Egészségügyi dokumentáció – mihez van jogunk?

Egészségügyi ellátásunk során számos fontos személyes adatunkat kezelik. Alapvető érdekünk, hogy ezeket az adatokat megismerhessük, ugyanakkor lehet, hogy nem szeretnénk, ha bárki más, akár saját kezelőorvosunk hozzájuk férhetne. Ez a tájékoztató arról szól, hogy milyen jogok illetnek meg minket saját egészségügyi adatainkkal kapcsolatban, és hogyan lehet elérni, hogy ezeket csak az láthassa, akinek mi magunk megengedjük – vagy akinek a törvény ezt kifejezetten lehetővé teszi.

A Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szolgáltatás 2017-es bevezetésével az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos adatok online felületen elérhetővé váltak a betegek és az őket ellátók számára. Itt beutalók, orvosi receptek, orvos-beteg találkozások összefoglaló adatai (események), dokumentumok (zárójelentések, leletek), személyes egészségügyi profil, illetve a konzílium megtartása céljából feltöltött adatok találhatók. A felhasználók ezen a felületen rendelkezhetnek arról, hogy az egyes egészségügyi adataikhoz mely orvosok férhessenek hozzá, valamint nyomon követhetik, ki, mikor, mely intézettől és mely adatait kérdezte le. Az EESZT-ről szóló tájékoztatónk innen érhető el.

Mi számít egészségügyi adatnak, és mi az az egészségügyi dokumentáció?

Egészségügyi adatok az egészségi állapotunkkal kapcsolatos információk: betegségeink, kezeléseink története, gyógyszereink. Ezek érzékeny személyes adatoknak (ún. különleges adatoknak) számítanak, ezért a törvény kiemelt védelemben részesíti őket. A jog szigorúan szabályozza, hogy ki, mikor és milyen céllal ismerheti meg vagy kezelheti egészségügyi adatainkat.

Egészségügyi adatainkat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza.

Egészségügyi dokumentáció minden nyilvántartás, feljegyzés, vagy bármilyen más módon rögzített dokumentum, ami a gyógykezelésünkkel kapcsolatos egészségügyi adatainkból és személyazonosító adatainkból (név, lakhely, stb.) áll. Az egészségügyi dokumentációt gyógykezelésünk során a kezelőorvosunk köteles vezetni.

Bár a dokumentációt az egészségügyi intézmény vezeti, az egészségügyi adattal mi magunk rendelkezünk.

Ez azt jelenti, hogy jogunk van tudni, hogy mely adatainkat tartják nyilván az egészségügyi dokumentációban és meg is ismerhetjük ezeket. A dokumentációba betekinthetünk, arról jegyzetet vagy másolatot készíthetünk. Nemcsak a kezelésünk eredményét tartalmazó zárójelentést vagy ambuláns ellátási lapot van jogunk megkapni! Kikérhetjük az összes leletet, vizsgálati anyagot, lázlapot vagy épp röntgenfelvételt. Díj ellenében összefoglaló írásos véleményt is kérhetünk. Az egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását is kérhetjük, ha abban pontatlanságot találunk vagy hiányosnak tartjuk.

Kihez fordulhatok, ha az egészségügyi dokumentációmat meg akarom nézni vagy másolatot szeretnék róla kapni?

2017 óta az ellátásokról készült dokumentációt feltöltik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületére. (Az EESZT-ről szóló tájékoztatónk innen érhető el.)

A dokumentációt azonban írásban is kikérheti a beteg, az egészségügyi ellátást nyújtó kórháztól vagy rendelőintézettől. A másolatok kérése során meg lehet nevezni konkrét iratokat, de általánosan is kérhető az intézmény által kezelt minden adat. A dokumentumok kiadásához szükséges a személyazonosság igazolása, a kórház vagy rendelő ezt jogosan várja el. A dokumentációról készült másolatokat az egészségügyi intézmény az első alkalommal köteles ingyenesen biztosítani, de a további másolatok készítéséért sem lehet aránytalan költséget felszámolni. Az egészségügyi dokumentáció kérelmezéséhez használható mintalevelünk elérhető innen. Ha megtagadják a betegdokumentáció kiadását, a betegjogi képviselőhöz lehet fordulni, illetve panaszt lehet tenni a kórháznál, a fenntartónál (ez állami kórházak esetén az Országos Kórházi Főigazgatóság, OKFŐ), vagy az egészségügyi hatóságnál (ez a kormányhivatal vagy a Nemzeti Népegészségügyi Központ).


Több visszajelzés érkezett hozzánk, ami szerint egyes ellátóhelyek csak a saját formanyomtatványukat fogadják el, ez a gyakorlat azonban nem jogszerű! Ha ilyennel találkozol, keress fel minket a jogsegely@tasz.hu címen, hogy jogi segítséget nyújthassunk.

