Tovább a lejtőn – elfogadta a kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Programot

A tervezethez képest tovább gyengült a kormány korrupcióellenes programja, kikerült belőle a pártfinanszírozás és a közérdekű bejelentőket védő törvény reformja, és nem foglalkoznak a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataival sem. Cserébe szigorúbb szabályokra számíthat a civil és az üzleti szektor.

A program tervezetét márciusban véleményezte a K-Monitor és TASZ, és már akkor felhívtuk rá a figyelmet, hogy néhány ambiciózus vállalás ellenére, nem várható, hogy ezek a valóságban érdemi változáshoz vezessenek. Javaslatainkra szokás szerint nem érkezett reakció, számos progresszív elem pedig kikerült a kormány által információink szerint már áprilisban elfogadott antikorrupciós programból.

Mi változott:

  • A program szövege helyzetértékelés gyanánt hosszasan vázolja, hogy milyen sikeres reformon ment keresztül a pártfinanszírozás rendszere a választások előtt. A tavaszi tervezet ugyan további lépéseket tartott szükségesnek, ezek az elfogadott programban már nem kerültek elő, pedig az EU Antikorrupciós jelentése is felhívta a figyelmet a pártfinanszírozás problémáira, a 2014es választások pedig mindenki számára bizonyítékul szolgálhattak, hogy a rendszer továbbra is a korrupció és a csalás melegágya.
  • Részletesebben foglalkozik a szöveg a közbeszerzések kapcsán az Open Contracting elveivel, ezt, ha optimisták vagyunk tekinthetjük a szerződések központi adatbázisának megteremtése irányába tett első lépésnek (Szlovákiában vezették be először néhány éve), de a szöveg annyira általános, hogy jó eséllyel néhány látszatintézkedésre futja majd belőle, pláne ha visszaemlékezünk az új közbeszerzési törvény tervezett rendelkezéseire.
  • Még a tartalomjegyzéke be se merték beleírni, de az átláthatóság fejezet egy teljesen új ponttal bővült, a civil szervezetekre vonatkozó szabályozással. Eleve megdöbbentő, hogy miért kell hosszasan ecsetelni egy kormányprogramban azt a történetet, amikor egy természetvédő szervezet állítólag kenőpénzt kért az Auditól azért, hogy ne problémázzon a gyárbővítés miatt, de a lényeget az alábbi mondat foglalja össze: „A civil szervezetek átlátható működésének érdekében vizsgálni kell az ezen szervezetek működését meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, ezzel összefüggésben a nemzetközi szinten működőképes megoldások alkalmazásának, valamint a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit.” Tudniillik eddig is kellett azon civil vezetőknek vagyonnyilatkozatot tenni, akik 50 millió Forintot meghaladó állami támogatást kapnak. Vélhetően most a külföldi forrásból gazdálkodó szervezetekre fog rámozdulni a kormány.
  • A tervezet egyik erős eleme a vagyonnyilatkozati rendszer szabályozása volt, bár már akkor is felhívtuk rá a figyelmet, hogy kétértelmű a szöveg, félő, hogy az országgyűlési képviselőkre nem fog vonatkozni (csak a civilekre). Ez be is jött. Valamennyit szigorodhat az államigazgatásban dolgozók vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége, de továbbra se lesznek átláthatóak a képviselői vagyonnyilatkozatok, nem lesz ellenőrzés, nem lesz szankció.
  • A pártfinanszírozás reformjához hasonlóan kikerült a programból a közérdekű bejelentőkre vonatkozó csapnivaló szabályozás átalakítása, amelynek mikéntjéről egyébként létezik szakmai konszenzus. A közérdekű bejelentők védelmének hiányosságaira az antikorrupciós program tervezete is rávilágított, tovább számos ügy bizonyította, hogy milyen veszélyeknek és fenyegetettségnek vannak kitéve azok, aki felszólalnak a közjó érdekében.
  • Újdonság a programban az amerikai Sarbanes-Oxley (SOX) törvényre való utalás, amellyel a kormány az üzleti szférában akar szigorúbb beszámolási szabályokat teremteni. Noha az elgondolás jogosságát nem vitatjuk, félő, hogy a végén itt is olyan szabály születik, amely a korrupció csökkentéséhez nem fog hozzájárulni, cserébe növeli a kormány befolyását az üzleti világ felett. Ezentúl szigorúbb szabályok várhatóak az olyan cégekkel szemben, amelyek nem átlátható tulajdonosi struktúrával rendelkeznek.

Az említett változások jól mutatják, hogy a kormány mindenhol sepreget, csak a saját háza táján nem.  Semmi gond nem lenne azzal, hogy a kormány szigorít a közszolgákra, civilekre és az üzleti szférára vonatkozó szabályokon, ha bármit is tenne a politika legfelsőbb szintjein burjánzó korrupció ellen. Az elfogadott törvény korábbi feltételezéseinket bizonyítja: A kormánynak esze ágában nincs erélyesebben fellépni a korrupció ellen, helyette a korrupció elleni harcra hivatkozva növelni kívánja a mások feletti kontrollt. 

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nyílt levél az országgyűlési képviselőknek a Posta-törvény miatt

A Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, az Átlátszó.hu nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz annak érdekében, hogy ne szavazzák meg a Posta átláthatatlanságát lehetővé tevő törvényjavaslatot.

Elnöki vétó után: mit kell még tenni az információszabadság győzelméért?

A TASZ álláspontja szerint az információszabadságról szóló törvénynek a trafikbotránnyal egy időben elfogadott módosítása súlyosan sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogot. Ezért a TASZ – más szervezetekkel együtt – azt kezdeményezte, hogy az államfő ne írja alá a törvénymódosítást, hanem küldje az Alkotmánybírósághoz.

Egy meglepő ítélet - avagy miért nem kötelezhető a Magyar Villamos Művek Zrt. a szponzori adatok kiadására?

A Fővárosi Ítélőtábla egy fordulatokban bővelkedő eljárás végén elutasította a Figyelő újságírójának a keresetét, amely arra irányult, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. irányítása alatt álló MVM cégcsoport által támogatott események, intézmények listáját és a támogatási összegeket hozzák nyilvánosságra.