Tudnivalók barátságtalan környezetben működő civil szervezeteknek

Az utóbbi hónapokban rendkívül megszaporodtak a politikusoktól, településvezetőktől érkező, civil szervezetek ellen irányuló verbális és  politikai támadások. Az alábbi összefoglalóban fontos és hasznos tudnivalókat gyűjtöttünk össze azért, hogy a civil szervezetek e támadások kivédésére jogi eszközöket vehessenek igénybe. Ha nyomás alatt van a szervezeted, de nem jogi, hanem stratégiai tanácsokra van szükséged, akkor ebben a bejegyzésben megtalálod a közreműködésünkkel készült A beteg demokráciákkal szembeni ellenállás Európában című kiadványt, melyben a 40. oldaltól olvashatók erre vonatkozó tanácsok.

I. A civil szervezetek átláthatósága

Az alapítványok, egyesületek önkéntes elhatározás eredményeképpen vesznek részt a közügyekben, ezért elvárható tőlük bizonyos fokú transzparencia – egy magáncéghez képest nagyobb átláthatósággal kell működnie, de ennek szintje nem éri ez az állami szervektől megkövetelt átláthatóságét. Az átláthatóság elvárt mércéje még magasabb, ha a civil szervezet közfeladatot lát el és / vagy közpénzt is felhasznál tevékenysége során.   

A civil szervezetek átláthatóságát elsősorban a jogszabályok által előírt dokumentumok közzététele biztosítja – ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne ennél önkéntesen szélesebb körű információkat is közzétenni. Minden civil szervezet köteles éves számviteli beszámolót készíteni. A civil szervezeteknek ehhez közhasznúsági mellékletet is szükséges csatolniuk. Ezen felül az esetleges adományokról is külön be kell számolni, ahogy az 1%-os felajánlásokról is.

Az ún. külföldről támogatott civil szervezetekre külön kötelezettségeket ír elő egy álláspontunk szerint jogsértő törvény: erről szóló összefoglalónk itt található.

A közzétételi kötelezettségekben foglalt dokumentumokon túl önkéntesen nyilvánosságra hozott adatok esetében a civil szervezetnek oda kell figyelnie a személyes adatok védelmére is – főszabály szerint csak azon személyes adatok hozhatók nyilvánosságra, amelyek esetében az érintett személy hozzájárulását a szervezet beszerezte.

Bővebben a civil szervezetek átláthatóságáról szóló szabályokról itt.

II. A civil szervezethez érkező közérdekű adatigénylés megválaszolása

A civil szerveztek általában nem kezelnek közérdekű adatokat: azok döntően állami vagy önkormányzati szervek kezelésében vannak. Vannak azonban kivételek, amely esetekben a civil szervezeteknek is eleget kell tenniük az adatigénylésben foglalt kérésnek. Ezek azok az esetek, amikor a szervezet közpénzt használ fel, vagy részt vesz a közhatalom gyakorlásában, állami vagy önkormányzati feladatok ellátásában. Utóbbira példa, ha a szervezet az állammal vagy egy önkormányzattal való megállapodása értelmében, az állam vagy az önkormányzat helyett, annak megbízása alapján közfeladatot lát el.

Született olyan bírósági ítélet, amely azért tekintett egy szervezetet közfeladatot ellátó szervnek, mert közhasznúsági státusszal rendelkezett, és ennélfogva a közfeladat ellátásával kapcsolatban keletkezett adatokat közérdekű adatnak tekinette. Ebből azonban az nem következik, hogy minden közhasznú szervezet egyúttal, pusztán e státusza folytán köteles lenne az általa kezelt adatok vonatkozásában adatigényléseket teljesíteni. Ezt az álláspontot erősíti, hogy a bíróság jogerősen elutasította a Magyar Hírlap munkatársa, Kacsoh Dániel által a TASZ ellen benyújtott keresetet: sem a Fővárosi Törvényszék, sem a Fővárosi Ítélőtábla nem fogadta el a felperes azon érvelését, hogy egy civil szervezet pusztán a közhasznú státusz megszerzése által közfeladatot ellátó szervvé válna. Egy olyan civil szervezettől tehát, amely közhasznú státuszú ugyan, de sem valamely önkormányzattal, sem az állammal nem kötött megállapodást közfeladatok ellátására, csak az általa esetlegesen felhasznált közpénzekre vonatkozó adatokat lehetséges közérdekű adatként kikérni. Ha az Önök szervezetétől a Magyar Hírlapéhoz hasonló érveléssel próbálnak közérdekű adatokat igényelni, hivatkozzanak a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletére (Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.452/2017/2. szám).