A dokumentációból mennyit kell ingyen kiadnia az egészségügyi szolgáltatónak, és miért kérhet pénzt?

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) értelmében az első alkalommal minden dokumentumról ingyenesen kell másolatot adni a betegnek, csak a további másolatokért kérhető díj. Ez utóbbi összegének is ésszerű mértékűnek kell lennie, és az adminisztratív költségekhez kell igazodnia. Aki elektronikus úton (emailben) kérte ki a dokumentumokat, annak széles körben használt formátumban kell kiadni az adatokat. Mindez az állami és a magánellátásban egyaránt igaz!

Sajnos az egészségügyben elterjedt gyakorlat, hogy már az adatok első kiadásakor pénzt kérnek a betegtől, vagy hogy a másolatoknak irreálisan magas árat szabnak. Ebben az esetben hivatkozhatunk a GDPR-ra (15. cikk (3) bekezdés) és az egészségügyi adatkezelési törvényre (7. § (3)) is. Érdemes tudni, hogy a jogsértő eljárást a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szankcionálhatja.

A dokumentumok első példányát mindazok is ingyen kérhetik, akik egyébként jogosultak kikérni őket. A későbbiekben írunk arról, hogy kik és milyen feltételek mellett jogosultak a betegen kívül kikérni a dokumentációt.

Mennyi idő alatt kell kiadni a dokumentációt?

A GDPR alapján az egészségügyi intézmény indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a személyes adatok megismerésére irányuló kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatnia kell a beteget a kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Ezek az intézkedések a következők lehetnek:

  • kiadják a kért dokumentumokat;

  • az egy hónapos határidőt további két hónappal meghosszabbítja, mert nagyszámú vagy összetett adatot kért ki a beteg (egy átlagos helyzetben ez ritkán fordulhat elő);

  • nem adják ki a dokumentumokat, amely során tájékoztatni kell a beteget, hogy miért nem teljesítik a kérelmet, valamint a jogorvoslati lehetőségeiről (12. cikk (3)-(4) bekezdés).

Ha az egészségügyi intézmény nem adja ki a dokumentumokat, hiányosan adja ki azt vagy a határidőt nem tartja be, a betegnek joga van a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál eljárást kezdeményezni arra hivatkozással, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be.

Kaphatok-e a dokumentumok összességén kívül egy rövid, lényegretörő összefoglalót a kezelésemről?

Az egészségügyi intézményből való elbocsátásakor a beteg zárójelentést kap kézhez, amelyben összefoglalják, milyen eredményekre vezettek a vizsgálatok és beavatkozások, illetve hogy esetlegesen milyen további kezelésre van szükség. Ezért fontos, hogy a távozáskor az egészségügyi intézmény mindenképpen adjon zárójelentést. A betegnek pedig érdemes zárójelentést megőrizni.

Később más ügyben is szükség lehet arra, hogy a beteg a betegségéről készült orvosi véleményt beterjessze. Ilyenkor a gyógykezelést végző kórházhoz fordulhat, és írásos véleményt vagy összefoglalót kérhet egészségi állapota vagy kezelése egyes kérdéseiről. Kérését megfelelően meg kell indokolnia és a véleményért díjat kell fizetnie.

Hol tudok utánanézni, hogy milyen ellátásokban részesültem és milyen gyógyszereket írtak fel számomra?

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) lakossági portálján. Itt az ügyfélkapus felhasználónévvel és jelszóval, majd a taj-szám megadásával érheti el saját profilját. Itt látható, hogy 2012-től milyen gyógyszereket írtak fel és a kórházban milyen ellátásokban részesült.

Kérhetem a tévesen felvett adataim javítását?

A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt – rá vonatkozó – egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni, amelyet a kezelőorvos, a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen.

Hány évig őrzik az egészségügyi intézmények az adataimat?

A dokumentáció jellegéből fakadóan több szabály van. Az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. Ez a kötelező nyilvántartási idő. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében – amennyiben indokolt – az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt a nyilvántartást meg kell semmisíteni.

Képalkotó diagnosztikai eljárással (pl. röntgen, CT) készült felvételt annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni.

A vényeket, amire gyógyszer, gyógyászati segédeszközt adtak ki vagy ami alapján gyógyászati ellátást nyújtottak, 5 évig kell megőrizni. A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.

Elutasíthatja-e a kezelőorvosom az adataim megismerése iránti kérésem?

Erre csak kivételes esetekben kerülhet sor, alapvetően három esetben.

1. Ha más személy adatainak védelme indokolja az elutasítást. Ha a beteg dokumentációja valaki másra vonatkozó részeket is tartalmaz, és azok megismerése sértené a kívülálló személy személyiségi jogait, csak azokat a részeket lehet átadni a betegnek, melyek az ő adatait tartalmazzák. Ez tehát csak részleges korlátozás: azokat az adatokat át kell adni, amelyek csak a betegre vonatkoznak.

