Szerte az EU-ban gyengült a demokrácia a járvány évében

A koronavírus-járvánnyal egy időben Európa-szerte sérült a demokrácia és a jogállamiság – derül ki az Európai Szövetség a Szabadságjogokért (Liberties) jelentéséből, ami a 2020-as évre vonatkozik. Egyes kormányok – köztük a magyar – a járványt ürügyként használták fel a demokráciát tovább gyengítő intézkedésekhez, de a hanyatlás erős demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is megfigyelhető.

A Liberties honlapján elérhető átfogó jelentés megalkotásában a Liberties 14 tagszervezete vett részt különböző uniós tagállamokból – Magyarországról a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A Liberties főtanácsadója, Linda Ravo elmondta:

„Számos EU-tagállam vezetője tett az elmúlt évben a demokráciát veszélyeztető lépéseket. A járvány kétségkívül szerepet játszott a jogállamiság gyengülésében, de sok országban a kormányok aránytalanul korlátozták a sajtószabadságot, az állampolgári szerveződést és részvételt – még olyan országokban is, amelyek egyébként erős demokratikus hagyományokkal bírnak. Az olyan kormányok pedig, mint a magyar, a lengyel, vagy a szlovén, egyszerűen felhasználták a járványt a saját hatalmuk megerősítésére, és a kritikák visszaszorítására.

Nagyon nehéz dolguk volt tavaly az újságíróknak és a civil szervezeteknek, amikor a munkájukat végezve tájékoztatni próbálták a közvéleményt arról, hogy mire használják hatalmukat a kormányok és a vállalatok. Különösen nyugtalanító mindez egy válság idején, amikor létfontosságú, hogy a kormányok komolyan vegyék a polgárok aggodalmait, és számot adjanak a választóknak az állami erőforrások felhasználásáról.”

Több államban, köztük hazánkban aggasztó mértékű a sajtóra gyakorolt politikai nyomás. A Liberties Szlovéniát említi kirívó példaként, ahol rendszeresen fenyegetik a sajtó munkatársait, az újságírónőket „prostituáltnak” bélyegzik, és sokan inkább öncenzúrába menekülnek, hogy védjék magukat. A jelentésben viszont kitérnek arra is, hogy Spanyolországban, Olaszországban és Csehországban előrelépések történtek a közérdekű bejelentők védelmével kapcsolatban.

Ugyancsak szerepel Magyarország azon államok között, ahol fokozódott a gyülekezés szabadságának korlátozása. A gyülekezések feloszlatása és a tüntetők önkényes őrizetbe vétele kapcsán Franciaországot, Bulgáriát, Horvátországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Szlovéniát említik.

Az aggasztó jelenségek közt szerepel a jogi zaklatás – politikusok és vállalatok persorozatokkal próbálják eltántorítani az újságírókat, civileket attól, hogy kritizálják őket. Spanyolországot és Lengyelországot emeli ki a Liberties, ahol egyre többen kénytelenek elszenvedni a SLAPP betűszóval leírt jelenséget (Strategic Lawsuits Against Public Participation – Stratégiai Pereskedés A Közéleti Részvétel Ellen).

Az igazságszolgáltatás függetlenségének megroppanásán túl egyes tagállamokban az jelent problémát, hogy a kormányok nem biztosítanak elég erőforrást a bíróságoknak, így felhalmozódnak és elhúzódnak az eljárások. Ez a probléma Bulgáriában, Olaszországban, Írországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában jellemző.

A koronavírus-járvány miatt szerte a kontinensen háttérbe szorultak olyan alapvető szabadságjogok, mint a szabad gyülekezéshez való jog, a törvényhozás folyamatát pedig felgyorsították, ami csökkentette az átláthatóságot és annak lehetőségét, hogy a társadalmat bevonják a döntések meghozatalába. Ez ott is előfordult, ahol a demokratikus részvételnek egyébként nagy hagyománya van – például Németországban, Írországban és Svédországban.

A Liberties fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság évente vizsgálja az uniós tagállamokban a demokrácia állapotát, amihez a most kiadott jelentésével járul hozzá. A szövetség ugyanakkor felszólítja az Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatokat az egyes tagállamoknak, alkalmazzon szankciókat azokkal szemben, akik nem felelnek meg a jogállamisági követelményeknek, és ha szükséges, vigye ezeket az ügyeket bíróság elé. A Liberties szerint az EU-nak arról is gondoskodnia kell, hogy az emberi jogok és a demokrácia előmozdításáért dolgozó szervezetek számára rendelkezésre álljanak a munkájuk elvégzéséhez szükséges források.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mélyen hallgat az Alkotmánybíróság, amikor a legnagyobb szükség lenne az átláthatóság melletti kiállásra

Érdemi vizsgálat nélkül zárta le az Alkotmánybíróság azt az eljárást, ami azért indult, mert a kormány tavasszal a veszélyhelyzetre hivatkozva háromszorosára nyújtotta a közérdekű adatigénylések megválaszolásának határidejét.

Ki mondja meg, hogy mit nem szabad?

5 megyében 125 önkormányzat közösségi együttélési rendeletében találtunk a magánszférát súlyosan sértő szabályokat. 2018 végén arra kértük a vizsgált megyék kormányhivatalait, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat a jogsértő rendeleti szabályok hatályon kívül helyezésére.

A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.