Strasbourg elmarasztalta Magyarországot egy rasszista bűncselekmény kapcsán

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint egyezménysértő volt a hatóságok eljárása annak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt gyöngyöspatai asszonynak az ügyében, akit a Betyársereg egy tagja durván megfenyegetett a településen 2011 tavaszán, a szélsőséges „járőrözések” idején.

2011. március 1-én lepték el Gyöngyöspatát a Magyar Gárda utódjának tekinthető Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, ami komoly félelmet keltett a helyi roma lakosságban. Néhány nap múlva két még szélsőségesebb szervezet: a Véderő és a Betyársereg is megjelent, ami tovább fokozta a félelmet. A rendőrség, bár nagy erőkkel jelen volt, nem lépett közbe. Az események során az egyik szélsőséges számos roma lakost, köztük a TASZ által képviselt asszonyt, a kezében lévő fokossal és ostorral megfenyegetett, miközben durván cigányozott.

A TASZ jogi segítségével az asszony feljelentést tett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak) miatt. A feljelentés először „elkeveredett”, a rendőrség eljárási hibáit utóbb az ügyészség is elismerte, majd fél év múlva elrendelte a nyomozást, de csak zaklatás miatt. Végül 2012-ben megszüntették a nyomozást. Ezt követően ügyfelünk a TASZ ügyvédje – dr. Sánta Szabolcs Miklós - útján a strasbourgi bírósághoz fordult egyezményes jogainak megsértése miatt.

Az EJEB 2016. április 12-én nyilvánosságra hozott ítéletében (R.B. v Hungary) megállapította: a magyar állam megsértette a kérelmező magánélet tiszteletben tartásához fűződő jogát azzal, hogy a nyomozásban nem vizsgálta a cselekmény rasszista indítékát.

Az ítélet azért is nagyon fontos, mert kimondja: a bíróság számára az ügy lényege az volt, hogy a kérelmezőt roma származása miatt fenyegették meg, ami szükségszerűen érintette magánszféráját, etnikai identitását. Az ügyről korábban itt írtunk. A Bíróság mai ítéletét itt olvashatja.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Erősebb törvényi védelem kell a rasszista és homofób bűncselekmények ellen

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt (pdf) juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták továbbá, hogy az új Btk. tervezete megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.

Sajtótájékoztató a tatárszentgyörgyi árnyékjelentésről

A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság óta több mint két hónap telt el. Két hónapja nem tudjuk, kik lehettek a gyalázatos emberölés elkövetői, de két hónapja nem tudjuk azt sem, milyen eredménnyel zárultak az ügyben folytatott minisztériumi vizsgálatok és a megindított fegyelmi eljárások – miközben napjainkra szinte már minden hétre jut egy romák elleni erőszakos támadás.

Másodfokon is rasszisták a gárdistákra támadó sajóbábonyi romák

A Debreceni Ítélőtábla ma – a büntetések súlyosítása mellett - helyben hagyta a Miskolci Törvényszék ítéletét, amely “magyarok elleni” rasszista bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek azokat a romákat, akik 2009. őszén gárdisták autójára támadtak Sajóbábonyban. A TASZ szerint a cselekmény minősítése téves, üzenete pedig rendkívül káros.