Veszélyezteti az információs jogokat az új Alkotmány
Szerző: Társaság a Szabadságjogokért
Létrehozva: 2011. május 5, csütörtök
Módosítva: 2018. február 8, csütörtök
Az új Alkotmány megszünteti az információs jogok fellett őrködő országgyűlési biztos intézményét, és helyette egy autonóm hatóság modellje szerint működő szervet állít fel. A TASZ szerint az adatvédelmi biztos hatósággá alakítása súlyosan veszélyezteti az állam átláthatóságának biztosítását szolgáló szabályok érvényesítését, csökkenti az alapjogvédelem jelenlegi szintjét
1. A hatalommegosztást biztosító intézmények gyengítésének sorát bővíti az új alkotmánynak az információs jogokat érintő változtatása. Az új alaptörvény szerint a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. Bár a jövőben megalkotandó törvény tartalmáról ma semmit sem lehet tudni, már most nagy biztossággal kijelenthető, hogy az Alkotmánybíróság után újabb független, az információs társadalomban egyre fontosabb szerepet játszó alapjogok védelmére hivatott intézmény esik áldozatul az állami hatalom központosító törekvéseinek.
2. Az információs jogok biztosának kiemelkedő fontosságú feladata a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása. A korrupció elleni harc egyik legfontosabb eszköze a közérdekű adatok nyilvánossága, amelynek az adatvédelmi biztos az egyik letéteményese. Amennyiben az Országgyűlés által választott szervből egy formálisan független, de az államigazgatási hierarchiába tartozó hatóság lesz, az egyértelmű gyengülést jelent, hiszen a közérdekű adatok nyilvánosságát elsősorban éppen azzal végrehajtó hatalommal szemben kell majd biztosítania a hatóságnak, amelytől a léte függ. Nehezen képzelhető el, hogy az államigazgatás egyik szerve a többi államigazgatási szerv jogtalan titkolózása ellen nagy vehemenciával lépjen fel. Különösen nem a jelenlegi politikai légkörben, ahol a kormánynak nem tetsző döntések hatáskörök megnyirbálásához, intézmények megszüntetéséhez vezet. A közelmúlt tapasztalatai alapján valószínű, hogy a kormányzattal szemben kemény kritikát megfogalmazó hatósági vezető eltávolítását ne oldanák meg pillanatok alatt, hiszen a karakán, határozott véleménnyel rendelkező és – különös tekintettel az információszabadság területén – aktív alapjogvédő szerv sok kényelmetlenséget jelent. Ezzel szemben egy országgyűlési biztos eltávolítására még 2/3-os többség birtokában is csak szűk körben van lehetőség. Az ombudsmani intézményforma nagyfokú függetlensége kellemetlen a titkolózásra hajlamos hatalom számára.
3. Az új Alkotmány nem biztosítja az információs jogokért felelős hatóságnak sem a jogszabályok utólagos normakontrolljának kezdeményezési jogát az Alkotmánybíróságnál. A jogvédő funkciók ellátásához elengedhetetlen, hogy az információs biztos jogosult legyen az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollt kezdeményezni. Hasonlóan elveszíti azt a jogosultságát a jövőben felállítandó intézmény, hogy javaslatot tegyen jogszabályok megalkotására, illetve azok hatályon kívül helyezésére. Ez az eszköz szintén az egyedi alapjogvédelmen túlmutató eszköz.
4. Az adatvédelmi biztos hatósággá alakítása esetében a közigazgatási eljárás szigorú formai szabályai vonatkoznának a határozathozatalra. Azzal, hogy közigazgatási hatósági eljáráshoz kötik a kérelmek kivizsgálását, az adatvédelmi biztos vizsgálatával szemben egy bonyolultabb és kötöttebb eljárás során lesz lehetőség az adatvédelem és információszabadsághoz kapcsolódó jogok érvényesítésére.
Az egyedi ügyekben való eljárás mellett a biztos általános jogvédelmi feladatkörében őrködik a személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesülése felett. A hatósági működés biztosra vehető eredménye lesz az általános jogvédelem háttérbe szorulása, csökkenthet a biztos saját kezdeményezésére indított vizsgálatok száma, az egyéni, reaktív jogvédelem nyer teret a generális, preventív jogvédelem kárára. A hivatalból indított eljárások és az átfogó vizsgálatok az alkotmányos jogok egész társadalomban megvalósuló védelmének eszköze. Az információs jogok a modern társadalomban napról napra meghatározóbb szerepet töltenek be, ezért szükségesnek tartjuk az állam és a polgárai közötti közvetítő szerepet betöltő ombudsmani intézmény fenntartását. Ennek ellátására a bürokratikusan működő hatóság nem alkalmas.