2. Pszichiátriai betegek esetében, ha az orvos alapos okkal feltételezheti, hogy az adatok megismerése a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné.

3. Ha a beteg 14 éven aluli kiskorú, vagy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezték. Ilyen esetben ugyanis a szülőt (törvényes képviselőt) gyakorolhatja a dokumentáció megismerésének jogát.

Hogyan tilthatom le, hogy egyes betegellátók hozzáférjenek az egészségügyi adataimhoz?

Egészségügyi adataink, leleteink elektronikusan elérhetők minden kezelőorvos számára, aminek vannak előnyei, de hátrányai is. Tiltakozó nyilatkozat hiányában a betegellátók (háziorvos, kezelőorvos, gyógyszerész) korlátlanul hozzáférhetnek az igénybe vett kezelések, illetve gyógyszerek listájához. Ebben a tájékoztatónkban részletesen írunk arról, hogyan lehet letiltani egyes betegellátók hozzáférését egészségügyi adatainkhoz.

Kikérheti a törvényes képviselőm az egészségügyi dokumentumaim?

A beteg törvényes képviselőjét, azaz nagykorúaknál a gondnokot, kiskorú beteg esetén a szülőt vagy gyámot ugyanazok a jogok illetik meg, mint magát a beteget. Ezért kérhet tájékoztatást az adatokról és azok tartalmáról, valamint betekinthet a dokumentumokba és másolatot kérhet róluk. A gondnoksággal, gyámhatósággal és gyermekvédelmi hatósággal kapcsolatos és egészségügyi dokumentációról szóló tájékoztatónk elérhető ezen az oldalon.

Kikérheti-e rajtam kívül más is a dokumentációmat?

A főszabály az orvosi titoktartás (erről készült útmutatónkat ld. ezen a linken), tehát a beteg egészségügyi adatait senkivel sem lehet közölni. Ez alól a szabály alól azonban vannak kivételek.

1. Akit a beteg felhatalmaz erre, kikérheti az egészségügyi dokumentációt és másolatot készíthet róla. A beteg ellátása alatt ehhez írásbeli felhatalmazás (mintánk elérhető innen), az ellátás alatt nem álló személyek esetében pedig teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges (erre példa a két tanú által igazolt nyilatkozat; az ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett okirat; a nyilatkozattevő saját kezűleg írt és aláírt nyilatkozata, mintánk elérhető innen).

2. Vannak, akiket az egészségügyi törvény akkor is feljogosít az adatok megismerésére, ha a beteg ehhez nem adott hozzájárulást. A törvény értelmében a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér és az élettárs kivételes esetekben hozzáférést kérhet a dokumentációhoz (ld. a következő kérdést).

3. Amint láttuk, a törvényes képviselő főszabály szerint hozzáfér a dokumentációhoz. A 16. évét betöltött kiskorú azonban megtilthatja, hogy a törvényes képviselőinek bármilyen tájékoztatást adjanak a kezeléséről – és bár az egészségügyi törvény ugyanezt nem ismétli meg a dokumentációba való betekintésre vonatkoztatva is, a szabálynak véleményünk szerint csak úgy van értelme, ha abba a dokumentáció megismerésének tilalmát is bele kell érteni.

4. Hozzájárulás nélkül is lehetséges az egészségügyi adatok kezelése (pl. továbbítása, felfedése), ha a törvény ezt lehetővé teszi (pl. járványügyi okból) vagy ez mások életének, testi épségének, egészségének védelméhez szükséges.

5. A beteg hozzájárulása nélkül közölni lehet azokat az adatokat a további gondozást végző személlyel, amelyek a gondozáshoz szükségesek.

6. Ha a beteg cselekvőképtelen (betegsége miatt elvesztette a belátási képességét vagy 14 évnél fiatalabb), továbbá ha korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14-17 éves) vagy az egészségügyi önrendelkezési joga tekintetében bíróság korlátozta a cselekvőképességét, a következő személyek jogosultak az egészségügyi adatairól való tájékoztatásra:

  1. a beteg törvényes képviselője, ennek hiányában

  2. a beteggel közös háztartásban élő, cselekvőképes
    1. házastársa vagy élettársa, ennek hiányában

    2. gyermeke, ennek hiányában

    3. szülője, ennek hiányában

    4. testvére, ennek hiányában

    5. nagyszülője, ennek hiányában

    6. unokája;

  3. ezek hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő, cselekvőképes
    1. gyermeke, ennek hiányában

    2. szülője, ennek hiányában

    3. testvére, ennek hiányában

    4. nagyszülője, ennek hiányában

    5. unokája.

Hogyan kérhetem ki a hozzátartozóm egészségügyi dokumentációját?

