Továbbra is indokolatlanul korlátozná a Btk. a szólásszabadságot

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet álláspontja a Büntető Törvénykönyvről szóló T/6958. számú törvényjavaslat (Javaslat) egyes szólásszabadságot érintő szakaszairól

A szólásszabadság kitüntetett helyet foglal el az alkotmányos demokráciák által garantált jogok és szabadságok közt. Ez a kitüntetett helyzet tükröződik abban, hogy büntetőjogi korlátozás csak a lehető legszigorúbb feltételek fennállása esetén igazolható. A Javaslat szólásszabadságot érintő tényállásai azonban nem javítanak, hanem rontanak a jelenleg sem túl kedvező helyzeten. Személyiségi jogokra, jelképekre, sérelmekre való hivatkozással aránytalanul, alkalmasint alkalmatlanul, lehet üldözni a szólást, fenyegetni a beszélőt. Ezáltal pedig sérülnek azok a létfontosságú egyéni és társadalmi érdekek, amelyek a szólás szabadságát igénylik. Az egyén számára a szólásszabadság teszi lehetővé többek között önmaga kifejezését mások előtt, a saját nézeteinek ütköztetését és megvitatását, a döntést és ítélkezést, az információhoz való hozzájutást. A társadalom pedig a véleménynyilvánítás és a vitatkozás szabadsága nélkül soha nem lehet felvilágosult és demokratikus.

Mindezekre tekintettel a TASZ szerint

– a rágalmazás és becsületsértés tényállását, a szimbolikus beszédet tiltó, valamint a múltról folyó tudományos és erkölcsi vitát korlátozó szabályokat ki kell hagyni a Javaslatból,

– az uszítás tényállásában a védett csoportok felsorolásának módját pontosítani kell és ezzel összhangban ugyanezt a közösség tagja elleni erőszak tényállásaiban is szükséges megtenni.

Olvassa el álláspontunkat teljes terjedelmében itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Nem akarunk ízlésrendőrséget!

A BRFK közösség elleni izgatás bűntette miatt büntetőeljárást indított Paizs Miklós zenész ellen „Balra át” című zeneszámának szövege miatt. A TASZ álláspontja szerint a rendőrségnek és az ügyészségnek tisztában kell lennie azzal, hogy a bemutatott szöveg nem valósítja meg a közösség elleni izgatás bűncselekményét, így az eljárás megindítása nem tekinthető egyébnek, mint durva hatósági cenzúrának.

Diszkriminált a Debreceni Egyetem, amikor kitiltotta oldaláról a Putyint kritizáló kommentelőt

Elmarasztalta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) a Debreceni Egyetemet, mert politikai véleménye miatt diszkriminálta diákját, aki Putyin ellen az egyetem Facebook-oldalán tiltakozott. 2017 októberében indítottunk eljárást az EBH előtt Barna Eszter ügyében, aki Putyin díszpolgári címe miatt írta ki az egyetem oldalára, hogy ő ehhez “nem adja a nevét”, majd kitiltották az oldalról.

Nem arról döntött az AB, amit kértünk

Ügyfelünk, Somogyi Mária még 2014-ben kritizálta a tatai önkormányzat ingatlangazdálkodását egy Facebook bejegyzésben. Az önkormányzat jó hírneve megsértése miatt személyiségi jogi pert indított ellene, amit Somogyi elvesztett. Az Alkotmánybíróságtól vártuk, hogy megvédje a szólásszabadságot, de reményeink alaptalanok voltak: az AB el sem bírálta a panaszunkat.