Tilos azt mondani, hogy szar

A Legfelsőbb Bíróság becsületsértés miatt megrovásban részesítette Uj Pétert, mert a Népszabadságban azt találta mondani, hogy a Tokaj Kereskedőház olcsó bora szar.

Első fokon a II. és III. Kerületi Bíróság rágalmazás miatt próbára bocsátotta, a Fővárosi Bíróság másodfokon becsületsértéssé minősítette a Tokaj Kereskedőház borának leszarozását, és megrovásban részesítette az újságírót. Felülvizsgálat során a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az ítéletet.

Lássuk mi is történt pontosan. 2008. január 2-án megjelent egy glossza a Népszabadságban.

A Tokaj kereskedőház feljelentést tett, a bíróság meg példás módon hozta meg egyre másra a határozatokat. Első körben dr. Gál Péterné bíró mondta ki, hogy az olcsó bor leszarozása „mindenképpen olyan, amely az újságírói szabadságot és a kritika szintjét jóval meghaladj, és alkalmas arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét megvalósítsa.” Istenem. A rágalmazás becsület csorbítására alkalmas tényállítás, nem vélemény, hanem tény. Esetleg még elrendelhetett volna a bírónő egy valóság bizonyítást is.

A másodfokú bíróság felismerve az első fokú bíróság abszurd jogértelmezését becsületsértéssé minősítette a szarozást. „A megalapozott tényállásból azonban helytelen következtetést vont le az első fokú bíróság arra, hogy Uj Péter vádlott cselekménye a Btk. 179. § (1) bekezdése szerinti rágalmazás vétségét valósítja meg.” Eddig meg is volnánk. Ezt követően azonban elképesztő logikai bakugrásokkal a dr. Masszi Katalin által vezetett tanács arra jutott, hogy „a szar minősítéssel már túllépte a véleménynyilvánítás szabadsága folytán védett kört, annak szükségtelenül gyalázkodó, a becsületcsorbító jellegével megsértette a magánvádló társadalmi megbecsüléshez fűződő jogát. A bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadságának korlátja a „becsületérzést sértő kijelentés”. Na ilyenkor érdemes hátradőlni. A becsületérzés mikor lehet büntetőjogi kategória? Ezek szerint szubjektív sérelemérzet határozza meg, hogy ki mikor ítélhető el?

A felülvizsgálati eljárásban dr. Édes Tamás tanácsa mást nem tett, mint megismételte a másodfok indokolását.

Elgondolkodtató az ítélet. A bíróságok szerint ma Magyarországon nem lehet egy termékre azt mondani, hogy szar. Legalábbis nagy nyilvánosság előtt. Mostantól a Gálvölgyi show-t sem lehet leszarozni, a szar meló és a szar a DJ is felejtős. Kicsit bizonytalanok vagyunk az elválik a szar a májtól használatával. Az Avatárról kijövet pedig csak halkan suttogjuk a másik fülébe, hogy szar film volt. Pedig tényleg az.

Reméljük a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megállapítja, hogy a szarozás a szólásszabadság része. És akkor majd újra helyre áll a világ rendje.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Mondhatsz nemet Paksra!

Mi történik, ha a magyar gazdaságtörténet legdrágább, orosz hitelből finanszírozott beruházása, a paksi atomerőmű bővítése ellen szóló érveket mutatnád be a saját honlapjaidon, és ehhez lefoglalod a stopaks.hu és a nopaks.hu domain neveket (gyakorlatilag a honlap címe)? Bepanaszol az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt., az óriásberuházás megvalósításának felelőse a domain-regisztrációs ügyeket elbíráló testületnél. Az állami tulajdonú, közfeladatot ellátó, közpénzből gazdálkodó cég azzal érvelt a domain nevek bejegyzése ellen, hogy a Paks név erősen összefonódott az atomerőmű bővítésével, és ezáltal a regisztráció sértené a jó hírnevét, üzleti megítélését. Arra is hivatkoztak, hogy a domainregisztrációs szabályzat nem teszi lehetővé olyan név választását, amely „jelentéstartalmára vagy használatára nézve” gyaníthatóan jogellenes, valamint hogy tisztességtelen piaci magatartást jelent a domainek használata.

A Társaság a Szabadságjogokért álláspontja a zászlóégetésről

Egy politikai közösség zászlajának nyilvános elégetése vegytiszta esete a politikai vélemény szavak nélküli, szimbolikus kifejezésének. Egyértelmű szimbolikája azzal függ össze, hogy a zászlóégetés nyilvános aktus, politikai véleménynyilvánítás. Ugyanakkor önmagában véve teljesen ártalmatlan abban az értelemben, hogy fizikailag semmilyen kárt nem okoz. Fel sem idézi az erőszakot, amennyiben csak a vélemény kifejezéséről szól, és nem járul hozzá további cselekvésre való felhívás.

KISOKOS: Mit tehetek, ha politikai szabadságjogaimat megsértették?

Ha valakit politikai szabadságjogai valamelyikében sérelem ér, az alábbi lehetőségek közül választhat a jogsérelem orvoslása érdekében: