Támadás a legkiszolgáltatottabb nők ellen

Elvonná a költségvetésben a művi terhesség megszakításokra szánt összeget és azt örökbefogadások ösztönzésére és gyermekvédelemre fordítaná KDNP-s képviselők a költségvetési törvényhez benyújtott javaslata. Az abortuszra szánt költségvetési összeg elvonása nem eredményezné a művi terhesség megszakítások számának csökkenését.

Kérjük, írja alá a témában indított petíciót!

Pálffy István és Sáringer-Kenyeres Tamás módosítója rendkívül képmutató és teljesen alkalmatlan a hivatkozott cél elérésére: az abortuszok számának csökkentésére.

A hatályos szabályok szerint az egészségügyi indokkal végzett beavatkozás díját az egészségbiztosítás fedezi. Míg ha a terhesség bűncselekmény eredménye vagy a megszakítást a nő súlyos válsághelyzete indokolja, annak díját meg kell fizetni. A fizetési kötelezettség alól teljesen vagy részben mentesülhet az, akinek ezt szociális helyzete indokolja. Az módosító javaslat az erre szánt pénzt vonná el.

A javaslat értelmében tehát azok a nők nem jutnának legális és biztonságos művi terhesség megszakításhoz, akik ennek az árát nem tudják kifizetni (2011-ben: 29710 forint). A megszakítani kívánt terhesség lehet akár nemi erőszak következménye vagy sor kerülhet a beavatkozásra azért, mert a nő nem tudja vállalni a gyermekneveléssel járó költségeket. Az abortuszokra fordított állami támogatás elvonása különösen azért képmutató, mert a magyar állam nem támogat semmilyen fogamzásgátló eszközt vagy módszert, ahogy nem segíti az azokhoz való hozzáférést sem. Kutatások korábban bizonyították, hogy az abortuszok számának csökkentésére az egyetlen hatékony módszer a fogamzásgátló módszerekhez való hozzáférés biztosítása és az értéksemleges szexuális nevelés. Hasonlóan bizonyított az, hogy az abortuszhoz való hozzáférés akadályozása a legszegényebb nőket érinti a leginkább, az ő esetükben csökkenti a legális és így biztonságos abortuszhoz való hozzájutás esélyét. 

Mindemellett közvélemény-kutatások megmutatták, hogy a magyar társadalom többsége a jelenlegi szabályozást megfelelőnek tartja, és úgy véli, hogy a terhesség megszakítása végső soron egyéni döntés kérdése. 

„A módosító javaslat nemcsak, hogy azokat sújtaná, akik igazán kiszolgáltatott helyzetben vannak, de nem is csökkentené az elvégzett abortuszok számát. A javaslat hatása nagy valószínűséggel abban mutatkozna, hogy az érintettek nem biztonságos abortuszon esnének át, ezzel egészségüket vagy akár az életüket is kockáztatva” – mondta Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért programvezetője.

“Ha a törvényalkotó valóban az abortuszok számát csökkentené, akkor a szexuális felvilágosítást és a fogamzásgátló módszereket kellene támogatni, nem az örökbefogadás népszerűsítését. Az abortusz kapcsán úgy tűnik, egy törpe kisebbség, a KDNP próbálja ráerőszakolni nézeteit a parlamenti többségre és a társadalom többségére, amely nem kér az abortusz ilyen burkolt, a legszegényebb nőket érintő szigorításából” – fogalmazott Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Lesz-e abortuszszigorítás? – az alkotmányozás egészére jellemző problémák a magzati élet védelme körül

Tavaly, az új alkotmány szövegével kapcsolatos első hírek egyike az élethez való jognak a magzatra való kiterjesztéséről szólt. A parlamentnek benyújtott javaslat a magzati életet megillető védelemről szól. Az alkotmányozási folyamat átláthatatlansága és a valós társadalmi vita hiánya azonban nem teszi lehetővé, hogy tisztán lássunk e kérdésben. A TASZ a Patent Egyesülettel közös sajtóközleményt adott ki tegnap.

Az ombudsman szerint sem kötelező a várandósgondozás

Tavasszal már írtunk róla, hogy 2017 végén az alapvető jogok biztosához fordultunk, mert nem tartottuk egyértelműnek, hogy kötelezők-e a terhesség alatti vizsgálatok – például az ultrahang és a vérvétel – vagy sem. Szerintünk a jogi szabályozás nem egyértelmű a kérdésben, ez pedig a várandós nő önrendelkezési jogának sérelmével jár. Az ombudsman pár napja kiadott jelentése minket igazolt.

Nincs, vagy nem elég jó tájékoztatás

Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy a kötelező védőoltással kapcsolatos tájékoztatás hiányosságai milyen negatív következményekkel járhatnak. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.

  • Online kutatásunkból az derül ki, hogy a megkérdezettek negyede egyáltalán nem kapott tájékoztatást.
  • Sokszor nem telik el elegendő idő a tájékoztatás és az oltás között, nincs idő feldolgozni, kérdezni.
  • Nagyon gyakran nem személyre szabott a tájékoztatás.
  • Sok esetben nem teljeskörű a tájékoztatás, a szövődményekről, az elmaradás kockázatáról, az ellenjavallatokról nem tájékoztatnak.
  • Nincs jó online tájékoztató, pedig sokan tájékozódnak az internetről.