"Szabadulás a gyűlölettől” – éves jelentés a gyűlölet-bűncselekményekről Európában

A Minority Rights Groups International (MRG) nevű nemzetközi emberi jogi szervezet ma hozta nyilvánosságra angol nyelvű éves jelentését, amely Európa különböző országaiban a kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlöletbeszéddel és erőszakos gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozik. A kiadvány példákat és esettanulmányokat is bemutat Bulgáriáról, az Egyesült Királyságról, Franciaországról, Grúziáról, Görögországról, Magyarországról, Oroszországról, Törökországról és Ukrajnáról. A magyar esettanulmányt Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője írta.

A kisebbségek ellen elkövetett gyűlölet-bűncselekmények mindennaposak Európában, de a hatóságok gyakran nem fordítanak rájuk elég figyelmet, állítja éves jelentésében az MRG. A világ kisebbségeinek és őslakos népeinek helyzete 2014 c. jelentés szerint Európában a menedékkérők, a bevándorlók, a menekültek, a zsidók, a muszlimok és a romák válnak leggyakrabban gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá.

Az éves jelentés fő megállapításai a következők:

  • A kormányok tétlensége, például az adatgyűjtés, a jelentéstétel és az ügyek nyilvánossága kapcsán a gyűlölet egyfajta legitimálását jelenti.
  • A 2008-as világgazdasági válság sok országban a bevándorlók, illetve az etnikai vagy vallási kisebbségek elleni növekvő gyűlölethez és erőszakhoz vezetett.
  • A gyűlöletbeszédet és az erőszakos gyűlölet-bűncselekményeket a diszkriminatív kormányzati lépések, politikák is bátoríthatják.

Az MRG sajtóközleménye magyarul és angolul is olvasható.

A magyar esettanulmányban (ld a kiadvány 175. oldalán) a TASZ Romaprogramjának vezetője azt mutatja be, hogy hogyan kezdték Magyarországon a gyűlölet-bűncselekmény tényállást a romák ellen alkalmazni, miközben  a romák elleni rasszista cselekményeket a legritkább esetekben minősítik ekként és nyomozzák hatékonyan az illetékesek. A visszaélésszerű jogalkalmazás legkirívóbb példái a sajóbábonyi és a miskolci ügyek, amelyekről honlapunkon beszámoltunk. Ezekben az esetekben romákat magyarellenes gyűlölet-bűncselekménnyel vádoltak meg és ítéltek el, miközben szélsőséges, cigányellenes csoportok vélt tagjaira támadtak félelemből illetőleg az ebből fakadó dühből. E cselekmények természetesen bűncselekménynek minősülnek, ám magyarellenes gyűlölet-bűncselekménnyé minősítésük abszurd, és ahhoz vezet, hogy a gyűlölet-bűncselekmény tényállás is a rasszizmus eszközévé válik, miközben pont a rasszizmus elleni védelem céljából született. A tanulmány azzal záródik, hogy a TASZ folytatja a megfelelő jogalkalmazásért folytatott munkáját és továbbra is küzd a romák büntető igazságszolgáltatáson belüli hátrányos megkülönböztetése ellen.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

KISOKOS: Gyűlöletbűncselekmények áldozatainak

Az alábbi kiadványunk gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára tartalmaz hasznos információkat. Mit jelent egyáltalán az, hogy gyűlölet-bűncselekmény? Milyen gyűlölet-bűncselekményeket ismer a magyar jog? Hogyan tegyünk feljelentést? Hogyan zajlik a nyomozás? Mi történik utána, a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban? Mik a sértett jogai, kötelezettségei? Ejárhat-e ügyvéd a sértett képviseletében? Milyen pénzügyi támogatást nyújt az állam bűncselekmények áldozatainak, és milyen feltételekkel? Lehet-e kérni kártérítést? Ezekre, és hasonló kérdésekre talál választ informatív anyagunkban:

Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) most megjelent kiadványa egyedülálló kezdeményezés Magyarországon: 24 olyan előítélet-motivált bűncselekményt mutat be, amelyek 2009-2013 között történtek, és a munkacsoport tagjainak valamelyike - közöttük a TASZ - jogi képviseletet látott el benne. Segítségével a közvélemény tájékozottabb lehet a témában, a hatóságok és a szakma pedig célzottabb és eredményesebb választ tud adni a felmerülő problémákra.

Új Btk.: lehetőség az előítéletből fakadó erőszak állami szintű elítélésére

Emberi jogi szervezetek közös javaslattal hívják fel a jogalkotók figyelmét, hogy a jelenleg az Országgyűlés által tárgyalt új Büntető Törvénykönyv megalkotása kiváló lehetőség arra, hogy az állam erősítse a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak védelmét.