TASZ vs. Nemzetbiztonsági Hivatal

Titok, ami nem titok: miért nem ismerhető meg a lejárt minősítésű államtitok?

Az állami szervek titokminősítési gyakorlatáról készített a TASZ felmérést, és ennek keretében titokgazdáktól kértünk olyan adatokat, amelyeknek lejárt a minősítési ideje, illetve a minősítés a törvény által előírt felülvizsgálati eljárás eredményeként megszűnt. A kérdőívünkkel természetesen megkerestük a Nemzetbiztonsági Hivatalt is, és kértük, hogy a 2004. január 1. és 2006. november 28. között megszűnt minősítésű adatokat küldjék meg a részünkre. A főigazgató az elutasító válaszában hivatkozott a nemzetbiztonsági törvény (1195. CXXV.) 48.§ (1) bekezdésére, amely szerint közérdekű adat megismerésére irányuló kérelmet a főigazgató megtagadhatja nemzetbiztonsági érdekből vagy mások jogainak védelmében.
A TASZ bírósághoz fordult, mert álláspontunk szerint az Nbtv. hivatkozott rendelkezése egy parttalan felhatalmazást jelent közérdekű információk visszatartására, amely ellentétes az Alkotmánnyal. Az elsőfokú bíróság elutasította keresetünket, mert a megtagadás egy határozott jogszabályon alapult, amely ugyan széles mérlegelési jogkört biztosít, de nem alkotmányellenes. Fellebbezésünkben azt hangsúlyoztuk, hogy minden törvényi garanciát nélkülöző, teljesen szabad belátáson alapuló titkosítás miatt a közérdekű adatok megismerésének a joga kiüresedik, és ez az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint is elfogadhatatlan. A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és az adatok kiadására kötelezte a Hivatalt. Kimondta, hogy a bíróság nem szorítkozhat pusztán annak vizsgálatára, hogy van-e megtagadást biztosító jogszabály, hiszen ez csak formális garanciát nyújtana az adatigénylőnek. Az alperes nem bizonyította az eljárás során, hogy a nemzetbiztonsági érdek miképpen sérülne az adatok nyilvánosságra hozatalával, ezért a TASZ pernyertességét állapította meg.
A jogerős ítéletet az NBH felülvizsgálati kérelemmel támadta meg a Legfelsőbb Bíróságon.
Az elsőfokú bíróság után az LB ismét elfogadta az NBH érvelését, miszerint olyan tágan van megjelölve a megismerni kért adatok köre, hogy ezek az iratok a tárgyuknál és a bennük szereplő személyeknél fogva minősítésük megszűnésétől függetlenül is magukban hordozzák a nemzetbiztonság és mások jogos érdekeinek veszélyeztetését, illetve ennek lehetőségét, mondta Völgyesi Lászlóné, a tanács elnöke.

A TASZ elfogadhatatlannak tartja, hogy lejárt minősítésű adatokat se lehessen megismerni. Nyilvánvaló, hogy ha egy adat nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztet, akkor annak a titokká minősítését fent kell tartani. Az azonban ellentétes a jogbiztonság követelményével, hogy egy állami vezető belátásán múljon, hogy a közvéleményt érdeklő információkat bizonytalan ideig, bizonytalan okokból rejtegesse. A TASZ az Alkotmánybíróságnál támadta meg a nemzetbiztonsági törvény ominózus szabályát.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Hetedik- elemzésünk az Alaptörvény legújabb módosításáról

Hetedszer módosították a hétéves Alaptörvényt. Az Alaptörvény módosításához elvileg széleskörű politikai konszenzusra volna szükség, hiszen egy alkotmánynak nem a többség akaratát kell tükröznie. Egy valódi alkotmány bármely demokratikus választáson többséget szerző kormány politikájának megvalósításához megfelelő kereteket biztosít. Egy jó alkotmány sokféle ideológiának megfelelő kormányzásra ad lehetőséget, kijelölve a kormányzás át nem hágható korlátait.

A magyar Alaptörvényt viszont akkor módosítják, ha a kormány politikája ezt igényli. Vagyis nálunk nem az alkotmány korlátozza a kormány politikáját, hanem az Alaptörvényt igazítják a kormány politikájához. Az Alaptörvény hetedik módosításakor is ez történt.

Fizess, ha mást gondolsz, mint kormány

A kormány ahelyett, hogy a kétharmados felhatalmazását felelősséggel használná, arra törekszik, hogy ellehetetlenítse azokat, akik tőle eltérő véleményt fogalmaznak meg.