Továbbra is indokolatlanul korlátozná a Btk. a szólásszabadságot

A szólásszabadság kitüntetett helyet foglal el az alkotmányos demokráciák által garantált jogok és szabadságok közt. Ez a kitüntetett helyzet tükröződik abban, hogy büntetőjogi korlátozás csak a lehető legszigorúbb feltételek fennállása esetén igazolható. A Javaslat szólásszabadságot érintő tényállásai azonban nem javítanak, hanem rontanak a jelenleg sem túl kedvező helyzeten. Személyiségi jogokra, jelképekre, sérelmekre való hivatkozással aránytalanul, alkalmasint alkalmatlanul, lehet üldözni a szólást, fenyegetni a beszélőt. Ezáltal pedig sérülnek azok a létfontosságú egyéni és társadalmi érdekek, amelyek a szólás szabadságát igénylik. Az egyén számára a szólásszabadság teszi lehetővé többek között önmaga kifejezését mások előtt, a saját nézeteinek ütköztetését és megvitatását, a döntést és ítélkezést, az információhoz való hozzájutást. A társadalom pedig a véleménynyilvánítás és a vitatkozás szabadsága nélkül soha nem lehet felvilágosult és demokratikus.

Mindezekre tekintettel a TASZ szerint

– a rágalmazás és becsületsértés tényállását, a szimbolikus beszédet tiltó, valamint a múltról folyó tudományos és erkölcsi vitát korlátozó szabályokat ki kell hagyni a Javaslatból,

– az uszítás tényállásában a védett csoportok felsorolásának módját pontosítani kell és ezzel összhangban ugyanezt a közösség tagja elleni erőszak tényállásaiban is szükséges megtenni.

Olvassa el álláspontunkat teljes terjedelmében itt.