Sem a vallásszabadság, sem a jogorvoslat nem teljes a NER-ben

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egy éve meghozott és szeptember 9-én véglegessé vált ítélete szerint a magyar állam megsértette azoknak az egyházaknak az egyesülési és vallásszabadságát, amelyeket a magyar állam törvénnyel önkényesen megfosztott jogállásuktól. Az ítélet mind vagyoni, mind nem-vagyoni kártérítést megalapoz a pernyertes egyházak felé, ám a kilenc egyház képviseletét ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a teljes jogorvoslatnak magában kell foglalnia minden elvett egyházi státusz visszaállítását. Az EJEB május 15-ig adott időt a magyar kormánynak arra, hogy egyezzen meg az egyházakkal a jogorvoslat mikéntjéről. 

A TASZ ügyfelei közül két egyház kötött egyezséget a kormányzattal: az Árpád Rendjének Jogalapja Tradícionális Egyház, és a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház. Az ANKH Az Örök Élet Egyháza, a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház, a Mantra Magyarországi Buddhista Egyház, a Szangye Menlai Gedün A Gyógyító Buddha Közössége Egyház, az Univerzum Egyháza, az USUI Szellemi Iskola Közössége Egyház, valamint az Út és Erény Közössége Egyház viszont nem. Utóbbiak esetében a kártérítés mértékét a bíróság fogja megállapítani, amit a kormánynak ki kell fizetnie. Ügyfelei nevében a TASZ az alábbi levelet írta az EJEB-nek. A levél tartalmazza a tárgyalási periódus történetét, és megjelöli azokat az indokokat, amelyek miatt az egyházak nem fogadták el a kormány ajánlatát.

A tárgyalásra adott időt az EJEB-nek meg kellett hosszabbítania, mert a kormányzat csak egy héttel az eredeti, hathónapos periódus vége előtt tette meg első érdemi egyezségi ajánlatát. Az ajánlat a jogsértés pénzbeli kompenzációjaként fizetni kívánt összeget négy tételre bontva tartalmazta: vagyoni kár, nem vagyoni kár, eljárási költségek, kamat. A vagyoni károk körében a kormány ajánlata csak az SZJA egyházaknak felajánlható 1 %-ok elmaradására, illetve annak állami kiegészítésére terjedt ki. A vagyoni kártérítés körében a minisztérium egyfajta trendszámítást alkalmazott, az adóhatósági adatok és a jogszabályi környezet változása alapján. A nem vagyoni kárigényekre tett ajánlatot öt szempont mentén alakították ki: az EJEB gyakorlata, a panaszos egyház működésének hossza, tagsága/támogatottsága/társadalmi súlya, a vallási tevékenysége folytatása érdekében tett lépései, az egyházi státusz megtartása és visszaszerzése érdekében tett lépései. Az ajánlatból hiányzott az egyházi státusz kérdésének rendezésére vonatkozó javaslat. Három egyház már ekkor, az eredeti hathónapos határidő lejártakor úgy döntött, hogy nem tárgyalnak tovább, és az EJEB-re bízzák a jogorvoslat kérdésének eldöntését: a Mantra Magyarországi Buddhista Egyház, a Szangye Menlai Gedün A Gyógyító Buddha Közössége Egyház, és az USUI Szellemi Iskola Közössége Egyház (Jinjutsu Egyesület), de a többiek közül, akik még próbáltak alkudozni, is csak kettő egyezett meg végül.

Az EMMI az egyezkedés során világossá tette, hogy felhatalmazása csak a kártérítéssel kapcsolatos egyeztetésre terjed ki, az egyházi jogállás rendezésével kapcsolatos tárgyalásra nem. Ennek alapjául nem az EJEB (vagy az Alkotmánybíróság) ítéletére, hanem a hatályos jogszabályi környezetre utalt: arra, hogy az egyházi elismerési eljárás lefolytatása parlamenti hatáskör, az országgyűlés minősített többséget igénylő döntése, és arra, hogy e szabályozás megváltoztatása jogalkotói, a változtatás előkészítése pedig a kormányzaton belül igazságügyi hatáskör. Ez egyébként az a szabályozás, ami az EJEB szerint „sem egyes elemeiben, sem összességében nem felelt meg” az alapjogi követelményeknek ([taken in isolation and together] – ezt a kormány fordítása elhallgatja). A tárgyalásokon az Igazságügyi Minisztérium képviselője arról tájékoztatott, hogy az egyházi jogállás rendezésével kapcsolatban a minisztérium törvénymódosítási javaslatot fog előterjeszteni idén szeptemberben.

A TASZ emlékezteti a közvéleményt arra, hogy az új törvényt el sem kellett volna fogadni. A kormány által csak „bizniszegyháznak” nevezett szervezetek kiszűrése elérhető lett volna kevésbé jogkorlátozó módon is, a korábbi jogszabályi keretek között is. Amikor a magyar Alkotmánybíróság ítélte jogsértőnek az egyháztörvényt, a kormányzat elszabotálta a határozat végrehajtását (az alaptörvény negyedik módosítása). Magyarország Alaptörvénye így jelenleg alkotmányellenes – illetve sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Ennek megfelelően önmagában az egyháztörvény módosítása sem lesz elegendő a jogorvoslathoz: ahhoz az Alaptörvényből is el kell távolítani a jogsértő szabályozást. Amíg a jogszabályi környezet nincs teljesen helyreállítva, Magyarországon ott a bélyeg, hogy nem tartja tiszteletben polgárai egyenlő vallásszabadságát és egyesülési szabadságát.

Bővebben a blogunkon >>

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Egyháztörvény: a kormány hallgat, a TASZ nem nyugszik

Lezárult a „Negyedik pont” című kampányunk első szakasza, melyben az új egyházügyi törvény elfogadását szorgalmaztuk. Petíciónkat eddig többszáz állampolgár írta alá, tiltakozva egyúttal a magyar kormány által tavaly kidolgozott törvénymódosítási javaslat ellen, melyben továbbra sem érvényesül maradéktalanul a jogegyenlőség, valamint az állam és az egyház elválasztásának elve.

Megtámadtuk Toroczkai ásotthalmi rendeletét

Toroczkai László hírhedt rendelete alaptörvény-ellenesen korlátozza az Ásotthalmon tartózkodók alapjogait: lényegében betiltja az iszlám vallás gyakorlását, valamint a nem-hagyományos család- és házasságfelfogások melletti kiállást. Az alapvető jogok biztosánál kezdeményeztük a rendelet Alkotmánybíróság előtti megtámadását.

Támogatjuk a szülőket, hogy megvédhessék a semleges iskolát

Manapság ritka sikerrel juttatták érvényre akaratukat a szülők az iskolában: az elmúlt hetekben számos iskola a szülők összefogásának köszönhetően nem került egyházi fenntartásba. Elsősorban budapesti sikerekről olvasni: a Deák Diák iskolát átvenni kívánó egyház a szülők zajos tiltakozását követve magától visszavonta az iskola átvételére irányuló szándékát. Zuglóban és Józsefvárosban az egyház kitartott, azonban a szülők szavazáson utasították el a fenntartóváltást a Városligeti Általános Iskolában és a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában, az előbbi intézményben 627:3 arányban. Mi továbbra is kiállunk a szülők, tanulók tájékoztatása, döntési joga mellett.