Velencei Bizottság: Elfogadhatatlan ebben a formában a civiltörvény

A Velencei Bizottság nyilvánosságra került előzetes véleménye alapján kijelenthető, hogy ha a Kormány eleget akar tenni a Bizottság véleményében foglaltaknak, akkor nem lehet a törvényt még a tavaszi ülésszakban elfogadni: a vélemény számos ponton aránytalan jogkorlátozásra hívja fel a figyelmet és elengedhetetlennek tartja a széles körű, valódi konzultációt. A törvényjavaslatról ezen az oldalon tudhat meg többet.

A Velencei Bizottság 2017. június 2-án nyilvánosságra hozott véleményében megállapítja, hogy a civil szervezetek átláthatósága demokratikus közérdek. Mi magunk is így foglaltunk állást, még 2015-ben született elemzésünkben, és ennek megfelelően évről évre közérthető formában is nyilvánosságra hozzuk pénzügyi beszámolónkat. Az előzetes véleményben a Bizottság által kiemelt észrevételek alapján kétséges, hogy a transzparencia biztosításának szándéka őszinte volna. E kétséget erősítik például a törvényjavaslat szerinti kivételek. “Egy törvénytől, amely a közéletben nagyobb átláthatóság biztosítását, a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás megelőzését tűzi ki célul, az lenne elvárható, hogy a közéletben működő minden szervezetre vonatkozzon (....).” A törvényjavaslat alóli kivételeket azonban semmi nem igazolja.

Az előzetes vélemény rámutat, hogy a törvénytervezet diszkriminatívnak tűnik, nem volt róla előzetes egyeztetés, rengeteg benne a tisztázatlan részlet, és túl szigorúak a kötelezettségek elmulasztása esetére kilátásba helyezett szankciók. A “külföldről támogatott szervezet” megjelölés semlegesnek tűnhet, de a Bizottság szerint, az érintett szervezetek elleni erős politikai kijelentések fényében, a jelenlegi magyarországi körülmények között ez a megjelölés káros hatással lehet a szervezetek legitim tevékenységére.

A Velencei Bizottság értelemszerűen a kérdéses törvényjavaslatot, és nem a magyar jogrendszer egészét vizsgálta. Tekintettel arra, hogy az előzetes vélemény által legitim célként elfogadott átláthatóságot a civil szervezetek tekintetében már számos, más törvényben előírt beszámolási és közzétételi kötelezettség biztosítja, továbbra is úgy gondoljuk, hogy a törvény felesleges és káros.

***

A TASZ átláthatóságát nem az szolgálja, hogy “külföldről támogatott szervezetként” jelölik meg, hanem hogy évekre visszamenőleg közzéteszi részletes gazdálkodási adatait.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Megvédi-e az Alkotmánybíróság a hajléktalan embereket?

Január 29-ig kell törvény szerint döntést hozzon az Alkotmánybíróság azokról a bírói indítványokról, amelyek szerint a szabálysértési törvény hajléktalanságot kriminalizáló, a hetedik Alaptörvény-módosításon alapuló szabályai Alaptörvény-ellenesek. A bíráknak az előttük folyamatban lévő ügyekben kellett volna alkalmazniuk ezeket a szabályokat, de ezt nem tették, mert álláspontjuk szerint döntésük Alaptörvény-ellenes jogszabályon alapult volna, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság döntése meghozatalához elég komoly alkotmányjogi muníció áll rendelkezésre. A kérdés az: vajon a testület hű marad korábbi álláspontjához és az alkotmányos értékekhez, vagy a kormány oldalára áll.

A strasbourgi bírósághoz fordultunk a Parlamentből kitiltott újságírók ügyében

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordultunk annak a hat újságírónak az ügyében, akiket hónapokra kitiltott a Parlament épületéből Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Azt kértük az EJEB-től, hogy mondja ki, hogy a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.

A devizahitelesek tüntetésének megtiltása önkényes volt: alkotmányjogi panasszal éltünk

A devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozat kihirdetésének idejére bejelentett tüntetést a rendőrség megtiltotta, a tiltást a bíróság pedig jóváhagyta. A tilalom indoka az volt, hogy a rendezvény súlyosan veszélyeztette volna az igazságszolgáltatás működését. A békés gyülekezés jogának szükségtelen korlátozása miatt a TASZ az Alkotmánybíróságtól kéri a jogsértés megállapítását.