Sikeres kegyelmi kérvény

A köztársasági elnök a TASZ kérvénye okán gyakorlota kegyelmi jogkörét: megmenekült a börtöntől a sajókazai szülőpár.

A Miskolci Városi Bíróság, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2009. június 2-án jogerős határozataival korábban B. Józsefet és B. Józsefnét 2 rb. kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt halmazati büntetésül 10-10 hónapi börtönbüntetésre ítélte, továbbá mindkettejük tekintetében elrendelte a Miskolci Városi Bíróság által korábban ugyanilyen ügyben kiszabott 6-6 hónap börtönbüntetés végrehajtását.

Az eljárás alá vont roma házaspár a bűncselekményt mindkét büntetőeljárásban azzal valósította meg, hogy nem voltak képesek biztosítani hat kiskorú gyermekük közül kettőnek a folyamatos iskolába járását. Fontos hangsúlyozni egyrészt azt, hogy a többi iskolaköteles korú gyermeknél hasonló probléma nem merült fel, másrészt azt, hogy a házaspár ezen kívül soha, semmilyen bűncselekmény miatt nem volt büntetve, mélyszegénységben élve is törvénytisztelő életmódot folytattak.

Az ügy országosan nagy figyelmet keltett fel, ugyanis a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtása esetén a hat kiskorú gyermek, - köztük egy pár hónapos csecsemő - gyakorlatilag felügyelet nélkül maradt volna.

Mivel nyilvánvaló volt, hogy ebben az egyedi esetben a büntetés végrehajtásával járó, elsősorban a kiskorú gyermekeket sújtó hátrányok lényegesen meghaladták volna az állam büntetőjogi igényének feltétlen érvényesítésével általában elérhető előnyöket, a TASZ felvállalta az ügyet és jogsegélyszolgálata révén (az ügyben a képviseletet Deak Dávid ügyvéd látta el) a házaspár képviseletében kegyelmi kérelmet terjesztett elő a Köztársasági Elnökhöz.

A kegyelmi kérelem elsődleges indoka az volt, hogy bár lehetséges, hogy a házaspár az általában elvárhatónál valóban kevesebb figyelmet fordított arra, hogy a gyermekek iskolába járást ellenőrizzék, azonban a rendkívül rossz életkörülmények között, mélyen a létminimum alatt és a romákat országosan sújtó előítéletek közepette élő család élethelyzete olyan nagymértékben tér el attól a tipikus helyzettől, amelyből a jogalkotó kiindult, hogy esetükben egyedi és méltányosabb elbírálás szükséges.

A TASZ kegyelmi kérelme nyomán a vonatkozó eljárási szabályok szerint az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter B. Józsefné tekintetében már korábban elrendelte a büntetés végrehajtásának a Köztársasági Elnök döntéséig történő félbeszakítását, majd ezt követően a Köztársasági Elnök Úr a kiszabott büntetések végrehajtását VII-1/05025/2009. számú határozatával kegyelemből - mindkét szülő tekintetében - elengedte.

A magyar jogrendszer működésére sajnos rendkívül jellemző módon a Köztársasági Elnök Úr 2010. január 19-én kelt határozata, amely 2010. február 17-én érkezett meg a Miskolci Városi Bíróságra, csak március 23-án került kézbesítésre a jogi képviselő számára.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Újabb gyöngyöspatai ügyben várható strasbourgi döntés

2013 végén fordultunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) amiatt, hogy Gyöngyöspatán 2011 őszén a polgármesteri hivatal emberei rendőri biztosítás mellett, jogalap nélkül hatósági ellenőrzéseket hajtottak végre a romák házaiban. Idén júliusban kommunikálta az ügyet az EJEB a kormány felé, amivel érdemi szakaszba jutott az ügy.

A vádlottak padján voltam, de büszke voltam rá

Fizikai és mentális bántalmazás után került a vádlottak padjára állami gondozott ügyfelünk, Norbert. Az állami gondoskodás ahelyett, hogy biztonságot nyújtott volna számára, megalázó, kiszolgáltatott helyzetekbe hozta őt. Norbert nem hagyta annyiban a vele szemben elkövetett visszaéléseket, de szókimondása miatt végül a bíróságon találta magát.

A szegregációra feljogosító rendelettervezet az állam világnézeti semlegességét is sérti

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) véleményezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) készülő rendelettervezetét, amely a szegregáció lehetőségét teremti meg. A Minisztériumnak megküldött álláspontunk szerint a világnézeti meggyőződésen alapuló szegregáció három okból is jogellenes: sérti az állam világnézeti semlegességét; alapjogok gyakorlása illetve alkotmányos értékek érvényre juttatása érdekében szükségtelen, valamint nem biztosítható az önkéntessége.