Törvénysértő lehet a Horváth András elleni büntetőeljárás

A Társaság a Szabadságjogokért, a TI-Magyarország, a K-Monitor és az atlatszo.hu közös közleménye. Láthatóan nagyobb vehemenciával nyomoz a rendőrség a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) súlyos korrupciós vádakkal illető Horváth András ellen tett feljelentés miatt, mint az egykori adóellenőr által tett közérdekű bejelentés ügyében.

A volt revizort a NAV azért jelentette fel személyes adatokkal való visszaélés miatt, mert állítólag jogsértő módon kutakodott az adóhatóság nyilvántartásában, és így számos adótitkot tartalmazó adatot, iratot szerzett meg. Horváth András ezekre az adatokra és iratokra alapozta az áfacsalásról szóló korrupciós bejelentését. A rendőrség tegnap ezeket az iratokat is lefoglalta Horváth Andrástól, ami két szempontból is súlyos problémákat vet fel.

Egyrészt, a személyes adatokkal való visszaélés csak akkor számít bűncselekménynek, ha azt haszonszerzés céljából vagy jelentős érdeksérelmet okozva követték el. Horváth András esetében a haszonszerzési célzat kizárható, hiszen ő közérdekű bejelentést tett, amiből eddig az egyedüli „haszna” az volt, hogy a NAV kétszer is feljelentette. Jelentős érdeksérelmet pedig legfeljebb a feljelentésében szereplő áfacsalóknak okozhatott azzal, hogy a hatóságok előtt leleplezte a tetteiket. Azt azonban senki nem gondolhatja komolyan, hogy a büntetőjog éppen az adócsalókat védené.

Ha azonban ez nem lenne elegendő, a Nemzeti Nyomozó Iroda figyelmébe ajánljuk a tisztességes eljárás védelméről szóló 2009. évi CLXIII. törvény 21. § (5) bekezdését. Ennek értelmében a „bejelentővel szemben a bejelentés tartalma alapján titoksértés miatt joghátrányt nem lehet alkalmazni, kivéve, ha a bejelentés rosszhiszemű volt”. Ha a lefoglalást az indokolta, hogy Horváth András adótitkokkal élt vissza, akkor e szabályra figyelemmel nem lehetne továbbfolytatni a nyomozást, sőt, a lefoglalásra sem kerülhetett volna sor. A tisztességes eljárás védelméről szóló, hatályban lévő törvény a közérdekű bejelentők védelmét szolgálja, már ha alkalmaznák. Amíg nem bizonyosodik be, hogy Horváth András valótlanságot állított a NAV-ról és az áfacsalásról, megilleti a közérdekű bejelentőknek járó védelem. Például joga van ahhoz, hogy ne ellene nyomozzanak, hanem az ő bejelentését vizsgálják ki.

Ezért felszólítjuk a rendőrséget: vizsgálja meg, hogy nem sérti-e a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényt a személyes adattal visszaélés miatt indított nyomozás.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az informátor védelme

A TASZ és a K-Monitor közösen véleményezte a kormánynak a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvénytervezetét.

Pert nyertünk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen

Jogerősen pert nyert a K-Monitor és a TASZ a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, így az MNV a Fővárosi Ítélőtábla döntésének megfelelően köteles kiadni a Volánbusz 2005-ös buszbeszerzését vizsgáló 2010-es jelentést. Ezzel végre kiderülhet, milyen körülmények között került sor a nemzetközi botrányokkal övezett busztenderre.

Miért volt törvénytelen a házkutatás Horváth Andrásnál?

Horváth Andrásnál, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi munkatársánál, 2013. december 19-én a rendőrség házkutatást tartott, melynek során lefoglaltak több száz oldalnyi dokumentumot és informatikai adathordozót. A TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt közérdekű bejelentő jogorvoslattal élt az általa elszenvedett kényszerintézkedésekkel szemben. A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2014. január 22-én meghozott, ám csak 2014. február 10-én kézbesített végzése elutasította az utolsó indítványunkat is - álláspontunk szerint alaptalanul. Érdemes összegezni Horváth András ellen folytatott eljárás eddigi fejleményeit, mert sok visszás és törvénysértő elemet lehet felfedezni.