Terítéken a civil szervezetek hatósági vegzálása az európai emberi jogi konferencián

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi emberi jogi tanácskozásán a magyarországi civil szervezetek mellett a külföld képviselői sem hagyták szó nélkül a magyar kormány civil társadalom ellen tett intézkedéseit.

Az EBESZ varsói emberi jogi konferencián is terítékre kerültek a magyar kormány civil szervezetek elleni intézkedései. A hétfőn megkezdett rendezvény, amelyen az EBESZ 57 tagállamának, valamint az Európai Uniónak a képviselői is részt vesznek, a kontinens legfontosabb emberi jogi eseménye. A konferencia nyitó előadásában Elisa Massimino, a Human Rights First jogvédő szervezet elnöke kiemelte, hogy a kormányok törekvése a civil szervezetek megfélemlítésére és elhallgattatására veszélyezteti a régió biztonságát és stabilitását. Az amerikai emberi jogi aktivista élesen elítélte a kormánnyal szemben kritikus magyarországi civil szervezetek külföldi ügynökként kezelését és hatósági vegzálását. Ezt az Egyesült Államok küldöttségét vezető J. Brian Atwood is barátságtalan lépésnek nevezte. Az Egyesült Államok képviselője egyébként már a konferenciát megelőzően, szeptember 18-án felszólalt a magyarországi civil szervezetekkel szembeni fokozódó kormányzati megfélemlítés ellen. A konferencián elmondott beszédében Thomas Greminger, az EBESZ Állandó Tanácsának svájci elnöke hangsúlyozta a civil szervezetek kiemelkedő jelentőségét az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia fenntartásában.

A konferencián négy magyar civil szervezet – az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország (TI) – is részt vett. Szeptember 23-án megtartott előadásukban bemutatták a demokratikus intézményrendszer magyarországi állapotát, ismertették a kormány civil szervezetekkel szembeni lépéseit és a korrupció aktuális fejleményeit.

A TASZ és az EKINT a magyar közállapotokkal és a demokrácia aktuális helyzetével foglalkozó előadásában az alkotmányosság rombolásának folyamatát írta le. „A fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolásával sikerült elérni, hogy Magyarországnak van egy új Alaptörvénye, de nincs modern értelemben vett alkotmánya” – mondta el Szabó Máté Dániel, aki hozzáfűzte, hogy „a nemrég bejelentett illiberális állam kiépítése az alkotmányos intézményrendszer felszámolásával már meg is valósult.”

A KEHI vizsgálatában nem érintett, ám a civil szférával szembeni lépések elleni tiltakozásképpen a kormány által működtetett emberi jogi kerekasztaltól nemrég felállt Magyar Helsinki Bizottság társelnöke ismertette a kormányzati offenzíva fejleményeit. A jogvédő szervezetet vezető Kádár András Kristóf „rendkívül veszélyes fejleménynek” nevezte azt, hogy „magyar kormány egyre fokozódó hatósági nyomás alá helyezi a számára kényelmetlen civil szervezeteket, miután az ellenzék iránti politikai elfogultság vádjával nem sikerült lejáratnia őket.”

Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője a trafikengedélyek botrányos újraosztása és a takarékszövetkezeti szektor trükkös államosításának, majd haveri alapon történt privatizációjának a történésein mutatta be, miként él vissza a kormány a hatalmával azért, hogy egyes kedvezményezett csoportokat törvényalkotási eszközökkel juttasson illetéktelen előnyökhöz. A korrupció ellen küzdő civil szervezet jogász szakértője szerint a „kormány korrupció elleni teljesítménye kiábrándító”, amit csak tetéz, hogy a „hatalom, ha a pillanatnyi érdeke úgy kívánja, kész a polgárok alapvető szabadságjogait korlátozni, amint tette például a közérdekű adatok megismerhetőségével, ami azért szűkített jelentős mértékben, hogy titokban maradhassanak a trafikmutyi részletei.”

A négy civil szervezet részvételét a konferencián a Nyílt Társadalom Intézet támogatta.

Bővebb információ letölthető innen. (angolul)

Idővonalon ábrázolva itt tekintheti meg a kormányzati támadásokat a civilek ellen. (angolul)

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az Európai Unió alapértékei Magyarországon

Az Európai Unió alapértékei ma Magyarországon alig érvényesülnek. Ennek alátámasztására négy magyar civil jogvédő szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Mérték Médiaelemző Műhely összefoglalta azokat a legfontosabb kormányzati és jogalkotási lépéseket 2010-ig visszamenően, amelyek szembemennek a közös európai értékekkel.

Tájékoztatás az EP képviselőinek

Az Európai Parlament október 21-i plenáris ülésének egyik témája Magyarország lesz: "Democracy, rule of law and fundamental rights in Hungary".
A TASZ kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a magyar demokráciával és joguralommal, valamint a szabadságjogok magyarországi helyzetével kapcsolatos minden értékelés, ami a közvéleményben, a médiában, vagy a képviseleti szervekben megfogalmazódik, a lehető legszélesebb körű és szakmailag megalapozott információkon alapuljon. Ennek érdekében - másokkal együtt - évek óra készítünk az országban zajló közjogi folyamatokról elemzéseket. Legutóbb a Magyar Helsinki Bizottsággal, az Eötvös Károly Intézettel és a Transparency International-lel közösen készítettük el a kormánykritikus civileket ért állami támadások kronológiáját, amit most az EP képviselőinek is elküldünk, hogy a Magyarországról szóló vitájuk során minél több megfontolást érvényesíthessenek.

Nyilvános Jelentés az Alkotmánybíró-jelöltekről

A kormánypártok alkotmánybíró-jelöltjeiről Nyilvános Jelentést készített a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT). A Jelentés célja, hogy az országgyűlési képviselők tájékozott döntését tudjanak hozni azokról a bíró- jelöltekről, akik tizenkét évig lesznek alkotmányos jogaink védői.