Strasbourgi bírójelölés: a civilszervezetek nyilvánosságot követelnek

Tizennégy magyar civilszervezet figyelmeztet: örömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak. Kritikájukról nyílt levélben tájékoztatják Trócsányi László igazságügyi minisztert, és arra kérik a pályázókat: az átláthatóság és a közvélemény tájékoztatása érdekében járuljanak hozzá pályázataik nyilvánossá tételéhez a civilek által működtetett http://emberijogibiro.hu/ honlapon.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (Bíróság) tagjait az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja a tagállamok kormányai által benyújtott háromfős listából. Az Európa tanácsi szabályzatok szerint a jelöltek kiválasztásának átláthatónak, tisztességesnek kell lennie, és nyílt pályázaton kell alapulnia. Ennek ellenére a magyar kormány titokban választotta ki azt a három személyt, akit augusztus 26-án jelölt a 2017. január végéig hivatalban lévő strasbourgi magyar bíró, Sajó András helyére. Számos civil szervezet tiltakozott a jelölés módja ellen, és végül – a benyújtott lista visszavonásából adódó presztízsveszteséget is felvállalva – a magyar kormány 2016. szeptember 13-án úgy döntött, nyílt pályázatot ír ki a Bíróság magyar bírói posztjának betöltésére. A pályázatokat 2016. szeptember 27-ig kell benyújtani. A nyilvános információk alapján azonban úgy látszik, hogy a jelölési eljárás ezúttal sem fog maradéktalanul megfelelni az Európa Tanács elvárásainak. 

Ezért ismét levélben fordultunk Trócsányi László igazságügyi miniszterhez, amelyben – többek között – az alábbi aggályokat vetettük fel.

1) A bírójelöltek kiválasztási eljárásának kiszámíthatónak kell lennie és előre meghatározott, nyilvános szabályokon kell alapulnia. A kormány által nyilvánosságra hozott anyagokból mindössze annyi derül ki, hogy a pályázatokat – meg nem határozott összetételű – szakmai bizottság bírálja el. Ezért azt kérjük, hogy a minisztérium hozza nyilvánosságra a pályázati eljárás részletes szabályait, így pl. azt, hogy

·       kik lesznek a bizottság tagjai;

·       meghallgatja-e a bizottság valamennyi pályázót;

·       készül-e jegyzőkönyv a meghallgatásokról;

·       milyen szempontok szerint vizsgálják a pályázók alkalmasságát;

·       milyen módon dönt a bizottság;

·       van-e indokolási kötelezettsége a kormánynak, ha eltér a bizottság javaslatától.

2) Ésszerű időt kell biztosítani a jelentkezések benyújtására. A kéthetes pályázati határidő nem felel meg ennek a követelménynek. Ezért azt javasoljuk, hogy a minisztérium legalább egy hónappal hosszabbítsa meg a pályázati határidőt.

3) A kiválasztási folyamat átláthatóságának növelése érdekében azt is kérjük, hogy a minisztérium a pályázók hozzájárulása esetén hozza nyilvánosságra a pályázók személyét és a pályázatok tartalmát. Emellett a meghallgatások jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalát is kérjük, hiszen a magyarországi bírósági vezetői pályázatok kapcsán tartott meghallgatások jegyzőkönyvei is elérhetőek az Országos Bírósági Hivatal honlapján.

Egyúttal arra kérjük azokat a pályázókat, akik fontosnak tartják a pályázat átláthatóságát, hogy pályázati anyagaikat tegyék nyilvánossá. Ha ugyanis a kormány nem, vagy csak részben tesz eleget a kéréseinknek, akkor csak így biztosítható a jelölési folyamat minél teljesebb körű transzparenciája, és az, hogy a laikus és szakmai nyilvánosság ne csak a benyújtott listán szereplő személyek, hanem a többi pályázó szakmai alkalmasságáról, valamint az eljárás tisztességes voltáról is véleményt alkothasson.

Kérjük, hogy azok a pályázók, akik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, a minisztériumnak megküldött e-mailjüket továbbítsák az info@emberijogibiro.hu címre, ahonnan az önéletrajzukat (a nevükön kívüli személyi adataik – pl. lakcím, elérhetőségek, születési adatok – törlése után) és a motivációs levelüket feltöltjük a http://emberijogibiro.hu/ honlapra, hogy így segítsük a jelölési eljárás átláthatóságát és a közvélemény megfelelő tájékoztatását.

Aláírók:

·       Amnesty International Magyarország

·       Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

·       Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF)

·       Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC)

·       Háttér Társaság

·       Igazgyöngy Alapítvány

·       Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC)

·       Magyar Helsinki Bizottság

·       Magyar LMBT Szövetség (8 tagszervezet)

·       Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (22 tagszervezet)

·       PATENT Egyesület

·       Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

·       Társaság a Szabadságjogokért

·       Transparency International Magyarország

 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

A romagyilkosságok évfordulóján emlékezni kell

Tíz éve gyilkolták meg Tatárszentgyörgyön roma származásuk miatt Csorba Róbertet és ötéves kisfiát. Ez a nap emblematikus lett azóta, ilyenkor a romák elleni rasszista sorozatgyilkosság valamennyi áldozatára emlékezünk.

A TASZ bojkottál. A jogsértő civiltörvény el fog bukni 1x1

A ma elfogadott törvény azoknak a szervezeteknek ír elő kötelezettséget, amelyek évente legalább 7,2 millió forintot kapnak külföldről. Az ilyen szervezeteknek három kötelezettségük lesz:

  • Be kell jelenteniük a bíróságnak azt, hogy külföldről támogatott szervezetté váltak. Nyilvános lista is készül ezekről a szervezetekről.
  • Az érintett szervezeteknek a honlapjukon és kiadványaikon fel kell tüntetni, hogy külföldről finanszírozott szervezetnek minősülnek.
  • Évente a már most kötelező beszámolón felül be kell számolniuk a külföldi támogatóikról. Azok esetében, akik éves szinten legalább 500.000 forint értékben adományoznak a beszámolónak a szervezet vagy személy nevét és címét is tartalmaznia kell.

Terítéken a civil szervezetek hatósági vegzálása az európai emberi jogi konferencián

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi emberi jogi tanácskozásán a magyarországi civil szervezetek mellett a külföld képviselői sem hagyták szó nélkül a magyar kormány civil társadalom ellen tett intézkedéseit.