Tervdokumentációk nyilvánossága

A jogi bonyodalmat az okozza, hogy a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) alapján amikor valaki egy ilyen út megépítésére pályázik, akkor a terv készítőjének szerzői joga van a terveken és maga döntheti el, hogy ki, milyen esetben, hogyan ismerheti meg, illetve használhatja fel azokat. Ezzel szemben amikor egy állami szerv valamilyen szolgáltatást megrendel, akkor a szolgáltatás (és a szerződés) minden részlete nyilvános kell, hogy legyen, hiszen a közpénzek felhasználásával megvalósított, illetve a közfeladatok ellátására vonatkozó adatok mind közérdekűek.

Az Szjt. 10.§ (3) bekezdése szerint „a felhasználási szerződés alapján – ellenkező kikötés hiányában – megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon”. Azaz a megrendelő állami szerv (a terv felhasználója) a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adhat, ha azt nem tiltotta meg a tervező. Egy kerékpárút tervei esetében a felhasználás céljai közé tartozik, hogy „az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben […] köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását” (Avtv. 19.§ (1) bekezdés), ahogyan az is, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Ktv.) a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeknek, társadalmi szervezeteknek széles körben biztosít véleményezésre és közreműködésre jogot egy ilyen beruházásnál.

Abban az esetben, ha a tervező kikötötte, hogy az általa készített tervről nem lehet tájékoztatást adni, azt nem lehet nyilvánosságra hozni, úgy a kikötés semmis, mert törvénybe ütközik.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) a közérdekű adatokat néhány indokolt esetben kivonja a nyilvánosság alól, ilyen szabály, amikor úgy rendelkezik, hogy az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók. A szerzői jogra való hivatkozás magában még nem jelent a nyilvánosság alóli kivételt az Avtv. szerint, de a tervező hivatkozhat arra, hogy az általa készített terv üzleti titkot tartalmaz.

"81. § (1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.
(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
(3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét". (Polgári Törvénykönyv)

Az üvegzsebtörvény hatályba lépése után a fenti rendelkezések szabályozzák az üzleti titkokat, így az üzleti titokra hivatkozás csak nagyon ritkán lehet hatékony, ha az illető valamilyen állami megrendelésre dolgozik. A (3) bekezdés szerint ugyanis az üzleti titok csak egy rendkívül szűk körben élvez védelmet, esetünkben például műszaki megoldásokról lehet szó, azonban az ilyen adatok védelme sem akadályozhatja meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

Az Avtv. 19.§ (5) bekezdése szerint „közérdekből nyilvános adat a jogszabály vagy állami, illetőleg helyi önkormányzati szervvel kötött szerződés alapján kötelezően igénybe veendő vagy más módon ki nem elégíthető szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében levő, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minősülő adat”. Egy közpénzből, közterületen épített kerékpárút megépítése pedig egy más módon ki nem elégíthető szolgáltatásnak számít.

Ebből következően, amennyiben a tervező a tervek nyilvánosságra hozatalát megtiltja, úgy az az Avtv., valamint a 2001. évi LXXXI. törvénnyel kihirdetett Aarhus-i Egyezmény szabályaival ellentétes. A Polgári Törvénykönyv szerint pedig „semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik”.

Joggal kérdezhetik, hogy ha nyilvánosak is a tervek, ez jelenti-e azt, hogy azokat az Internetre ki lehet tenni? Erre az Alkotmány 61. § (1) bekezdése ad választ: „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze”.

Utolsó kérdésként pedig az merül fel, hogy a tervezőnek, végül az Szjt. alapján semmilyen joga nincs és szabadon bárki elorozhatja a művét és ezzel súlyos károkat okozhat neki? Természetesen a szerzőt is védi a törvény. Az Szjt. fogalmai szerint a tervek Internetes nyilvánosságra hozatala a 18.§ (2) bekezdés szerinti „a mű többszörözésének minősül”, a felhasználás célja pedig kizárólag az, hogy az Avtv. nyilvánosságra vonatkozó szabályainak eleget tegyen. A szerző (tervező) pedig a szerzői jog megsértése miatt polgári, illetve büntetőjogi igénnyel felléphet a jogsértővel szemben, az Internetes oldal üzemeltetőjének pedig fel kell hívnia arra figyelmet, hogy a nyilvánosságra hozatal egyedül a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerését szolgálja és ezen keresztül azt, hogy a közügyekben az állampolgárok tájékozottan vehessenek részt.