Szabálysértési bírsággal a hajléktalanság ellen? – küldjön levelet a Belügyminisztériumnak!

A Belügyminisztérium tervezett törvénymódosítása lehetőséget adna az önkormányzatoknak, hogy a közterületet nem rendeltetésszerűen használókat szabálysértési bírsággal sújtsák. A tervezet indoklásából derül csak ki a módosítás igazi célja: a hajléktalan emberek távol tartása a közterektől.

A Minisztérium az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával kívánja definiálni a közterület rendeltetését és felhatalmazni az önkormányzatokat arra, hogy az ettől eltérő és engedély vagy megállapodás nélküli használatot szabálysértéssé nyilvánítsák. A törvénytervezet indoklásából derül ki, hogy mi a célja a módosításnak: „a törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzat lehetőséget kap a rendeltetésellenes és engedély, megállapodás nélküli használat (pl. a közterületen történő „lakás”, „alvás”) szankcionálására.” Az indoklás a nem rendeltetésszerű használat esetkörében példálózóan is kiemeli a hajléktalanok életvitelszerű ott-lakását.

Véleményünk szerint a tervezett jogszabály-módosítás illeszkedik a korábban meghozott kormányzati intézkedések sorába, amely társadalmi problémákra keres az alkotmányos elveket figyelmen kívül hagyó, tudományosan alá nem támasztott látszatmegoldásokat. Az indoklás nem ad magyarázatot arra, hogy miért van szükség az önkormányzatok ez irányú felhatalmazására, nincs utalás hatástanulmány elkészítésére sem, ahogyan arról sem esik szó, hogy kísérik-e esetleges más, elsősorban a szociális ellátást érintő intézkedések a módosítást.

A tervezett módosítás nyomán esetlegesen elfogadott rendeletek több szempontból is aggályosak lehetnek, ezért a tervezet érintett paragrafusának visszavonását sürgeti A Város Mindenkié Mozgalom, a Menhely Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleményükben:

(1) Aggályosnak tartjuk, hogy a Minisztérium rendészeti válaszokat kíván adni egy szociális problémára. A hajéktalan embereknek a szociális szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztésére és az alacsony jövedelműek számára elérhető lakhatási megoldások biztosítására van szüksége a Kormány részéről, nem bírságolásra.
(2) A tervezett törvénymódosítás nyomán megalkotott önkormányzati rendeletek nem állnák ki az alkotmányosság próbáját, ugyanis azok nagy valószínűséggel sértenének alapvető jogokat – így tartalmukban alkotmányellenesek lennének.
(3) A szabálysértési jogszabályok jelenleg is tartalmaznak olyan tényállásokat – pl. zaklató módon történő koldulás – amelyek lehetővé teszik, hogy a hatóságok a mások jogait ténylegesen sértő magatartásokkal szemben eljárjanak.

Ha egyetért velünk, kérjük, hogy szeptember 10., péntekig írja meg a véleményét a jogszabály véleményezési oldalán!

Ha segítene, de kevés ideje van, az alábbi szöveget vagy ennek egy változatát javasoljuk felhasználni:

„Mint felelősen gondolkodó és cselekvő magyar állampolgár kijelentem, hogy a 2010. szept. 2.-án a Belügyminisztérium honlapján megjelent „Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, és a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról” című törvényjavaslat 4.§-a számomra elfogadhatatlan.

A XXI. század Európájában megengedhetetlen, hogy a társadalom egyenlőtlenségeinek kárvallottjait hibáztassák és büntessék helyzetükért. Elvárom Belügyminiszter úrtól, hogy a 4. paragrafust törölje a törvényjavaslatból, biztosítsa, hogy a Magyar Köztársaságban egyetlen állampolgár alkotmányos jogai se sérüljenek azért, mert az utcán kénytelen élni, és tegyen lépéseket azért, hogy a hajléktalan emberek üldözése helyett a kormány és az önkormányzatok is a hajléktalanság felszámolásához szükséges szociálpolitikai intézkedések megvalósításán dolgozzanak.”

Üdvözlettel: ”


A Menhely Alapítvány és a TASZ közös véleményét elolvashatja itt.

A Város Mindenkié Mozgalom felhívását itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Stratégiai per a jogellenes gyermekkiemelések ellen - Összefoglaló

Több megkeresés érkezett hozzánk 2015 tavaszán egy felerészt romák lakta borsodi faluból amiatt, hogy a mélyszegénységben élő roma családokból tömegesen emeltek ki gyerekeket, akik hosszú távra állami gyermekvédelmi ellátásba kerültek. A szegénység és rossz társadalmi helyzet miatti gyermekkiemeléseket ugyan tiltja a Gyermekvédelmi törvény (Gyvt.), mégis régóta elterjedt ez a gyakorlat hazánkban.

A szülőket nem lehet arra kényszeríteni, hogy válasszanak a gyerekük és az igazuk között

Az utóbbi hónapokban meglepődve, majd egyre nagyobb felháborodással tapasztaltuk, hogy több megye gyámhivatalában félretájékoztatják az ügyfeleket. Azt állítják a szülőknek, hogy ha kiállnak a jogaikért, nem kaphatják vissza a gyerekeiket. A legkiszolgáltatottabb szülők ilyen fokú félretájékoztatását nehéz másnak látni, mint hatalommal való súlyos visszaélésnek. A hatósági gyakorlat ellen pert kezdeményeztünk, és emellett kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (EMMI), hogy adjon iránymutatást a gyámhivatalok részére, megtehetik-e ezt az ügyfeleikkel. Friss állásfoglalásában nekünk adott igazat a minisztérium.

Szintet lép a kormány a hajléktalanok üldözésében

Ma lépett életbe az az új szabályozás, amely országosan tiltja, hogy bárki életvitelszerűen az utcán tartózkodjon. A szabályozás embertelenségét jól mutatja, hogy a szabálysértésen ért hajléktalan emberek személyes tárgyait megsemmisíthetik a hatóságok. A Szabálysértési Munkacsoport szerint a költségvetési forrásokat a hajléktalanná válás megelőzésére, tehát a családok eladósodásának és lakásuk elvesztésének a megakadályozására kellene fordítani, nem pedig a kiszolgáltatott emberek börtönbe zárására.