Vagyonnyilatkozatok: jogi kiskapun szökik el az önkormányzat a nyilvánosság elől

A képviselők, valamint a polgármester és az alpolgármester vagyonnyilatkozatai az önkormányzati törvény szerint egyértelműen közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. Ezt a kazincbarcikai önkormányzat sem vitatta. Ügyfelünk azonban elektronikus másolatban kérte az iratokat, nem fogadta el a személyes betekintést – az ugyanis nemcsak a járványhelyzet miatt problémás, hanem az információszabadságról szóló törvény előírásával is szemben áll. A törvény kimondja: „Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni.”

Az önkormányzat állandó képviseletében eljáró ügyvéd azzal érvelt, hogy az önkormányzat nem is minősül adatkezelőnek, mert a vagyonnyilatkozatokat nem az önkormányzat, hanem annak illetékes jogi bizottsága kezeli. A Miskolci Járásbíróság azonban úgy foglalt állást, hogy mivel az adatkezelésre vonatkozó döntések meghozatala és végrehajtása az önkormányzat feladata, így a vagyonnyilatkozatok kezelőjének is az önkormányzat minősül, függetlenül attól, hogy egyes adatkezelési műveleteket – nyilvántartás, ellenőrzés, vizsgálat – az egyik bizottságának hatáskörébe utalta. A bíróság azt is megállapította, hogy a betekintési lehetőség felajánlása nem jogszerű ahelyett, hogy az ügyfelünk által pontosan meghatározott módon, elektronikus úton küldenék el a dokumentumokat.

Ez az ügy is rávilágít arra, hogy az önkormányzati törvény hogyan teszi lehetővé, hogy egy önkormányzat visszaéljen a szabályokkal, ha épp ahhoz fűződik érdeke. Az önkormányzati törvény alapján ugyanis, amikor a képviselők új vagyonnyilatkozatot adnak le, vissza kell nekik adni az előzőt – szemben a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataival, amelyeknek mandátumuk végéig elérhetőnek kell maradniuk a parlament honlapján. Egy önkormányzat így meg tudja tenni, hogy addig húzza az időt, amíg megszűnik az adatkezelés – vagyis ha nem akarja, hogy nyilvánosságra kerüljön a képviselők, vagy a polgármester vagyonnyilatkozata, mondvacsinált okkal megtagadja az adatigénylés teljesítését, ezzel kiprovokálja a pert, amit addig húz, míg új vagyonnyilatkozatot kell leadniuk a képviselőknek. Innentől az önkormányzatnak nyert ügye van: széttárhatja a kezét, hiszen a bíróság sem tudja arra kötelezni, hogy olyan dokumentumot adjon ki, ami már nincs a birtokában.

Ezt a csapdát az adatigénylő azzal tudja kikerülni, ha a per megindításakor ideiglenes intézkedésként azt is kéri a bíróságtól, hogy kötelezze az önkormányzatot a vagyonnyilatkozatok másolatának megőrzésére. A fenti ügyben a bíróság elrendelte, hogy a vagyonnyilatkozatokról az önkormányzat készítsen másolatot, és azokat a per jogerős lezárultáig őrizze – ennek hiányában az önkormányzat fellebbezés után, a másodfokú eljárásban már nem minősülne adatkezelőnek. Ám ügyfelünk már korábbi vagyonnyilatkozatokért is perelte a kazincbarcikai önkormányzatot – akkor a bíróság elutasította az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, és már az elsőfokú eljárás a kereset elutasításával végződött. Ám azt a pert sem hagyjuk ennyiben: bár ügyfelünk azokhoz a vagyonnyilatkozatokhoz nem fog hozzájutni, a jogerős ítélettel szemben panasszal fordulunk az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy a kiskapu, amelyen az önkormányzat elszökhet a nyilvánosság elől, bezáruljon.