Strasbourg elmarasztalta Magyarországot egy rasszista bűncselekmény kapcsán

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint egyezménysértő volt a hatóságok eljárása annak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt gyöngyöspatai asszonynak az ügyében, akit a Betyársereg egy tagja durván megfenyegetett a településen 2011 tavaszán, a szélsőséges „járőrözések” idején.

2011. március 1-én lepték el Gyöngyöspatát a Magyar Gárda utódjának tekinthető Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, ami komoly félelmet keltett a helyi roma lakosságban. Néhány nap múlva két még szélsőségesebb szervezet: a Véderő és a Betyársereg is megjelent, ami tovább fokozta a félelmet. A rendőrség, bár nagy erőkkel jelen volt, nem lépett közbe. Az események során az egyik szélsőséges számos roma lakost, köztük a TASZ által képviselt asszonyt, a kezében lévő fokossal és ostorral megfenyegetett, miközben durván cigányozott.

A TASZ jogi segítségével az asszony feljelentést tett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) miatt. A feljelentés először „elkeveredett”, a rendőrség eljárási hibáit utóbb az ügyészség is elismerte, majd fél év múlva elrendelte a nyomozást, de csak zaklatás miatt. Végül 2012-ben megszüntették a nyomozást. Ezt követően ügyfelünk a TASZ ügyvédje – dr. Sánta Szabolcs Miklós - útján a strasbourgi bírósághoz fordult egyezményes jogainak megsértése miatt.

Az EJEB 2016. április 12-én nyilvánosságra hozott ítéletében (R.B. v Hungary) megállapította: a magyar állam megsértette a kérelmező magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát azzal, hogy a nyomozásban nem vizsgálta a cselekmény rasszista indítékát.

Az ítélet azért is nagyon fontos, mert kimondja: a bíróság számára az ügy lényege az volt, hogy a kérelmezőt roma származása miatt fenyegették meg, ami szükségszerűen érintette magánszféráját, etnikai identitását. Az ügyről korábban itt írtunk. A Bíróság mai ítéletét itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Mit tegyek, ha diszkrimináltak?

Mit jelent a diszkrimináció? Mit nevezünk védett tulajdonságnak? Ki kérheti az eljárás megindítását? Mit kell bizonyítani? Ezekre és további hasonló kérdésekre találod meg itt a választ.

Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa egyedülálló kezdeményezés Magyarországon: 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike - közöttük a TASZ - jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.

Feketén-fehéren a gyűlölet-bűncselekményekről

Már elektronikusan is elérhetők a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munakcsoport szakértőinek, köztük a TASZ Romaprogram-vezetőjének a Fundamentum c. emberi jogi folyóiratban illetőleg a Belügyi Szemlében megjelent írásai gyűlölet-bűncselekmény témában.