Ha a civil szervezethez közérdekű adatigénylés érkezik be, azt 15 napon belül meg kell válaszolnia: vagy érdemben megismerhetővé kell tenni az adatokat, vagy el kell utasítani a megismerhetővé tételt. A válaszadási határidő egy alkalommal meghosszabbítható, ha jelentős terjedelmű adatot kell kigyűjteni, de erről is tájékoztatni kell az adatigénylőt. Szintén tájékoztatási kötelezettség terheli az alapítványt vagy egyesületet, ha az adatigénylést azért nem tudják megválaszolni, mert az hiányos. Semmiképpen ne maradjon válasz nélkül egyetlen adatigénylés sem, mert a válasz elmaradása per indítására jogosítja fel az igénylőt!

Ha a civil szervezet úgy látja, hogy az adatigénylés nem közérdekű adat kiadására irányul, akkor határidőn belül utasítsa el az adatigénylést erre hivatkozva; az elutasításnak tartalmaznia kell a bírósághoz fordulás lehetőségére való utalást is. Bővebben a témáról itt.

III. A civil szervezetek jogainak megsértése esetén alkalmazható intézkedések

A lehetséges támadások egy részére a szervezet nem csak kommunikációs, hanem jogi eszközökkel is reagálhat. Mivel a támadások egy részét a sajtón keresztül intézik a civilek ellen, ezért érdemes tisztában lenni a sajtó-helyreigazítás és a sajtóper szabályaival. Ezektől független eljárástípus, de érdemes tisztában lenni a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per szabályaival.

Sajtó-helyreigazítási eljárás és sajtóper

Abban az esetben, ha a civil szervezetről valamely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, a szervezet írásban sajtó-helyreigazítási kérelemmel élhet. Kizárólag tényállításokkal szemben van helye sajtó-helyreigazítási kérelemnek, véleményekkel szemben nem. Ténynek pedig azt az állítást lehet tekinteni, aminek valóságtartalma ellenőrizhető, tehát utána lehet nézni hogy az igaz vagy hamis és erre egyértelműen lehet válaszolni.

A valótlan tény állításának esete egyértelmű: a köznyelvben ez a hazugság - számtalan esetet lehet elképzelni erre.  

A valótlan tény híresztelése az, ha a hazugságot valakitől átveszi, az ő szavait ismétli meg a sajtó (tehát X újság egyik cikkben leír egy hazugságot egy újságíró, amit Y újság újraközöl, vagy egy politikus hazugságát jelentetik meg egy cikkben). A valótlan tény híresztelésének megítélése nemrég differenciálódott: az Alkotmánybíróság 34/2017. (XII. 11.) számú határozatában megállapította, hogy “nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít, vagy felkínálja neki a válaszadás lehetőségét.” Tehát, ha a sajtó csupán leírja, hogy X politikus valamit állított Y szervezetről, majd megjelenteti Y szervezet reakcióját is, akkor nem állapítható meg a sajtó felelőssége a valótlan tény híreszteléséért.

A való tény hamis színben feltüntetése pedig azt jelenti, hogy önmagukban igaz tényekből a valóságnak nem megfelelő következtetést vonnak le – a köznyelvben ez nagyjából a „csúsztatásnak” feleltethető meg. Példa lehet rá, ha megírja a sajtó, hogy egy civil szervezet a polgári engedetlenség jogi vonatkozásairól tart előadást, és ezt a sajtó úgy mutatja be, hogy felkelésre, lázadásra buzdított az adott szervezet.

