"Szabadulás a gyűlölettől” – éves jelentés a gyűlölet-bűncselekményekről Európában
A Minority Rights Groups International (MRG) nevű nemzetközi emberi jogi szervezet ma hozta nyilvánosságra angol nyelvű éves jelentését, amely Európa különböző országaiban a kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéddel és erőszakos gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozik. A kiadvány példákat és esettanulmányokat is bemutat Bulgáriáról, az Egyesült Királyságról, Franciaországról, Grúziáról, Görögországról, Magyarországról, Oroszországról, Törökországról és Ukrajnáról. A magyar esettanulmányt Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője írta.
A kisebbségek ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények mindennaposak Európában, de a hatóságok gyakran nem fordítanak rájuk elég figyelmet, állítja éves jelentésében az MRG. A világ kisebbségeinek és őslakos népeinek helyzete 2014 c. jelentés szerint Európában a menedékkérők, a bevándorlók, a menekültek, a zsidók, a muszlimok és a romák válnak leggyakrabban gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá.
Az éves jelentés fő megállapításai a következők:
- A kormányok tétlensége, például az adatgyűjtés, a jelentéstétel és az ügyek nyilvánossága kapcsán a gyűlölet egyfajta legitimálását jelenti.
- A 2008-as világgazdasági válság sok országban a bevándorlók, illetve az etnikai vagy vallási kisebbségek elleni növekvő gyűlölethez és erőszakhoz vezetett.
- A gyűlöletbeszédet és az erőszakos gyűlölet-bűncselekményeket a diszkriminatív kormányzati lépések, politikák is bátoríthatják.
Az MRG sajtóközleménye magyarul és angolul is olvasható.
A magyar esettanulmányban (ld a kiadvány 175. oldalán) a TASZ Romaprogramjának vezetője azt mutatja be, hogy hogyan kezdték Magyarországon a gyűlölet-bűncselekmény tényállást a romák ellen alkalmazni, miközben a romák elleni rasszista cselekményeket a legritkább esetekben minősítik ekként és nyomozzák hatékonyan az illetékesek. A visszaélésszerű jogalkalmazás legkirívóbb példái a sajóbábonyi és a miskolci ügyek, amelyekről honlapunkon beszámoltunk. Ezekben az esetekben romákat magyarellenes gyűlölet-bűncselekménnyel vádoltak meg és ítéltek el, miközben szélsőséges, cigányellenes csoportok vélt tagjaira támadtak félelemből illetőleg az ebből fakadó dühből. E cselekmények természetesen bűncselekménynek minősülnek, ám magyarellenes gyűlölet-bűncselekménnyé minősítésük abszurd, és ahhoz vezet, hogy a gyűlölet-bűncselekmény tényállás is a rasszizmus eszközévé válik, miközben pont a rasszizmus elleni védelem céljából született. A tanulmány azzal záródik, hogy a TASZ folytatja a megfelelő jogalkalmazásért folytatott munkáját és továbbra is küzd a romák büntető igazságszolgáltatáson belüli hátrányos megkülönböztetése ellen.