A beteg házastársként, egyeneságbeli rokonként, testvérként, valamint élettársként akkor jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha a következő két feltétel egyszerre fennáll.

A házastársnak, egyeneságbeli rokonnak, testvérnek vagy élettársnak

  1. a saját vagy leszármazója életét, egészségét befolyásoló ok feltárása (pl. örökletes betegségek felderítése) vagy egészségügyi ellátása céljából van szüksége, és

  2. az adat máshogy nem szerezhető be.

Az adatok megadását írásban kell kérnie a dokumentációval rendelkező egészségügyi szolgáltatótól, kórháztól. Csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az említett okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Az iratokról első alkalommal térítésmentesen, utána jogszabályban meghatározottak szerint saját költségére másolatot kérhet/készíthet.

Kikérhetem az elhunyt rokonom dokumentációját?

Igen, de csak korlátozottan, két esetkörben.

1. Ha az egészségügyi adatra a jogosultnak (házastárs, egyeneságbeli rokon, testvér, valamint élettárs)

a) a saját vagy leszármazója életét, egészségét befolyásoló ok feltárása vagy egészségügyi ellátása céljából van szükség, és

b) az adat máshogy nem szerezhető be.

2. Az elhunyt beteg törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni.

Az iratokról első alkalommal ingyen, utána jogszabályban meghatározottak szerint saját költségére másolatot kérhet vagy készíthet.

Kit illet a betekintési jog kiskorúak esetében?

A 14. életévét be nem töltött kiskorú beteg egészségügyi dokumentációjába való betekintési jog elsősorban a törvényes képviselőjét illeti meg, akik általános esetben a gyermek szülei. Ha ők valamilyen okból nem tudnak élni jogukkal, akkor az alábbi személyeket is megilleti a 14 év alatti kiskorú gyermek egészségügyi dokumentációjának megismeréséhez fűződő jog: a gyermekkel közös háztartásban élő, cselekvőképes testvér, ennek hiányában nagyszülő. Ezen megjelölt hozzátartozók hiányában pedig a gyermekkel egy háztartásban nem élő cselekvőképes szülő, testvér, illetve ennek hiányában nagyszülő.

16 éves korától nyilatkozatot tehet a kiskorú arról, hogy ki tekinthet be, illetve hogy kit zár ki az egészségügyi dokumentációja megismeréséből.

A 14. és 18. életév közötti korú gyermek személy egészségügyi dokumentációjába való betekintési jog a gyermeket önállóan is megilleti, ebből a szempontból a 14 és 18 év közötti kiskorúak a cselekvőképes felnőttekkel egy tekintet alá esnek.

Ki látogathat meg? Kinek szól a kórház arról, hogy kezelnek?

A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult látogatókat fogadni és az általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni.

A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

Főszabály, hogy telefonon egészségi állapotról felvilágosítás csak akkor adható, ha a hívó személye egyértelműen beazonosítható.

Milyen jogszabályok vonatkoznak az egészségügyi dokumentáció kezelésére?

A főbb jogszabályok:

A TASZ megalakulása óta foglalkozik egészségügyi adatokkal kapcsolatos adatvédelmi kérdésekkel. Tevékenységi területéből következően ez a betegjogok általános érvényesülésének kérdésére valamint a drogfogyasztók, pszichiátriai betegek, HIV vagy hepatitis pozitív emberek adataira terjed ki. Ha az egészségügyi adatkezeléssel kapcsolatos jogsérelem ért, keress fel minket a jogsegely@tasz.hu címen, hogy jogi segítséget nyújthassunk.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Átlátható döntések és hiteles tájékoztatás kell az oltásba vetett bizalom növeléséhez

Jelenlegi tudásunk szerint a tömeges oltás az egyetlen módja annak, hogy felszabadulhassunk a koronavírus-járvány miatt bevezett korlátozó intézkedések alól, és azok is biztonságban lehessenek, akik valamiért nem olthatók. Éppen ezért az eddigi tudományos tapasztalatokra alapozva mindenkit arra buzdítunk, hogy oltassa be magát, ha elérhető válik számára olyan oltás, ami megbízható és hatásos. Ahhoz azonban, hogy az oltással kapcsolatban tudatos és tájékozott döntést hozhassunk, a kormánynak végre átláthatóan kellene kommunikálnia a vakcinákról, az oltási tervről és a regisztrációról.

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

Sérültek a pécsi lövöldöző jogai

A tavaly novemberi, a pécsi egyetemi kampuson történt lövöldözés sokkolta az országot, mindenki a miértekre volt kíváncsi. Közben az elkövető mentális egészségére vonatkozó adatok kerültek nyilvánosságra, úgy, hogy az ő személyazonossága is korán beazonosíthatóvá vált. Levelet írtunk az adatvédelmi biztosnak és az ügyben eljáró igazságügyi orvos szakértőnek.