A határidők szorosak: a sajtóhelyreigazítási kérelem benyújtására 30 nap áll rendelkezésre a sérelmezett közlemény közzétételétől számítva. A sajtószerv (a médiaszolgáltató, a sajtótermék szerkesztősége vagy a hírügynökség) köteles eleget tenni a helyreigazítási kérelemnek, kivéve, ha nyomban meg tudja cáfolni a kérelemben foglaltakat, vagy a kérelem nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, esetleg nem az arra jogosulttól származik. Az, hogy mikor kötelesek közzétenni a helyreigazító közleményt, attól függ, hogy milyen sajtótermékről van szó: más-más határidők vonatkoznak pl. egy internetes honlapra vagy egy hetilapra.

Ha a törvényes határidőn belül nem teszik közzé a helyreigazító közleményt, akkor a határidő lejártát követő 15 napon belül van lehetőség pert indítani. A perben a felperes egy olyan tartalmú közlemény közzétételét kéri, mely kitér arra, hogy mi volt a valótlan állítás, és ezzel szemben mi a valós tény. Fontos, hogy a sajtóperben nem lehet sérelemdíjat igényelni (azt külön, személyiségi jogi perben lehet), és nincs helye más peres ügyekkel való egyesítésének – ennek az a célja, hogy az eljárás a lehető leggyorsabban befejeződjön. Az eljárásban megfordul a bizonyítási teher, tehát a sajtónak kell az általa állítottakat alátámasztani.

Egy esetleges sajtó-helyreigazítási per megindításának előfeltétele a sajtó-helyreigazítási kérelem benyújtása és annak eredménytelensége – azaz ha nem nyújtott be a szervezet sajtó-helyreigazítási kérelmet, akkor nem is perelhet. A sajtóperben a jogi képviselet kötelező. Javasolt, hogy már a helyreigazítást is jogi képviselővel indítsa el a szervezet, hogy semmiképpen ne egy hibásan előterjesztett helyreigazítási kérelem legyen egy későbbi per akadálya. A részletes jogi háttérről lásd az Smtv. 12. §-át és a Pp. 495-496. §-ait.

Képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per

Ezt az eljárást akkor lehet megindítani, ha valakiről (pl. a civil szervezet tagjáról, munkavállalójáról, támogatójáról) hozzájárulása nélkül készítenek (és esetleg fel is használnak) hang- vagy képfelvételt, vagy a készítéshez hozzájárult ugyan, de a felhasználáshoz nem. Itt is fontos szabály azonban, hogy nem lehetséges a perrel kezdeni a jogérvényesítést – a sajtó-helyreigazítási kérelemhez hasonlóan itt is kérést szükséges küldeni a képmást vagy hangfelvételt jogosulatlanul készítőnek, közlőnek vagy felhasználónak hogy távolítsa el vagy törölje azt. Fontos viszont, hogy az eljárást csak olyan személy indíthatja meg, akit az adott képpel vagy témával összefüggésben nem közszereplése miatt ábrázolják.

Ugyanakkor az esetet el kell különíteni a sajtó-helyreigazítástól és a sajtópertől, hiszen itt nem egy állítás valóságának bizonyítása a per központi kérdése, hanem a hozzájárulás hiánya. Ennek megfelelően ha megjelenik egy cikk, amiben szerepel egy a szervezet tagjáról hozzájárulása nélkül készült fénykép, és ezt valótlan állítások is kísérik, akkor nem lehetséges a két jogsérelmet egy eljárásban orvosolni: míg előbbi esetében képmáshoz való jog érvényesítése iránti pert lehet indítani, addig az utóbbi esetben sajtópert lehetséges.

A perben nincs lehetőség sérelemdíj igénylésére, azt külön személyiségi jogi perben lehet kérni. Mivel a képmás és a hang személyes adatnak minősül, ezért az érintett a NAIH-hoz fordulhat, hogy annak vizsgálatát kezdeményezze.. A NAIH azonban nem járhat el akkor, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy az ügyben korábban jogerős bírósági határozat született, ez tehát a bíróságihoz képest alternatív jogérvényesítést jelent.

IV. Polgári engedetlenség és ennek kockázatai

Ahhoz, hogy egy magatartást polgári engedetlenségnek lehessen nevezni, számos kritériumnak kell teljesülnie. A polgári engedetlenség sokkal inkább egyéni, mint szervezeti magatartás, mivel mindig lelkiismerti alapú – lelkiismerete pedig csak természetes személyeknek van. A civil szervezeteknek az őket érintő jogszerűtlenségekre adott olyan válasza, mellyel nem tartanak be egy jogszabályi rendelkezést, inkább ellenállásnak, mint polgári engedetlenségnek nevezhető.

