A szakmai és civil szervezetek is elfogadhatatlannak tartják a kormány által javasolt törvénymódosításokat, amelyek tovább mélyítik az oktatás problémáit és csorbítják a pedagógusok, diákok és szülők jogait. A kormány úgy akar átfogó módosításokat bevezetni, hogy erről nem konzultált érdemben az érintettekkel és nem vette figyelembe azokat a követeléseket, amelyeket a pedagógusok, a diákok és a szülők az elmúlt egy évben megfogalmaztak. Nem új jogállási törvényre, benne az oktatásban dolgozók önállóságának csökkentésére, hanem széles társadalmi egyeztetésen alapuló oktatási reformokra van szükség. A 260 oldalas törvénytervezet véleményezésére a kormány mindössze nyolc napot biztosított. Mi az alábbi véleményt nyújtottuk be.

A pedagógusok foglalkoztatási státuszát átalakító törvénytervezet véleményezése

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló, 2023. március 2-án nyilvánosságra hozott és 2023. március 10. napjáig véleményezhető törvénytervezettel és az ehhez kapcsolódó törvénymódosító tervezetekkel (a továbbiakban: Tervezetek) összefüggésben a következő véleményt nyújtja be.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 19. § (2) bekezdése szerint a jogszabály előkészítője gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete, valamint az ahhoz tartozó indokolás megismerhető és véleményezhető legyen. Az érdemi véleményezés lehetőségének biztosítása tehát a jogszabály előkészítőjének – jelen esetben a Kormánynak – törvényi kötelezettsége. Az érdemi véleményezésre azonban a Tervezetekkel kapcsolatban az alábbiak szerint több okból sem volt lehetőség.

A 2023. március 2-án konzultációra bocsátott Tervezetek három normatervezetből állnak: a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló tervezetből, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításának tervezetéből, valamint a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény módosításának tervezetéből. A három tervezet összesen 260 oldalnyi normaszöveget, valamint az ehhez kapcsolódó 17 oldalnyi indokolást és hatásvizsgálati lapot jelent. A Tervezetek a köznevelésben dolgozókat közvetlenül és teljes létszámban (megközelítőleg 135 ezer fő), valamint közvetetten a köznevelésben tanulókat (megközelítőleg 1,4 millió fő) és az ő családjaikat (legalább 3 millió fő) érinti.

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 4. §-a kimondja, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter az erre fenntartott honlapon közzéteszi a Kormány adott jogalkotási tervezési időszakára vonatkozó jogalkotási tájékoztatóját. A Kormány 2023. I. félévi munkaterve hozzáférhető ugyan a kijelölt honlapon, ebben a dokumentumban azonban nem szerepel köznevelési tárgyú törvénytervezet, sőt a rendeleti jogalkotási tervek között sem található köznevelési tárgyú jogszabálytervezet. Ez jól jelzi, hogy a Kormány a megfelelő előkészítés nélkül, de különös ok vagy kényszerítő körülmény nélkül, váratlanul vágott bele az átfogó reformcsomag kialakításába, miközben azoknak a szereplőknek, akik érintettként érdemben kívánnak beleszólni a köznevelési tárgyú jogszabályok megalkotásába, nem volt lehetőségük felkészülni egy ilyen horderejű és terjedelmű jogszabálymódosításra. Mindez azért különösen kirívó hiányosság, mert a Tervezetek nem a hatályos jogszabályi környezetet praktikus módosításokkal érintő részletszabályokat tartalmaznak, hanem koncepcionális átalakítást, strukturális változtatást céloznak: teljesen új alapokra helyezik a köznevelésben foglalkoztatottak jogállását, gyakorlatilag kivonva őket mind a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, mind pedig a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alól.

Határozott álláspontunk, hogy a köznevelési ágazatot érintő ilyen alapvető változás kidolgozása során

már a törvénytervezetek előkészítésébe is be kell vonni a szakmai és érdekképviseleti szervezeteket;
a kész tervezetekkel kapcsolatos érdemi vélemény kialakítására észszerű határidőt kell biztosítani;
lehetővé kell tenni a szakmai párbeszédet, ahol a véleményezők és a Kormány között többszöri alkalommal nyílik mód a véleménycserére.

A Tervezetek esetében e követelmények egyike sem valósult meg.

Ad a) A Tervezeteket a Kormány anélkül dolgozta ki, hogy abban részt vettek volna akár a pedagógusok érdekképviseleti szervezetei, szakszervezetei, akár oktatáspolitikai szakemberek, illetve a Tervezetekkel szintén érintett köznevelésben tanulók és szüleik szervezetei. Ezzel összefüggésben kiemeljük, hogy a pedagógus szakszervezetekkel folytatott sztrájktárgyalások természetesen nem tekinthetők a Tervezetekkel összefüggésben folytatott egyeztetésnek, hiszen ezek tárgya a Tervezetek tárgyától eltért.

Ad b) A Tervezetek véleményezésére mindössze nyolc nap állt rendelkezésre. Ez a határidő nem biztosít érdemi lehetőséget az ágazati átalakítás társadalmi megvitatására úgy, hogy a vitában minden releváns szempont felmerülhessen. A nyolcnapos határidő tehát a szabályozás jelentősége és bonyolultsága miatt elfogadhatatlan.

Ad c) A társadalmi egyeztetés egy ilyen komplex és nagy horderejű változtatási tervezet esetében kétirányú folyamat: nemcsak a Kormánytól független szereplők által a Kormánynak eljuttatott álláspontjából áll, hanem abból, hogy a tervezet kidolgozója az észrevételekre reagál, ezek alapján a tervezetet átdolgozza, majd erre újabb konzultációs lehetőséget biztosít. Mindez a nyolcnapos időszakban, az érintettek célzott bevonása nélkül nyilvánvalóan nem valósulhatott meg.

A fenti, a hatályos jogszabályokból következő normasértéseket még súlyosabbá teszi, hogy a Kormány az EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM PLUSZ – EFOP Plusz 2021-2027 (https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=1096827) keretében maga vállalta, hogy „[…] nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor.” (vö. 2.1.1.1.1. Az alapok beavatkozásai; illetve ennek kifejezett megismétlése a Pedagógus életpályamodell és a Pedagógus életpálya modell – hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusokat érintően részekben). Egyértelmű, hogy a tervezetek komplex, átfogó változást hozó tartalma, valamint a kidolgozásának előzőekben jelzett módja és véleményezésükre biztosított észszerűtlenül rövid határidő nem felel meg az EFOP Plusz keretében tett vállalásnak.

Mindezekre tekintettel követeljük valódi, érdemi társadalmi egyeztetés lefolytatását, a nyolcnapos határidő valódi párbeszédet lehetővé tévő időtávra való kibővítését és egy olyan konzultációs folyamat megvalósítását, amelyben lehetséges egy ilyen horderejű szabályozási tervezet érdemi megvitatása.

Budapest, 2023. március 10.