TASZ kontra Heves Megyei Rendőr-főkapitányság: per a gyöngyöspatai romák diszkriminációja miatt

2013. június 10.  2013. június 13-án az Egri Törvényszéken kezdődik a tárgyalása annak a közérdekű pernek, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért saját nevében indított a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen. A TASZ szerint a rendőrség etnikai hovatartozás illetve bőrszín alapján diszkriminálta a gyöngyöspatai romákat a 2011. évi szélsőséges „járőrözések” idején és az azt követő hónapokban. A per tétje: a bíróság megállapítja-e az állam felelősségét a romák hátrányos megkülönböztetésében.
Mint az közismert, 2011. tavaszán szélsőséges, cigányellenes, paramilitáris szervezetek (Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, Véderő, Betyársereg) szállták meg a Heves megyei Gyöngyöspata cigánysorát, az állam pedig heteken keresztül tétlenül szemlélte az eseményeket, saját erőszakmonopóliumának bitorlását. A TASZ az események kezdetétől fogva egészen a parlamenti vizsgálóbizottság jelentésének megszületéséig aktív terepmunkájának tapasztalatai alapján folyamatosan és keményen kritizálta a kormány, a belügyi vezetés és a rendőrség mulasztásait. 
A rendőrség, fokozva a romákkal szemben kialakult ellenséges, megfélemlítő és megszégyenítő légkört, elkezdte a helyi romákat bagatell (jellemzően közlekedési) szabálysértésekért keményen bírságolni, míg a szélsőségeseket még ugyanilyen szabálysértésekért sem vonták felelősségre. Sőt, miután a szélsőséges csoportok távoztak a cigánysorról, és a település jobbikos polgármestert választott, a rendőrség egészen az év végéig folytatta a járőrözések idején megkezdett, etnikailag aránytalan szabálysértési bírságolási gyakorlatát.
A TASZ a kisebbségi ombudsmani jelentések (lásd itt és itt) megállapításaira és saját tereptapasztalataira alapozvaperelte be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot. Keresetünkben egyrészt azt állítjuk, hogy a rendőrség a szélsőségesek járőrözésének időszakában a cigányokat zaklató paramilitárisokkal szemben elmulasztott intézkedésekkel az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti zaklatásban részesítette a gyöngyöspatai romákat. A rendőrség ugyanis ahelyett, hogy megfelelő bűnmegelőzési, bűnüldözési és rendészeti tevékenységgel a közbiztonságot, közrendet és köznyugalmat biztosította volna, a szélsőségesekkel való „empatizálással” tökéletesen aláásta a cigányság biztonságérzetét és a rendőrségbe vetett bizalmát. Ezzel az emberi méltóságot sértő magatartásával fokozta a szélsőségesek által kialakított megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő légkört, amely a cigány származású emberek bűnözőként történő megbélyegzésén alapult.
A TASZ keresetében másrészt azt állítja, hogy a rendőrség 2011. március 1. és 2011. december 31. napja között Gyöngyöspatán folytatott szabálysértési feljelentési és helyszíni bírságolási gyakorlatával szintén megsértette a helyi romák egyenlő bánásmódhoz való jogát. Az etnikailag aránytalan szabálysértési bírságolási gyakorlat, amit a szakirodalom etnikai profilalkotásnak hív, egyfelől az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetést, másfelől zaklatást valósított meg.
A per első tárgyalása június 13-án 13:00-kor lesz az Egri Törvényszék (Eger, Barkóczy u. 1.) I. em. 58-as tárgyalójában.
További információ: Jovánovics Eszter, TASZ Romaprogram-vezető, tel.: 06-20-33-22-982

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Alkotmányellenes kirívóan közösségellenes magatartásért bírságolni

Az Alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében az önkormányzatok már nem bírságolhatnak olyan cselekményekért, amelyeket rendeletben ’kirívóan közösségellenes’ magatartásnak nyilvánítottak. A TASZ levélben kéri a minisztert és a kormányhivatalokat, hogy szólítsák fel az önkormányzatokat ezeknek a rendeleteknek a hatályon kívül helyezésére. A TASZ továbbá szabadon felhasználható iratmintával segíti azokat az állampolgárokat, akiket az önkormányzatok a fentiek ellenére megbírságolnak.

Erősebb törvényi védelem kell a rasszista és homofób bűncselekmények ellen

Öt civil szervezet az új Büntető Törvénykönyv társadalmi vitájának keretében közös véleményt (pdf) juttatott el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, amelyben a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformjára tettek javaslatot öt főbb problémakört kiemelve. A civilek véleménye szerint a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Kritizálták továbbá, hogy az új Btk. tervezete megszüntetné a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetőségét.

Valós problémamegoldás helyett a kormánypártok megreguláznák a mélyszegénységben élőket

Ha sokat hiányzik a gyerek az iskolából, az utána a családnak járó családi pótlék nyújtását határidő és a határozatra vonatkozó felülvizsgálati kötelezettség nélkül felfüggesztenék. A nagy valószínűséggel alkotmányellenes, Fideszes képviselők által jegyzett kapcsolódó módosító javaslatot az eredeti törvénymódosító javaslatot előterjesztő kormánypárti képviselők is támogatják. Kósa Lajos és Soltész Miklós eredeti javaslata értelmében a családi pótlék feletti rendelkezési jogot vonták volna meg ideiglenesen a szülőktől: eseti gondnok döntötte volna el, hogy mire lehet természetben költeni a havi állami támogatást. A TASZ álláspontja szerint a mélyszegénységben élő embereket, így a közöttük felülreprezentált romákat rendkívül hátrányosan érintő, őket megregulázni kívánó, a romákkal szembeni sztereotípiákat erősítő, mindenféle szakmai egyeztetés nélkül született törvényjavaslat nem más, mint demagóg tüneti kezelés, amely éppenséggel csak az iskolai hiányzások mögötti valós problémákra nem kínál megoldást, ellenben lényegesen megnehezítheti számos, egyébként is komoly megélhetési gonddal küzdő ember életét.