Vélemény az Új Polgári Törvénykönyv tervezetének egyes rendelkezéseiről

A TASZ véleményezte a Kormány által felállított Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottságnak az Új Polgári Törvénykönyvre tett javaslatának a személyiségi jogokra vonatkozó Második Könyv Harmadik Részének (2:42 – 2:55. §§) egyes rendelkezéseit.

A vélemény főbb megállapításai a következők:

  • Az általános személyiségi jogvédelmi klauzula jelentős előrelépés a személyiségi jogok alkotmányos jelentőségének magánjogi védelme terén.
  • Felemás megoldást vezetne be a Tervezet a nyilvános kritizálhatóság határai tekintetében. Egyfelől helyes végre törvényben kimondani azt, hogy a közszereplőknek több kritikát kell eltűrniük. Másfelől viszont a Tervezet továbbra sem rendezné a közhatalmat gyakorlók személyiségi jogainak védelmével kapcsolatos, évek óta fennálló visszás gyakorlatot. A TASZ azt javasolja, hogy a jogalkotó tegyen különbséget a közhatalmat gyakorló, a közszereplő és a közfeladatot ellátó személyek között abban a tekintetben, hogy személyiségi jogaik védelme érdekében milyen esetekben léphetnek fel.
  • A sérelemdíj bevezetése a nem vagyoni jellegű személyiségi jogi sérelmek orvoslására indokolt. Ugyanakkor ennek a lépésnek együtt kell járnia az egyes személyiségi jogi sérelmek büntetőjogi üldözésének korlátozásával - a rágalmazás és a becsületsértés tényállásait a Btk-ból el kell hagyni.
  • Az ügyész felhatalmazása közérdekű kereset indítására személyiségi jogi sérelmek esetén ellentmond az általános ügyészi perindítás tilalmának, és ellenőrizetlen jogot biztosít az ügyésznek. Ezért ezt a felhatalmazást a TASZ szerint nem szabad megadni az ügyésznek.

A teljes véleményt elolvashatja itt.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Közös civil álláspont a 7-es cikk szerinti eljárás kapcsán

Az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közös álláspontot alakított ki az Európai Unió által a magyarországi jogállamiság helyzetének vizsgálatára indított ún. 7. cikkely szerint eljárásban a magyar kormány álláspontját tartalmazó jelentésben foglaltak cáfolatára.

Illiberális állam Európa szívében

Magyarországon 2010 és 2014 között kiépült az illiberális állam, 2014‐től pedig ‐ ahogyan azt a magyar miniszterelnök meghirdette ‐ a megszilárdult illiberális demokrácia üzemszerű működésének tanúi lehetünk.

Az Alkotmánybíróságot kisajátította a Fidesz-KDNP

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös elemzésben vizsgálta az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát. A legnagyobb jelentőségű ügyek vizsgálata drámai eredményre vezetett: az Alkotmánybíróságot megtörte a kormánytöbbség, az új tagok beültetésével sikeresen alakított ki kormányhű testületet – szemben a korábbi, valódi ellensúlyt jelentő Alkotmánybírósággal.