Vélemény az Új Polgári Törvénykönyv tervezetének egyes rendelkezéseiről

A TASZ véleményezte a Kormány által felállított Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottságnak az Új Polgári Törvénykönyvre tett javaslatának a személyiségi jogokra vonatkozó Második Könyv Harmadik Részének (2:42 – 2:55. §§) egyes rendelkezéseit.

A vélemény főbb megállapításai a következők:

  • Az általános személyiségi jogvédelmi klauzula jelentős előrelépés a személyiségi jogok alkotmányos jelentőségének magánjogi védelme terén.
  • Felemás megoldást vezetne be a Tervezet a nyilvános kritizálhatóság határai tekintetében. Egyfelől helyes végre törvényben kimondani azt, hogy a közszereplőknek több kritikát kell eltűrniük. Másfelől viszont a Tervezet továbbra sem rendezné a közhatalmat gyakorlók személyiségi jogainak védelmével kapcsolatos, évek óta fennálló visszás gyakorlatot. A TASZ azt javasolja, hogy a jogalkotó tegyen különbséget a közhatalmat gyakorló, a közszereplő és a közfeladatot ellátó személyek között abban a tekintetben, hogy személyiségi jogaik védelme érdekében milyen esetekben léphetnek fel.
  • A sérelemdíj bevezetése a nem vagyoni jellegű személyiségi jogi sérelmek orvoslására indokolt. Ugyanakkor ennek a lépésnek együtt kell járnia az egyes személyiségi jogi sérelmek büntetőjogi üldözésének korlátozásával - a rágalmazás és a becsületsértés tényállásait a Btk-ból el kell hagyni.
  • Az ügyész felhatalmazása közérdekű kereset indítására személyiségi jogi sérelmek esetén ellentmond az általános ügyészi perindítás tilalmának, és ellenőrizetlen jogot biztosít az ügyésznek. Ezért ezt a felhatalmazást a TASZ szerint nem szabad megadni az ügyésznek.

A teljes véleményt elolvashatja itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Varga Zs. cinikus határozatai - A Kúria leendő elnöke alkotmánybíróként

Öt éve alkotmánybíró Varga Zs. András, akit a köztársasági elnök a Kúria elnökének jelölt. Nézetei, az alkotmányosságról és általában a jogról alkotott felfogása rajta hagyta a nyomát az Alkotmánybíróságon. A Kúria elnökévé választása előtt fontosnak érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet alkotmánybírói ténykedésének néhány elemére.

Állásfoglalásunk a bírósági szervezettől elkülönült közigazgatási bíróságok felállításáról

Az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíróságokról szóló két törvényt, amellyel megvalósul a közigazgatási bírósági ügyeket tárgyaló szervezet teljes elválasztása a rendes bírósági szervezettől. Az indokolás szerint a törvény célja a jog uralmának biztosítása a közigazgatás minden területe felett, valamint a közigazgatási jogviták elbírálásához szükséges szakismeret megteremtése.

Strasbourgi bírójelölés: a civilszervezetek nyilvánosságot követelnek

Tizennégy magyar civilszervezet figyelmeztet: örömteli ugyan, hogy a kormány végül nyílt pályázatot hirdetett a strasbourgi magyar bíró megüresedő posztjának betöltésére, ám a kiválasztási eljárás továbbra sem felel meg maradéktalanul az Európa Tanács elvárásainak. Kritikájukról nyílt levélben tájékoztatják Trócsányi László igazságügyi minisztert, és arra kérik a pályázókat: az átláthatóság és a közvélemény tájékoztatása érdekében járuljanak hozzá pályázataik nyilvánossá tételéhez a civilek által működtetett http://emberijogibiro.hu/ honlapon.