Törvénysértő lehet a Horváth András elleni büntetőeljárás

A Társaság a Szabadságjogokért, a TI-Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös közleménye. Láthatóan nagyobb vehemenciával nyomoz a rendőrség a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) súlyos korrupciós vádakkal illető Horváth András ellen tett feljelentés miatt, mint az egykori adóellenőr által tett közérdekű bejelentés ügyében.

A volt revizort a NAV azért jelentette fel személyes adatokkal való visszaélés miatt, mert állítólag jogsértő módon kutakodott az adóhatóság nyilvántartásában, és így számos adótitkot tartalmazó adatot, iratot szerzett meg. Horváth András ezekre az adatokra és iratokra alapozta az áfacsalásról szóló korrupciós bejelentését. A rendőrség tegnap ezeket az iratokat is lefoglalta Horváth Andrástól, ami két szempontból is súlyos problémákat vet fel.

Egyrészt, a személyes adatokkal való visszaélés csak akkor számít bűncselekménynek, ha azt haszonszerzés céljából vagy jelentős érdeksérelmet okozva követték el. Horváth András esetében a haszonszerzési célzat kizárható, hiszen ő közérdekű bejelentést tett, amiből eddig az egyedüli „haszna” az volt, hogy a NAV kétszer is feljelentette. Jelentős érdeksérelmet pedig legfeljebb a feljelentésében szereplő áfacsalóknak okozhatott azzal, hogy a hatóságok előtt leleplezte a tetteiket. Azt azonban senki nem gondolhatja komolyan, hogy a büntetőjog éppen az adócsalókat védené.

Ha azonban ez nem lenne elegendő, a Nemzeti Nyomozó Iroda figyelmébe ajánljuk a tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. törvény 21. § (5) bekezdését. Ennek értelmében a „bejelentővel szemben a bejelentés tartalma alapján titoksértés miatt joghátrányt nem lehet alkalmazni, kivéve, ha a bejelentés rosszhiszemű volt”. Ha a lefoglalást az indokolta, hogy Horváth András adótitkokkal élt vissza, akkor e szabályra figyelemmel nem lehetne továbbfolytatni a nyomozást, sőt, a lefoglalásra sem kerülhetett volna sor. A tisztességes eljárás védelméről szóló, hatályban lévő törvény a közérdekű bejelentők védelmét szolgálja, már ha alkalmaznák. Amíg nem bizonyosodik be, hogy Horváth András valótlanságot állított a NAV-ról és az áfacsalásról, megilleti a közérdekű bejelentőknek járó védelem. Például joga van ahhoz, hogy ne ellene nyomozzanak, hanem az ő bejelentését vizsgálják ki.

Ezért felszólítjuk a rendőrséget: vizsgálja meg, hogy nem sérti-e a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényt a személyes adattal visszaélés miatt indított nyomozás.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az informátor védelme

A TASZ és a K-Monitor közösen véleményezte a kormánynak a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvénytervezetét.

Atomper - továbbra sem lehet megismerni a paksi kármentés részleteit

A Fővárosi Ítélőtábla április 20-án döntött az Energia Klub Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága elleni perének másodfokú tárgyalásán. A bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította, az ügyben a jogi képviseletet a TASZ látja el. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Bár az Ítélőtábla döntése kedvező, a soron kívüli eljárás ellenére az Energia Klub továbbra sem ismerheti meg a kért adatokat.

Statisztika közérdekű adatkéréses perekről

A Fővárosi Bíróság jár el azokban az ügyekben, amelyekben valaki közérdekű adatok kiadásának megtagadása miatt egész országra kiterjedő hatáskörű szerv ellen indít pert. Ilyen szervnek számítanak a minisztériumok, a kormány, vagy például a Nemzeti Hírközlési Hatóság, az ORTT, a Magyar Energia Hivatal, stb. Megkérdeztük a Fővárosi Bíróságot, hogy hány ilyen ügyük volt.