5. A titoktörvény alapján titkossá minősített adatok (korábbi közismert nevén állam- és szolgálati titkok) esetében a hatályos jogszabályok szerint kizárólag az adatvédelmi biztos eljárása jelent jogorvoslatot, még korrupciót, hatalmi visszaélést leplező minősített adatok megismerését sem lehet a polgároknak bírósági úton kikényszerítenie a minősítés megszüntetését. Titokfelügyeleti jogkörén belül például a titkosított adatok esetén végső esetben per is indulhat az Adatvédelmi Biztos és a titokgazda állami szerv között. A parlamenti biztosi státusz megszűnése azt is jelentené, hogy a titokminősítések érdemi független kontrollja megszűnne Magyarországon.
6. Lázár János félrevezető nyilatkozatával szemben fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az ombudsmani karakterű adatvédelmi biztos is egy állami intézmény. Az országgyűlési biztosok sajátos jellegét találóan illusztrálja, hogy a szakirodalomban „az állam fizetett ellenfeleként” szokás emlegetni. Az ombudsman a jogállamot biztosító hatalommegosztás intézménye, amely a parlamentáris demokrácia alapintézményéhez, az országgyűléshez köthető. Célja, hogy ellensúlyozza a végrehajtó hatalom – a kormány és a közigazgatás – egyre növekvő túlsúlyát. Az államigazgatási szervezetek azonban a kormányhoz köthetőek. Az adatvédelmi biztos megszüntetése a hatalommegosztás elvét sérti, a kormány hatalmát növeli, eltávolítja a jogrendszerünket a parlamentáris berendezkedéstől.
7. Az adatvédelmi biztos alapfeladata a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága. A biztos működése során azonban eljárt magánszférához tartozó más részjogosultságok ügyében is, így például hang és képmásvédelemmel, levéltitokkal, magántitokkal kapcsolatos visszásságokat is vizsgált. Hasonlóan szélesen értelmezve az információszabadságot, több állásfoglalás született a tudományos kutatás szabadsága kapcsán. Hatóságként nem nyílik lehetőség a magánszféravédelem és az állami átláthatóság más elemeinek védelmére, szűkül az alapjogvédelem.
8. A függetlenség bármilyen jellegű csorbítása nemzetközi jogi kötelezettséget sért. Az Európai Unió a személyes adatok védelmét ellátó független jogállású szervezet felállítását teszi kötelezővé, az Európa Tanács információszabadság egyezménye pedig a bírói út mellett csak alternatív lehetőségként szól független hatóságról. Egyik nemzetközi jogi dokumentum sem nem mondja meg, hogy e szervezet milyen konkrét formában kell, hogy működjön, ugyanakkor mindkét jogi dokumentumban hangsúlyos követelmény a függetlenség. Ugyanakkor a jelenlegi függetlenségi szint nem csökkenthető, minden ellenkező irányú lépés sérti az EU adatvédelmi irányelvét. Az adatvédelmi biztos befolyástól mentes működését az európai jog szavatolja. A TASZ szerint nem lehetséges a jelenlegi működés csorbulását okozó átalakítás.
Összefoglaló
Az adatvédelmi biztos intézményének megalkotása az első szabadon választott országgyűlés érdeme. A magyar adatvédelmi biztos volt az első olyan európai intézmény, amely egyszerre felelt a személyes adatok védelméért és az információszabadságért. Ezt a megoldás lehetővé teszi, hogy a bizalmasság és a nyilvánosság látszólag egymással szembenálló, de valójában nagyon szorosan összefüggő jogi szabályozása közötti egyensúly kialakuljon. A változtatások a TASZ szerint veszélyeztetik a korunkban egyre nagyobb jelentőséggel bíró információs jogok érvényesülését, sértik a hatalommegosztás elvét, a végrehajtó hatalom túlsúlyát növeli tovább a parlamentáris demokrácia kárára, és szemben állnak a nemzetközi jogi elvárásokkal. A TASZ javasolja, hogy az elfogadott, kihirdetett, ám még nem hatályos alaptörvény módosításával tartsák fenn a jelenlegi országgyűlési biztosi intézményt, és biztosítsák az alapjogvédő feladatához szükséges eszközöket.
