Strasbourg elmarasztalta Magyarországot egy rasszista bűncselekmény kapcsán

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint egyezménysértő volt a hatóságok eljárása annak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt gyöngyöspatai asszonynak az ügyében, akit a Betyársereg egy tagja durván megfenyegetett a településen 2011 tavaszán, a szélsőséges „járőrözések” idején.

2011. március 1-én lepték el Gyöngyöspatát a Magyar Gárda utódjának tekinthető Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, ami komoly félelmet keltett a helyi roma lakosságban. Néhány nap múlva két még szélsőségesebb szervezet: a Véderő és a Betyársereg is megjelent, ami tovább fokozta a félelmet. A rendőrség, bár nagy erőkkel jelen volt, nem lépett közbe. Az események során az egyik szélsőséges számos roma lakost, köztük a TASZ által képviselt asszonyt, a kezében lévő fokossal és ostorral megfenyegetett, miközben durván cigányozott.

A TASZ jogi segítségével az asszony feljelentést tett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) miatt. A feljelentés először „elkeveredett”, a rendőrség eljárási hibáit utóbb az ügyészség is elismerte, majd fél év múlva elrendelte a nyomozást, de csak zaklatás miatt. Végül 2012-ben megszüntették a nyomozást. Ezt követően ügyfelünk a TASZ ügyvédje – dr. Sánta Szabolcs Miklós - útján a strasbourgi bírósághoz fordult egyezményes jogainak megsértése miatt.

Az EJEB 2016. április 12-én nyilvánosságra hozott ítéletében (R.B. v Hungary) megállapította: a magyar állam megsértette a kérelmező magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát azzal, hogy a nyomozásban nem vizsgálta a cselekmény rasszista indítékát.

Az ítélet azért is nagyon fontos, mert kimondja: a bíróság számára az ügy lényege az volt, hogy a kérelmezőt roma származása miatt fenyegették meg, ami szükségszerűen érintette magánszféráját, etnikai identitását. Az ügyről korábban itt írtunk. A Bíróság mai ítéletét itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A bíróság megtette dolgát, az állam még tétlenkedik

A Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, az Amnesty International Magyarország, az Európai Roma Jogok Központja és a Magyar Helsinki Bizottság üdvözlik, hogy a tegnapi napon a Budapest Környéki Bíróságon a romák elleni sorozatgyilkosság ügyében hozott elsőfokú bírói döntés figyelembe vette a bűncselekmények rasszista indítékát és ennek megfelelően minősítette az elkövetett cselekményeket.

A rendőrség szerint nem gyűlölet-bűncselekmény

Gyöngyöspatán, március elején – a romákat megfélemlítő “járőrözés” idején – fekete maszkos, ostoros, egyenruhás férfiak egy nyolc hónapos terhes roma asszonyt testközelből követtek, köpködtek rá és lihegtek a nyakába. A kismama annyira megijedt, hogy menekülőre fogta. Útközben a stressztől megindult nála a szülés, és mire a mentő kiérkezett, megszült a saját házában. A koraszülött kisbabát hosszú napokra el kellett választani édesanyjától, mivel kórházi kezelésre szorult.
A TASZ a kismama képviseletében feljelentést tett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt. A rendőrség szerint azonban nem történt gyűlölet-bűncselekmény, sőt más bűncselekmény sem.

A TASZ évek óta azt az álláspontot képviseli, hogy a gyűlölet-bűncselekmények ellen nem újabb büntetőtényállások bevezetésével, hanem a hatályos jogszabályok megfelelő alkalmazásával lehetne hatékonyan fellépni.

Előítélet (nem) számít!?

A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy antiszemita előítélettől indíttatva bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, így nem gyűlölet-bűncselekmény, hanem csak testi sértés miatt nyomoz. Holott a jog erősebb védelmet biztosít a rasszista, antiszemita és homofób bűncselekmények áldozatainak. Úgy tűnik, a jogalkalmazás viszont nem így tesz.