Titkos a parkolási pénzek sorsa

Az önkormányzati törvény értelmében a helyi közutak, közterületek fenntartása önkormányzati feladat, az önkormányzat feladatkörébe tartozó tevékenységgel kapcsolatos adat pedig közérdekű adat. Ez akkor is így van, ha a fenntartást és hasznosítást ténylegesen nem az önkormányzat, hanem egy magáncég, jelen esetben a Centrum Parkolási Rendszer Kft. végzi. Az önkormányzati feladatkörök ellátását a Fővárosi Közgyűlés egy rendeletben ruházta át a cégre. Mivel a cég köztulajdonnal gazdálkodik, továbbá bevételekre a parkolási rendet szabályozó jogszabályok alapján tesz szert, egyértelmű, hogy tevékenységével kapcsolatos adatok közérdekűek, tehát nyilvánosak.

Ezzel az érveléssel szemben nehezen lehetett volna bármilyen jogilag elfogadható érvelést támasztania a Fővárosi Bíróságnak, amely 2009. február 24-én hirdetett ítéletet a Centrum Parkoló Rendszer Kft. pénzügyi adatainak nyilvánosságával kapcsolatos közérdekű adatigénylés ügyében.

A Társaság a Szabadságjogokért által képviselt Lát-Kép egyesület azt szerette volna megtudni többek között, hogy a Centrum Parkoló Rendszernek az elmúlt 5 évben mennyi volt éves lebontásban a bevétele, milyen személyi kiadásai voltak, illetve kikkel és milyen ellenszolgáltatásért cserébe szerződtek 1 millió forintos értékhatár felett. A ma ítéletet hirdető Fővárosi Bíróság értelmezésében ezek a kérdések nem kellően pontosak, ezért helyt adott az alperes parkolási cég fellebbezésének. Érdekes és megdöbbentő példaként lehet kiemelni az ítélet indoklásából, hogy az 1 millió forint feletti szerződések vonatkozásában azért nélkülözte a pontosságot az adatigénylés, mert „2 millió forint és 3 millió forint is nagyobb összeg”. A bíróság szerint egyébként sem kötelezhető ilyen jellegű csoportosításra a cég, az aránytalan munkateher lenne. Ez utóbbi kapcsán megjegyeznénk, hogy közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok értelmében akár az összes szerződés másolatát ki lehetett volna kérni, az ezzel kapcsolatos indokolt költségek megtérítését lehet kérni az adatigénylőtől. A bíróság lényegében azt mondta ki, hogy csak olyan adatot lehet igényelni, amely a cég nyilvántartási rendszerével összhangban van. Ez teljesen abszurd értelmezése az információszabadságnak, amely az adat nyilvánosságon alapul. Az adatnyilvánosság – szemben az ún. dokumentumnyilvánossággal – azt jelenti, hogy az érdeklődőnek nem kell tudnia, hogy a kért adatot pontosan milyen dokumentum tartalmazza. Honnan is tudhatná, hiszen a cég gondosa elrejti. A bíróságnak lehetősége lett volna, hogy megfelelő határidőt ad a cégnek a teljesítésre a polgári peres eljárásban főszabályként szereplő 15 napos teljesítési határidővel szemben, ha álláspontja szerint az adatgyűjtés sok időt vesz igénybe. Az adatgyűjtés nehézségére azonban álláspontunk szerint nem lehet hivatkozni érdemben, mert nincsen semmilyen normatív iránymutatás arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalan munkatehernek.Ilyen megtagadási ok nem is szerepel az adatvédelmi törvényben. A TASZ véleménye szerint a törvényből egyértelműen az következik, hogy amennyiben egy adat a megkeresett szerv kezelésében van, akkor azt ki kell adnia. A kiadással felmerült indokoltkiadások megtérítését lehet kérni. Egyértelmű, hogy a Centrum rendelkezik ezekkel az adatokkal, ezért elfogadhatatlan a bíróság határozata.

A bevételekkel kapcsolatban indokoltan állapította meg a tanács, hogy a 2008-as bevételi adatokra vonatkozó felperesi kérelem időelőtti volt, hiszen ez az adatigénylés pillanatában nem állt rendelkezésre. Azt azonban nem tudjuk elfogadni, hogy a bíróság „behatárolhatatlan” fogalomnak tartja a bevételek fogalmát. Lényegében azt várja el a bíróság, hogy az adatigénylésben pontosan meg legyenek jelölve a számviteli törvény vonatkozó szabályai. A közérdekű adatok nyilvánossága a laikus, jogot nem feltétlenül ismerő állampolgárok számára is egy olyan eszköz, amelynek segítségével biztosítható a transzparencia. Amennyiben a bíróság által támasztott elvárások szolgálnának zsinórmértékül, már az elvileg rendkívül egyszerű adatigényléshez is ügyvédet és számviteli szakembert kellene fogadni.

 A bíróság kiemelte, hogy nem kívánja elvitatni a közvélemény jogát arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje. Ennek ellenére immáron második alkalommal hoz olyan ítéletet, amely lényegében jogon kívüli – hiszen egy kérdés nyelvtani, logikai értelmezése nem tisztán jogi feladat – indokok alapján teszi lehetővé a parkolási cég pénzügyi adatainak eltitkolását. Két hónapja született ítéletében (ugyanezen felek között folyó ügyben) ugyanez a tanács mondta ki, hogy nem pontosan megfogalmazott az a kérdés, hogy a cég a bevételeinek hány százalékát juttatja vissza az önkormányzatoknak, mert a Lát-Kép Egyesület nem jelölte meg, hogy pontosan melyik önkormányzatokra gondol.

 Nagyon szép, hogy a bíróság határozataiban így kiáll az átláthatóság mellett. Ennek tükrében különösen meglepő, hogy a gyakorlati érvényesülést elszabotálja. 

A TASZ és a Lát-Kép a Legfelsőbb Bírósághoz fog fordulni rendkívüli jogorvoslatért és újabb adatigényléseket fogunk beadni.