Szűkülnek az érettségi jelentkezési lehetőségek mindössze 24 nappal a jelentkezési határidő előtt

Az érettségi szabályozás 1997 óta egészen 2016. január 22-éig biztosította, hogy a kéttannyelvű és a nemzetiségi nyelven is oktató középiskolák minden tanulója idegen nyelven illetve nemzetiségi nyelven tehessen érettségi vizsgát. Ez a lehetőség azokra is vonatkozott, akik az iskola tanulójaként nem vettek részt az idegennyelvű vagy nemzetiségi oktatásban. A Kormány azonban idén január 23-ától egy rendeletmódosítással eltörölte az utóbbi tanulók számára rendelkezésre álló lehetőséget – nem felmenő rendszerben, hanem azonnali hatállyal, még a február 15-ei érettségi jelentkezési határidő előtt. Tanulók százai maradhatnak hoppon, akik éveken keresztül az idegen vagy nemzetiségi nyelvű érettségi készültek. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ezért azombudsmanhoz és az oktatási jogok biztosához fordult.

Az érintett tanulókat a jogszabályváltozás hirtelensége kétféle hátránnyal is sújtja. Egyrészt, a május-júniusi vizsgaidőszak előtt mindössze 3 hónappal kénytelenek elkezdeni felkészülésüket az érettségi vizsga egy olyan típusára, amelyre az elmúlt évek során nem készültek a jogszabályok ismeretében meghozott korábbi, tájékozott döntésük folyományaképp. Másrészt, a nemzetiségi vagy idegen nyelven tett érettségi vizsga további előnyöket is jelentett az érintett tanulók számára, amelyeket most más módon kell pótolniuk. Az idegen nyelven tett érettségi vizsgák bizonyos eredmény mellett ugyanis akár felsőfokú (C1) komplex, államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékűnek számítanak.

Aki tehát megalapozottan jogosultnak véli magát a nemzetiségi vagy idegen nyelven történő érettségi vizsgázásra, joggal számít rá, hogy megfelelő színvonalú teljesítménye esetén további nyelvvizsgák letétele nélkül élhet az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal járó előnyökkel mind a továbbtanulás (pl. felvételi többletpontok, oklevélszerzés feltételeinek teljesítése), mind a munkaerőpiaci elhelyezkedés során (pl. nyelvpótlék, vagy egyszerűen versenypiaci előny stb.) Az érintett tanulók ezektől az előnyöktől egycsapásra elestek, és a nyelvvizsgáztatás hosszadalmassága miatt nem is várható, hogy – akár jelentős saját költségen – pótolni tudnák a május-júniusi érettségi vizsgaidőszak illetve a felsőoktatási felvételi pontszámítás lezárultáig. Még ha azonban ez lehetséges lenne is, az eddig tervezettől teljesen eltérő vizsgára, vizsgákra való felkészülés szintén óriási szellemi és anyagi erőforrásokat, továbbá az érettségi vizsgára való készülés kárára időbeli áldozatot is kívánna az érintett tanulóktól.

Az érettségi szabályok ilyen hirtelen, radikális változtatása súlyosan sérti a jogbiztonságot, ezért ellentétes a jogállamiság alkotmányos elvével. Az érettségi jelentkezés feltételeinek módosítása csak akkor alkotmányos, ha felmenő rendszerben történik, az érintettek számára kellő felkészülési időt hagyva. Álláspontunk szerin az érintett középiskolai tanulóknak, illetve az őket felkészítő pedagógusoknak legalább két évvel a tervezett módosítás hatályba lépése előtt értesülniük kell a várható változásokról.

A TASZ ezért az oktatási jogok biztosához és az alapvető jogok biztosához fordult, és arra kérte őket: állapítsák meg a jogbiztonság sérelmét, és hívják fel a Kormányt az azonnali korrekcióra. Az érintett tanulók jogait ugyanis csak az orvosolhatja, ha még a jelentkezési határidő előtt rendeletileg visszaállítják – és legfeljebb felmenő rendszerben törlik el – azokat az érettségi jelentkezési lehetőségeket, amelyek szerint a tanulók évek óta tervezhették életüket.

Az érettségiről hozott döntések nagyon erősen befolyásolják egész későbbi jövőnket, a továbbtanulástól a munkavállalásig. Példátlan, hogy a Kormány ezt az átgondolt, felelős döntést és a felkészüléssel töltött évek gyümölcsét az utolsó pillanatban csavarja ki az érettségiző fiatalok kezéből. Ők most intenzíven kell dolgozzanak azért, hogy aztán egy kevesebbet érő papírral legyenek kénytelenek boldogulni.

UPDATE: Dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa vizsgálatott indított ügyünkben, és mihamarabbi tájékoztatást kért Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől, "mi indokolta az érettségi rendelet 53. § 7. bekezdésének [...] hatályon kívül helyezését, ezzel figyelmen kívül hagyva az érettségi vizsgára, és ezzel a felsőoktatási felvételire történő két éves felkészülési időszak biztosítását." Levelét teljes terjedelmében megtekintheti itt. Ön is érdeklődhet az oktatási jogok biztosánál az ügy fejleményeiről: hivatkozzék a 92/2016/OJBIT ügyszámra!

foto: compfight (credit)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az iskola nélküled nem jut az egyház kezére!

  • A Kormány terve a közoktatás kiszervezése az egyházaknak egyre növekvő mértékben.
  • A világnézetileg semleges oktatás biztosítása az állam kötelessége.
  • Szülőként Te is tehetsz érte: mindig a szülők döntése is, hogy egy iskola egyházi fenntartásba kerül-e.
  • Ha nem tetszik, hogy egyházi kézbe kerül az iskola, szervezkedj: lehet, hogy más szülőknek, tanulóknak sem tetszik, együtt pedig ti dönthettek! Ebben segít új 1x1-ünk.

Listázták a gyermekét? Segítünk!

Jogellenesen listázhatták számos iskolában, hogy 2016. február 29-én mely tanulók maradtak távol az iskolából szülői, gondviselői igazolással, a közoktatás helyzetéről való véleményük kinyilvánítása céljából, a "Nem leszek suliban" kezdeményezés keretében. 

Az állam lemondott a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatásáról

A poszt könnyen érthető verzióját ide kattintva érheted el.

Az alapvető jogok biztosa a TASZ indítványa alapján 2017. július 4-én nyilvánosságra hozott jelentésében megállapította, hogy a mai rendszerben alapvetően sérül a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatáshoz és egyenlő bánásmódhoz való joga.