Elképzelhető azonban, hogy a civil szervezetek tagjai, munkavállalói, támogatói polgári engedetlenségben vesznek részt. Ez mindig annak tudatos felvállalásával és kimondásával jár, hogy az abban résztvevő tudja, hogy jogsértést követ el, és ennek következményeit vállalja, mivel egy igazságtalan, méltánytalan helyzetre akarja felhívni a figyelmet.

A polgári engedetlenség mindig végső eszköz, amihez csak akkor lehet nyúlni, ha már nincs más hatékony tiltakozási forma; az engedetlenség pedig nem okozhat jelentős társadalmi kárt – alapkövetelménye a békés és erőszakmentes jelleg. A jogkövetkezmény pedig mindig attól függ, hogy milyen jogágba tartozó jogszabályt szegnek meg az engedetlenséggel: így polgári, büntető- és szabálysértési jogi konzekvenicák is lehetnek. Senkit nem bátorítunk arra, hogy a hatóságoknak ellenszegüljön, vagy jogsértést kövessen el. Bővebben a polgári engedetlenségről itt.

V. Hogyan kezelje a szervezet a személyes és egyéb bizalmasan kezelendő adatokat?

A legtöbb civil szervezet kezel személyes adatokat. Ezeket érdemes két nagy csoportra elkülöníteni: vannak a szervezettel, a munkatársakkal, munkaviszonnyal kapcsolatos adatok (ezek kezelése munkajogi kérdés, és itt nem foglalkozunk vele), és azok, amelyek a szervezet működése során keletkeznek, a szervezet másoktól gyűjti be és tárolja őket.

A törvény értelmében minden olyan adat személyes adatnak minősül, amely kapcsolatba hozható az érintettel – különösen ilyen a neve, azonosítója, telefonszáma, emailcíme, lakcíme, és azok is, amelyekből következtetéseket lehet levonni az érintettre nézve.

A személyes adat kategóriáján belül külön kört alkotnak a különleges adatok, amelyek olyan érzékeny információk, amelyek a nemzetiségre, politikai, vallási meggyőződésre, szexuális életre vagy beállítottságra, egészségi állapotra vagy éppen kóros szenvedélyre utalnak.

A személyes adatnak kezelője az, akinél az adat van, vagyis az is adatkezelésnek minősül, hogyha az adatok egy senki által nem használt pendrive-on vagy egy fiók mélyén elsüllyesztett papíron szerepelnek. A három fő tudnivaló ennek kapcsán:

Márciusban lép hatályba az adatvédelemről szóló egységes EU-s szabályozás, az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR). A GDPR sok változást hoz, az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb szempontokat, amikre érdemes odafigyelni az adatkezelés során.

Önellenőrző kérdések:

Fontos, hogy az adatok kezelésének kell, hogy legyen valamilyen jogalapja. Ez civil szervezetek esetében leginkább az lehet, hogy az érintett hozzájárul az adatai kezeléséhez. A hozzájárulás ténye az érintettektől származó, az adatkezelésre vonatkozó, írásbeli hozzájárulási nyilatkozattal bizonyítható, ezt az adat kezelőjének kell megőriznie. Javasoljuk, hogy az adatkezelés csak a feltétlenül szükséges ideig és csak a feltétlenül szükséges adatokra vonatkozzon, azokat az adatokat, amelyek nem ilyenek, javasoljuk törölni.

Az adatkezelésre felhatalmazó hozzájárulásokat meg kell őrizni. A GDPR szerint az adatkezelőnek utólag is tudnia kell igazolni, hogy az érintettek a rendeletnek megfelelően hozzájárultak az adatkezeléshez. Ennek megfelelően a hozzájárulásokat meg kell őrizni, lehetőleg úgy, hogy visszakereshető legyen és kérés esetén törölni is lehessen a kérdéses adatokat.

16. év alattiak adatait csak a szülői hozzájárulással szabad kezelni. Ezt a fentieknek megfelelően dokumentálni kell.

