szemben, ezért különösen fontos ez az ítélet.

Az eset még 2014-ben történt. Ügyfelünk egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település családi házának kertjében tartott házibulin vett részt, ahová csendháborítás miatt érkezett bejelentést követően jött ki a rendőrség. A ház tulajdonosát igazoltatták, amikor ügyfelünk kérdőre vonta a rendőröket, amiért durván és tiszteletlenül bántak a tulajdonossal, aki a rokona volt. A szóváltást követően ügyfelünket a ház tulajdonosával együtt az Encsi Rendőrkapitányságra szállították.

Ügyfelünk vallomása szerint, az út során a rendőrök bántalmazták és megjegyzéseket tettek roma származására. A gépkocsit vezető rendőr például azt mondta: "Dolgozol te a kurva anyádba te köcsög buzi cigány!" Amikor jelezte, hogy korábbi sérülése miatt fájdalmas számára a bilincs, még szorosabbra húzták a frissen műtött csuklóján. A rendőrkapitányságra érkezést követően két alkalommal gázspray-vel szembe fújták, majd a hátsó bejárat felé húzva, többször megütötték a mellkasát és a fejét.

Ezt követően ügyfelünket bevitték egy előállító helyiségbe, ahol körülbelül másfél órát tartózkodott, majd hajnalban átadták neki az előállításról szóló igazolást és kitették az épület elé. Nem engedélyezték számára, hogy a kapitányságról telefonáljon a rokonainak.

Amikor végül ügyfelünkért megérkeztek a rokonai, kérte, hogy azonnal menjenek el az orvosi ügyeletre. Az ügyeleten elmondta, hogy rendőri bántalmazás áldozata lett, és bár fájlalta a kezét és orvosi látlelet kiállítását kérte, mégsem vizsgálták meg, hanem a 40 km-re lévő miskolci kórházba küldték. Mivel azonban az autóban nem volt elég benzin, és nem volt náluk készpénz, ekkor hazamentek.

Ügyfelünk még aznap visszatért a rendőrkapitányságra és rendőri bántalmazás miatt feljelentést tett. Erre válaszul az egyik intézkedő rendőr még ugyanazon a napon feljelentette ügyfelünket, mert szerinte a ház tulajdonosával szembeni rendőri intézkedés során hangoskodott, káromkodott az utcán, ezzel megvalósította a garázdaság szabálysértését.

A magyar hatóságok jogsértő gyakorlatát jól jellemzi, hogy míg ügyfelünket elítélték garázdaság miatt, addig a rendőrök elleni nyomozást megszüntették.

Az ügyészség azonban sem a nyomozást megszüntető határozatában, sem a panaszt elbíráló határozatában nem kísérelt meg választ adni arra a kérdésre, hogy ügyfelünk sérülései hogyan máshogy keletkezhettek volna, mint ahogy ő állította, és mint ahogy azt a látlelet és más tanú vallomása alátámasztott. A nyomozást megszüntető határozattal szembeni panaszban arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a bántalmazó rendőr szájából több alkalommal is elhangzott „cigányozás” miatt felmerül a közösség tagja elleni erőszak bűntettének gyanúja is, melyet a nyomozóhatóság egyáltalán nem vizsgált meg, holott kötelessége lett volna.

Az eredménytelen panasz eljárást követően 2016-ban fordultunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy állapítsa meg: a magyar állam megsértette ügyfelünk emberi jogait. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkében lefektetett embertelen, megalázó bánásmód tilalmát sérti a rendőri bántalmazás. Továbbá az is, hogy az ügyészség annak ellenére sem volt hajlandó az egyértelműen azonosított rendőr meggyanúsítására és ezt követően a vádemelésre, hogy a bántalmazás egy részének konkrét szemtanúja is volt, és további közvetett bizonyítékok is alátámasztották azt. Azt is kértük a strasbourgi bíróságtól, hogy állapítsa meg: a rendőri bántalmazás rasszista indítékú volt, amely a 14. cikkben biztosított diszkrimináció tilalmát sérti.

Az EJEB gyakorlata szerint, amikor valaki egészséges állapotban kerül be egy rendőrségi fogdára, és onnan sérülésekkel távozik, az államnak kötelessége hiteles magyarázatot adni arra, hogy ezek a sérülések hogyan keletkeztek. Ennek azonban nem tett eleget a magyar állam, ezért a bíróság ügyfelünknek adva igazat 19 500 euró kártérítést ítélt meg számára.

“Hat év várakozás után ügyfelünk végre igazságos elégtételt fog kapni az őt ért rasszista bántalmazásért. Ez a TASZ harmadik olyan, Strasbourgban megnyert ügye, amelyben rendőrök törvénytelen fizikai agressziót alkalmaztak roma sértettel szemben. Bízunk benne, hogy ezek az ítéletek visszatartják a rendőröket a hasonló súlyos jogsértésektől, illetve amennyiben ilyenek bekövetkeznek, az ügyészség hatékonyabban fog eljárni, biztosítva a bántalmazottak alapvető emberi jogait.” - mondta Jovánovics Eszter, a TASZ jogásza.

Ugyanakkor sajnálatos, hogy a strasbourgi bíróság, mivel a fő jogi kérdésben döntött, ezért nem vizsgálta tovább a kérelmet. Emiatt nem hozott ítéletet arról, hogy a rendőri bántalmazás összefüggött volna a sértett roma származásával. Erre a diszkriminációt is kimondó ítéletre nagy szükség lett volna, mert az nagyban segítette volna a sérülékeny csoportba tartozók jogérvényesítését.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Stratégiai per a jogellenes gyermekkiemelések ellen - Összefoglaló

Több megkeresés érkezett hozzánk 2015 tavaszán egy felerészt romák lakta borsodi faluból amiatt, hogy a mélyszegénységben élő roma családokból tömegesen emeltek ki gyerekeket, akik hosszú távra állami gyermekvédelmi ellátásba kerültek. A szegénység és rossz társadalmi helyzet miatti gyermekkiemeléseket ugyan tiltja a Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), mégis régóta elterjedt ez a gyakorlat hazánkban.

Így nehezítette meg az állam, hogy megvédd magad a rossz döntésektől

Még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben vagy fogyatékossággal élő emberek azzal, hogy közigazgatási ügyekben – például a gyerekkiemeléssel, vagy gondnoksággal kapcsolatos gyámhatósági eljárásokban, fogyatékossági ellátásokkal kapcsolatos ügyekben – már nem fellebbezhetnek a közigazgatási döntés ellen, hanem csak a bíróságon, perrel támadhatják meg a gyámhatóságok és más közigazgatási szervek döntéseit.

Nekik itthon nem volt semmi gondjuk

Kati gyerekeit októberben vitték el, azóta harcol értük minden nap. Végül 4 hónapos küzdelme eredményre vezetett, a három gyerek újra otthon van. Sem ők, sem szüleik nem értik, mi szükség volt erre a „kis kirándulásra”, - ahogyan a gyámhivatal nevezte, amikor nevelőszülőkhöz szállította a gyerekeket.