TASZ vélemény az otthonszülés szabályozásáról
A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma 2010 októberétől kezdve két, a sajtónak is nyilvános egyeztetést tartott a tervezett intézeten kívüli szülés szabályozása kapcsán. A második egyeztetésen már konkrét Kormányrendelet szövegről mondták el a résztvevők a véleményüket. Az egyeztetések után egy, a kórházi és a tervezett intézeten kívüli, háborítatlan szülés és más releváns szakembereket tömörítő szakmai bizottság tárgyalta a rendelet megismert szövegének szigorúan szakmai részeit, például a kontraindikációkat és a kórházba szállítás feltételeit.
A minisztérium december 20-án sajtótájékoztatót tartott, amelyen a sajtó jelenlévő képviselőinek kiosztottak egy dokumentumot, amely a rendelet szövegének akkori állapotát tükrözte.
Geréb Ágnes előzetes letartóztatását december 21-én az ügyészség indítványára megszüntette a Pesti Központi Kerületi Bíróság, s elrendelte házi őrizetbe vételét.
Megkeresésünkre azt a választ adta a minisztériumi kabinetfőnök, hogy a tervezet ágazaton belüli, szakmai egyeztetése zajlik, de azok befejezését követően továbbítják azt az egyeztetéseken résztvevő szervezeteknek. Hozzátette még: „A rendelet-tervezetet az Államtitkárság még az idén közigazgatási egyezetésre küldi, és várhatóan április elején lép életbe”.
A legutóbbi egyeztetésen az Alternatal Alapítvány, az Orvosok a Szabad és Biztonságos Szülésért, a Születésház Egyesület, a Szülők a Szabad Szülésért és a TASZ közös koncepcióban ismertette részletes álláspontját a szabályozás kapcsán. A koncepció rövid változata letölthető itt.
Az Aszklépiosz-fórum honlapjáról letölthető, legutóbbi ismert szöveg tartalmaz a korábbi állapotokhoz képest fontos előrelépést, így már nem írja elő a tervezett intézeten kívüli szülés helyszíne kapcsán, hogy a szülő nőnek életvitelszerűen kell ott tartózkodnia. Ugyanakkor a jelenlegi Kormánnyal folytatott egyeztetésekhez képest is visszalépésként értékelendő, hogy a szöveg kötelezővé tenné gyermekgyógyász jelenlétét az intézeten kívüli szüléseknél. Nem változott a minisztérium álláspontja a finanszírozás tekintetében, tehát az intézeten kívüli szülés maga nem kerül be a kötelező egészségbiztosítás áltaél finanszírozott ellátások közé.
Üdvözlendő az a változás, hogy a jogalkotó a tervezett intézeten kívüli szülés helyszínével kapcsolatban a biztonság szempontjából fontos körülményekre szorítkozik: így a háttérkórháztól való távolságot (20 percen belül megközelíthető) és a helyszín higiéniás feltételeit szabja meg. Szintén jó megközelítésnek tartjuk, hogy az intézeten kívüli szülések után a szükséges szűrővizsgálatok és beavatkozások elvégzése rendjének meghatározása az anya és az újszülött legnagyobb kiméletének szem előtt tartásával történt.
Az egyeztetésekhez képest azonban jelentős szigorítást is tartalmaz a december 20-i szöveg. Egyrészt a felelős személyen kívül jelen kell lennie egy gyermekgyógyásznak is, míg a korábbi változatban elegendő volt a felelős személyen kívüli, másik egészségügyi dolgozó jelenléte. Másrészt már nem elégszik meg azzal a minisztérium, hogy szülészeti ellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézet legyen a háttérkórház, annak szülészeti és újszülött ellátást is kell nyújtania és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozottnak kell lennie. Ez utóbbi kitétel különösen annak tekintetében érthetetlen, hogy az egészségügyi törvény világosan fogalmaz: hatálya finanszírozástól függetlenül kiterjed minden egészségügyi szolgáltatást nyújtóra.
A rendelet-tervezet szerint szülész-nőgyógyász szakorvos, illetve megfelelő képesítéssel rendelkező, 2 éves szakmai gyakorlattal bíró szülésznő kísérhet intézeten kívüli szülést. A TASZ és más szervezetek már többször kifejtették azon álláspontjukat, hogy azok a szakemberek, akik kizárólag kórházban szereztek gyakorlatot, kiegészítő képzés és gyakorlat nélkül nem rendelkeznek elegendő szaktudással az alapjaiban eltérő szemléletmódot megkövetelő intézeten kívüli vagy háborítatlan szülés kíséréshez. Bár a decemeberi egyeztetésen ígértetet kaptunk rá, mégsem került be a rendelet szövegébe a képzések elindulására utaló rendelkezés. Annak ellenére nem került erre sor, hogy a korábbi egyeztetések során az egyik munkacsoport részletesen kidolgozta e képzés szakmai anyagát.
Nem tisztázott az sem, az ígértek ellenére, hogy azok a szülésznő képesítéssel rendelekző szakemberek, akik kizárólag intézeten kívüli szülések során szereztek gyakorlatot, miként tudják azt igazolni.
Sajnálatos módon nem tisztázott az sem, hogy a minisztériumnak mik a szándékai a szülésznők szakmakódjával, illetve az intézeten kívüli szülés szakembereinek a szakmai kollégiumokban történő részvételével kapcsolatban. Ez utóbbi azért is alapvető jelentőségű, mert a rendelet szerint az intézeten kívüli szülésnél a „szülészeti- és újszülött ellátás szakmai szabályai betartásával” kell eljárni. Ez a jelenlegi körülmények között azt jelenti, hogy a kórházi szüléseknél megszokott protokollok szerint kellene eljárni az intézeten kívüli szüléseknél is.
Az egyeztetésen szorgalmaztuk, hogy a jogszabály a humángenetikai adatok védelméről szóló törvényhez hasonlóan írja elő, hogy a tapasztalatok és a jogalkalmazás fényében 2 év múlva vizsgálják felül. Azonban ennek rögzítése az általunk ismert változatban nem szerepel.
A rendelet mellékletében szerepelnek a tervezett intézeten kívüli szülés igénybevételének feltételei és kontraindikációi, a kórházba szállítás indikációi, valamint a tárgyi és higiénés feltételek. Az egyeztetések után összeült szakmai csoport feladata ezeknek a pontosítása, az intézeten kívüli szülés szakmai tapasztalatainak beépítése volt – azonban erre a megismert szöveg alapján nem került sor. Például a kórházba szállítás indikációi között szereplő, a „szülés dinamikája nem megfelelő” kitétel túl általános és azzal együtt, hogy a kórházi szülészetben megszokott eljárási szabályok vonatkoznak az intézeten kívüli szülésre is, félő, hogy a háborítatlan szülés, a bábai modell elvei sérülni fognak.
Összességében elmondható, hogy nagyon fontosnak tartjuk a szabályozás megszületését, azonban a jelenleg ismert szabályozási terv nem jelenti a bábai modell egyenjogúként történő elismerését. Emellett félő, hogy e helyzet fentmarad hosszútávon is, ha nem dönt arról a minisztérium, hogy a szülésznők és az intézeten kívüli szülésben tapasztalattal rendelkezőket miként szerepelteti tanácsadó testületeiben, illetve hogy a jogszabályt meghatározott időn belül felül kell vizsgálni.