Érdemes felülvizsgálni a meglévő adatvédelmi szabályzato(ka)t, adatvédelmi tájékoztatókat, egységesíteni és a szervezet honlapján is közzétenni azokat. A tájékoztató térjen ki az érintetteknek a kezelt adataival kapcsolatos jogaira is, ilyen például az adatok törléséhez való jog (az ún. elfeledtetéshez való jog).

Jó, ha van a szervezetben egy adatvédelmi felelős, aki tisztában van az adatvédelem szabályaival és odafigyel az adatok jogszerű kezelésére. Természetesen ez a munkaidejének csak kis részét köti majd le (a kezelt adatok mennyiségétől függően), de jobb, ha van valaki, akinek a dedikált feladata, hogy átgondolja a szervezeten belül az adatkezelési folyamatokat, és maximalizálja a személyes adatok védelmét, szükség esetén pedig hatásos lépéseket tudjon tenni.

Ha ún. adatvédelmi incidens történik, vagyis illetéktelen személyhez vagy nyilvánosságra kerülnek a személyes adatok, akkor ezt a lehető leghamarabb jelenteni kell az adatvédelmi hatóságnak (NAIH).

VI. Teendők a szervezethez kötődő természetes személyek személyes adatainak megsértése esetén

Sokszor nehezen megválaszolható kérdés, mikor sértik meg egy szervezetben dolgozók személyes adatok védelméhez fűződő jogát. Néhány, a szervezet vezetőiről, munkatársairól szóló adat eleve nyilvános lehet (például a bírósági nyilvántartásból), mások a facebookról, nyilvános szereplésekről, vagy akár olyan adatbázisokból gyűjthetők össze, mint az iskolai évkönyvek vagy az egyetemi könyvtárakban őrzött szakdolgozatok. Ezeknek a közlése nem feltétlenül jogellenes, az adat tartalmától és a kontextustól is függ, hogy egy akár már jogszerűen nyilvánosságra került adatot szabad-e újraközölni. Az információk hamis kontextusba helyezése, elferdítése már megvalósíthat rágalmazást, becsületsértést is, vagy sajtó-helyreigazítási kérelem alapja lehet.

Ha olyan személyes adatot hoznak nyilvánosságra, amelyhez az érintett nem járult hozzá, adatvédelmi pert indíthat. Ennek az eljárásnak az az előnye, hogy gyors, egyszerű (nem a felperesnek kell bizonyítania a jogsértést, hanem az alperesnek azt, hogy jogszerűen járt el), és sérelemdíjat vagy kártérítést is lehet benne kérni.

Egy konkrét eset tanulságai:

Az Emberség Erejével Alapítvánnyal kapcsolatos fejleményekről már korábban is beszámoltunk. Ebben az esetben nem a civil szervezetek általánosságban kerültek a kormányzati propaganda célkeresztjébe, hanem egy a megnyilvánulások alapján jól beazonosítható alapítvány volt a célpont, aki kárt is elszenvedett. Ez nyitotta meg a lehetőséget arra, hogy a megtámadott civil szervezet jogi eszközökkel lépjen fel az őt érő jogsértések ellen. Az alapítvány jogi képviselőjén keresztül keresetet nyújtott be jóhírnevének megsértése és a szervezet hátrányos megkülönböztetése miatt az illetékes törvényszékre.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Telefonos tanácsadás a Civiltörvényről

Az online tájékoztató és az e-mailes tanácsadás (civiltorveny@tasz.hu) után telefonos konzultáció keretében is kérdezhetnek a civil szervezetek a rövidesen hatályba lépő civiltörvényről. A TASZ jogászai segítenek értelmezni a törvény rendelkezéseit, és felmérni a törvényből fakadó jogi kockázatokat.

Hogyan legyél jó civil?

Nemzetközi pénzügyi körök által koholt rágalom, hogy Magyarország kormánya a civil társadalom lerombolására törekedne. Távol áll tőle! Néhány egyszerű szabály betartásával bárkiből lehet jó civil, akit a kormány támogat.

Egyezménysértő volt a Legfelsőbb Bíróság elnökének elmozdítása

Az Emberi Jogok Európai Bírósága mai döntésében kimondta: Baka András idő előtti elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság elnöki székéből sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A döntés igazolja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többször kifejtett aggályait a bírói függetlenséget sértő lépéssel kapcsolatban.