Részesüljön az információszabadság európai szintű védelemben!
Az Európai Emberi Jogi Egyezménynek nincs kifejezetten a közérdekű adatok megismerésének lehetőségét biztosító cikke, így a titkolózó államokat csak korlátozottan lehetett a strasbourgi bíróság előtt perelni. Évtizedeken át tartotta magát az a joggyakorlat a srasbourgi bíróságon, miszerint az állam által kezelt adatokhoz csak a személyes érintettsége okán, és csak az a személy férhet hozzá, akire az adat vonatkozik.
2009-ben a Bíróság a Társaság a Szabadságjogokért v. Magyarország ügyben azonban úgy döntött, hogy a szólásszabadság sérelmével jár, ha egy közérdekű ügyekben eljáró szervezet elől eltitkolják a szervezet közhatalmat ellenőrző tevékenységéhez szükséges adatokat. A Bíróság egy sor ezt követő ügyben támaszkodott erre az ítéletre, amely így az információszabadság strasbourgi védelmének magjává vált. Ugyanakkor ez az ítélet az információszabadságnak csak egy szűk tartalmát részesíti védelemben, távol áll attól, hogy ez alapján védelmet élvezzen bárkinek az a joga, hogy az állam által kezelt adatokat érdekeltségétől függetlenül megismerje és terjessze.
A közeljövőben a strasbourgi bíróság Nagykamarája tárgyal egy olyan ügyet, amelynek tétje az információszabadság európai szintű védelme. Az ügy előzménye, hogy a Magyar Helsinki Bizottság szerette volna megismerni a kirendelt védők adatait egy olyan kutatásához, amelynek célja a kirendelt védői rendszer kritikája lett volna. A kirendelt védők adatait azonban nem kapták meg a magyar állami szervektől, ezért a strasbourgi bírósághoz fordultak. A Nagykamara elé utalt ügy tétje az, hogy megerősíti-e a strasbourgi bíróság korábbi, a Társaság a Szabadságjogokért v. Magyarország ügy óta követett gyakorlatát, vagy akár a nyilvánosságnak kedvező, akár arra nézve kedvezőtlen irányba elmozdul-e a Bíróság jogértelmezése.
Ebben az eljárásban a Társaság a Szabadságjogokért – a brit székhelyű Media Legal Defence Initiative-vel (MLDI), Campaign for Freedom of Information-nal (CFI), és ARTICLE 19-nal , valamint a bolgár az Access to Information Programme-mal (AIP) közösen – beavatkozóként vesz részt. A beavatkozók által a bíróságnak eljuttatott dokumentum amellett érvel, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény 10. cikk, amely szerint az egyént megilleti az információk megismerésének és közlésének szabadsága, védelemben részesíti az állam által kezelt információkhoz való hozzáférés jogát is. A dokumentum letölthető innen.
