Szólásszabadság-pert nyertünk a TV2-vel szemben

Jogerősen is elutasította a TV2-t üzemeltető MTM-SBS Televízió Zrt. keresetét és fellebbezését a bíróság abban a perben, amelyet a tévétársaság Vágó István ellen indított. A Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a rendelkezésre álló információkból levont következtetés véleménynek minősül, amit alkotmányos védelem illet, és ezért azt tűrnie kell a felperesnek. Vágó jogait a perben a Társaság a Szabadságjogokért képviselte.

Vágó István a TV2-től való távozásával kapcsolatban még 2011-ben nyilatkozott úgy, hogy a távozása után egy jobboldali kötődésű lap a csatorna egyik fő hirdetőjévé vált, hogy a csatorna más reklámokból is mintegy egymilliárdos bevételhez juthatott, és hogy a HírTv-től érkezett oda egy munkatárs vezető beosztásba. A TV2 emiatt indított személyiségi jogi pert a műsorvezető ellen, azt állítva, hogy megalapozatlanul kelti rossz hírét, politikai elfogultságát. A per során azonban az elhangzott tényállításokat nem cáfolták, és nem vált világossá az sem, hogy a TV2 tulajdonképpen miért bontott szerződést Vágóval. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a műsorvezető következtetései a véleménynyilvánítás körébe tartoznak, és hogy a szólásszabadsághoz való jog nemcsak az olyan véleményre terjed ki, amely teljes mértékben alá van támasztva tényekkel, hanem az egyes tényekből levonható következtetésekre is.
A TV2 fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen. Az alperesi képviseletet ellátó TASZ azonban a fellebbezési ellenkérelemben ismét cáfolta, hogy a kritikus kijelentések hamis tényeket tartalmaztak volna, és azt is, hogy az elhangzottak hamis színben tüntetnék fel a valóságot. A másodfokú, jogerős ítélet, elfogadva a TASZ érvelését, elutasította a TV2 fellebbezését és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az ítélet szóbeli indokolásában a bíróság megismételte, hogy az alperes különféle tényekből, információkból vonta le a maga következtetését és alakította ki azt a véleményét, amelyben magyarázatot talált a vele történtekre. Annak eldöntése, hogy a levont következtetés helytálló-e, nem a bíróság feladata. Az ilyen vélemény még akkor is a szólásszabadság alkotmányos védelmét élvezi, ha az nem állná ki az igazság próbáját, ezért azt a TV2-nek tűrnie kell. A bíróság helyesen utalt arra, hogy önmagában valamely tény közlése is véleménynek minősülhet, hiszen magának a közlésnek a körülményei is tükrözhetnek véleményt, azaz a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjoga nem korlátozódik csupán az értékítéletekre. Fontos kiemelni azt is, hogy a TV2 nemcsak közszereplő, hanem véleménybefolyásoló erővel rendelkező műsorszolgáltató, ezért az átlagosnál jóval több kritikát kell eltűrnie. Az alperes megnyilatkozása közérdekű ügyben elhangzott, kiemelten védett véleménynek minősül, amellyel kapcsolatban a véleménynyilvánítás határai még tágabban érvényesülnek.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Ízekre szedett médiatörvény

Az Európa Tanács (ET) szakértőinek a magyar médiatörvényekről készített részletes elemzését fordíttatta magyarra a Mérték Médiaelemző és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

Mit szólhat a sajtó?

Egy demokratikus köztársaság polgára számára a sajtó szabadsága az egyik legfontosabb szabadságjog. Ez teszi lehetővé a közügyek vitatását a modern politikai közösségekben, a hatalmi igények és a hatalomgyakorlás megítélését minden egyes állampolgár részvételének lehetőségével.

A strasbourgi bírósághoz fordultunk, mert a sajtó nem tudósíthatott a menekülttáborokról

A menekültválság Magyarországot is elérő hulláma idején a menekülttáborok életéből, az ott uralkodó körülményekből csak azt láthattuk, amit a Kormány látni engedett; azt már nem, amit a sajtó megmutatott volna. Mivel a magyar bíróságok tehetetlennek bizonyultak a sajtószabadság korlátozásával szemben, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk.