Egészségügyi adatok GYIK

Magyarországon 1998 januárjától külön törvény védi a a betegek jogait és az egészségügyi adatait, mely törvény arról is rendelkezik, hogy valamennyi egészségügyi intézményben - kórházban és rendelőben, állami és magánintézményben - a betegeket az egészségügyi adataikat illetően tájékoztatás illeti meg. Mindenkinek joga van megismerni a testi és lelki állapotára, megbetegedéseire vonatkozó információkat.

Fontos alapelv, hogy a dokumentációval a kórház rendelkezik, míg az abban szereplő adattal a beteg.

Kérheti-e a beteg, hogy tájékoztassák őt arról, milyen egészségügyi dokumentumok készültek róla a gyógykezelése során?

A beteg kezelőorvosától, háziorvosától jogosult tájékoztatást kapni egészségi állapotát, a gyógymódokat, a vizsgálatokat, illetve azok eredményét illetően. A tájékoztatásba bele tartozik, hogy megismerhesse a róla készült egészségügyi dokumentumok tartalmát, azokról saját költségére másolatot kaphasson. Mindenki jogosult az egészségügyi intézményben róla tárolt bármely egészségügyi és személyazonosító adatot megismerni.

Milyen adatokat tartalmaz az egészségügyi dokumentáció?

• a betegtől felvett személyi adatokat (név, születési dátum, lakhely, stb.)

• a gyógykezelés során rögzített egészségügyi adatokat (az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó adatok)

• mindazt, amit a beteg elmondott megbetegedése körülményeiről, tüneteiről, korábbi betegségeiről

• a vizsgálati eredményeket, a betegség megnevezését, az elvégzett beavatkozásokat, a gyógyszeres terápiákat.

Ezeket az adatokat nevezik együttesen egészségügyi dokumentációnak, függetlenül attól, hogy a rögzítés milyen formában történt (kézírással, írógéppel vagy számítógépben). Az egészségügyi dokumentációt a kezelőorvos a kezelés során folyamatosan vezeti, abba a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos minden adatot köteles rögzíteni.

Kérheti-e a beteg, hogy megmutassák neki az egészségügyi adatait tartalmazó dokumentumokat?

A törvény jogot biztosít a betegnek arra, hogy a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerhesse. Így nemcsak szóbeli tájékoztatást kérhet kezelő orvosától, de kérheti, hogy az adatait tartalmazó dokumentumokat megnézhesse. A dokumentumokba nemcsak betekinthet, de egyes részeiről, akár annak egészéről is másolatot kérhet vagy készíthet. A másolatkészítés költségei a beteget terhelik, ezért nem árt azokról előre tájékoztatást kérni. A másolás díja azonban nem lehet a szokásos áraknál annyival magasabb, hogy ellehetetlenítse a betegek másolatkérési jogának gyakorlását.

Kihez forduljon a beteg, ha egészségügyi dokumentumait akarja megnézni vagy másolatot akar kérni róluk?

Kérésével - szóban vagy írásban - forduljon kezelőorvosához, háziorvosához. Aki már  fekvőbeteg-gyógyintézetben kezelt beteg, számára célszerűbb, ha a kórházhoz írásban nyújt be az iratokba való betekintés iránti kérelmét. Ha másolatokat akar kérni, sorolja fel pontosan, milyen iratokra van szüksége. A kérelmet címezheti orvosának vagy az intézmény vezetőjének.

Kaphat-e a beteg írásos összefoglalót a gyógy intézménytől?

Az egészségügyi intézményből való elbocsátásakor a beteg zárójelentést kap kézhez, amelyben összefoglalják, milyen eredményekre vezettek a vizsgálatok és beavatkozások, illetve hogy esetlegesen milyen további kezelésre van szükség.

Később más ügyben is szükség lehet arra, hogy a beteg a betegségéről készült orvosi véleményt beterjessze. Ilyenkor a gyógykezelést végző kórházhoz fordulhat, és írásos véleményt vagy összefoglalót kérhet egészségi állapota vagy kezelése egyes kérdéseiről. Kérését megfelelően meg kell indokolnia és a véleményért díjat kell fizetnie.

Kérheti-e a beteg, hogy a tévesen felvett adatát kijavítsák?

A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt – rá vonatkozó – egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni, amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen. Ezzel a javítás kapcsán később felmerülő esetleges jogvitáknak kívánják elejét venni.

Hány évig őrzik az egészségügyi intézmények a betegek adatait?

A dokumentáció jellegéből fakadóan több szabály van. Az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében – amennyiben indokolt – az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt a nyilvántartást meg kell semmisíteni.

Képalkotó diagnosztikai eljárással (pl. röntgen) készült felvételt az annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni.

A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója a vényeket 5 évig őrzi meg. A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.

Elutasíthatja-e a kezelőorvos betegének az adatai megismerése iránti kérését?

Erre csak kivételes esetekben kerülhet sor, ha egy harmadik személy adatainak védelme indokolja az elutasítást: ha a dokumentáció kívülálló személyre vonatkozó részeket is tartalmaz, és azok megismerése sértené a kívülálló személy személyiségi jogait, csak azokat a részeket lehet átadni a betegnek, melyek az ő adatait tartalmazzák.

A törvény ezen felül a pszichiátriai kezelés során ad arra lehetőséget a kezelő orvosnak, hogy megtagadja a beteg kérését a dokumentumok megismerésére. Ezt kizárólag akkor teheti meg az orvos, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az adatok megismerése a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné.

Az elutasítást megalapozhatja az is, ha a beteget cselekvőképtelennek nyilvánították, tipikusan akkor ha cselekvőképességet kizátó gondnokság alá helyezték.

Kérheti-e a beteg törvényes képviselője az egészségügyi dokumentumokat?

A beteg törvényes képviselőjét (törvényes képviselő: a gondnok, kiskorú beteg esetén a szülő vagy gyám) ugyanazok a jogok illetik meg, mint magát a beteget az egészségügyi adatok megismerésére: így kérhet tájékoztatást az adatokról és azok tartalmáról, valamint betekinthet a dokumentumokba és másolatot kérhet róluk.

Kérheti-e a beteg közeli hozzátartozója az egészségügyi dokumentumokat?

A törvény értelmében közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs. Azonban a nem egyenesági rokon - pl.: a sógor, nagynéni, unokatestvér - nem gyakorolhatja ezeket a jogokat, nem minősül közeli hozzátartozónak!

Két eset van:

Első esetben, ha az adat megismerése a közeli hozzátartozó egészségi állapotának megőrzése vagy feltárása érdekében szükséges a következő szabályok vannak.

A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa akkor jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha a következő két feltétel egyszerre fennáll.

1. Az adat megismerésének célja a közeli hozzátartozó egészségével kapcsolatos: az egészségügyi adatra a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, vagy az említett személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség;

és

2. az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

Írásban kell kérni az adatok megadását a dokumentációval rendelkező egészségügyi szolgáltatótól, kórháztól. Csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az említett okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók.

A második eset a beteg halála esetén merül fel. Ebben az esetben a beteg törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni.

Kit illet a betekintési jog kiskorúak esetében?

Cselekvőképtelen kiskorú (14. életévét még nem töltötte be) személy dokumentációjába való betekintési jog elsősorban a törvényes képviselőjét illeti meg, általános esetben a gyermek szülei a törvényes képviselői. Amennyiben ők valamilyen okból nem tudnak élni jogukkal, akkor az alábbi személyeket is megilleti a 14 év alatti kiskorú gyermek egészségügyi dokumentációjának megismeréséhez fűződő jog: a gyermekkel közös háztartásban élő, cselekvőképes testvér, ennek hiányában nagyszülő. Ezen megjelölt hozzátartozók hiányában pedig a gyermekkel egy háztartásban nem élő cselekvőképes szülő, testvér, illetve ennek hiányában nagyszülő.

Korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14. és 18. életév közötti korú gyermek) személy egészségügyi dokumentációjába való betekintési jog a gyermeket önállóan is megilleti, ebből a szempontból a 14 és 18 év közötti kiskorúak a cselekvőképes felnőttekkel egy tekintet alá esnek.

Rendelkezhet-e a beteg arról, hogy egyes hozzátartozói hozzáférhetnek-e az adataihoz?

Tulajdonképpen a kórházban tartózkodás ténye maga is egészségügyi adatra, így az erre vonatkozó szabályokat is ismertetjük. A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.

A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

A beteg az általa megnevezett hozzátartozó(ka)t kizárhatja a tájékoztatáshoz és betekintéshez való jog gyakorlásából. Ezt a szándékát azonban közölnie kell a kezelőorvosával.

Arra az esetre vonatkozóan, ha a beteg nem rendelkezne arról, hogy kinek adható a felvilágosítás az egészségi állapotát illetően, a jogszabályok egyértelmű utasítást nem adnak.

A kórházi gyakorlat az, hogy a beteg előzetes rendelkezésének hiányában, illetve, ha a beteg eszméletlen vagy olyan mentális állapotban került volna be a gyógyintézménybe, hogy erre vonatkozóan nem tudott nyilatkozni, a kórház csak a legközelebbi családtagoknak (szülő, testvér, gyermek, házastárs) adhat ki információkat. Ugyanez a szabály vonatkozik a kiskorú betegre is.

Alapszabály, hogy telefonon egészségi állapotról felvilágosítás nem adható. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a hívó személye egyértelműen beazonosítható.

Kérheti-e a közeli hozzátartozó elhunyt családtagjának egészségügyi adatait?

A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult megismerni elhunyt családtagja egészségügyi dokumentációját, és így mindazokat az egészségügyi dokumentumokat megismerheti, amelyekből megtudható, hogy mi volt a halál oka, illetve hogy milyen kezelésben részesült a beteg a halálát megelőzően. Az iratokról saját költségére másolatot kérhet/készíthet. Az iratok kiadása csak akkor tagadható meg, ha azt az érintett még életében megtiltotta.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Az ombudsman szerint sem kötelező a várandósgondozás

Tavasszal már írtunk róla, hogy 2017 végén az alapvető jogok biztosához fordultunk, mert nem tartottuk egyértelműnek, hogy kötelezők-e a terhesség alatti vizsgálatok – például az ultrahang és a vérvétel – vagy sem. Szerintünk a jogi szabályozás nem egyértelmű a kérdésben, ez pedig a várandós nő önrendelkezési jogának sérelmével jár. Az ombudsman pár napja kiadott jelentése minket igazolt.

Mit csinált az ÁNTSZ 2014-2016 között a kórházi fertőzésekkel?

Míg 2015-ben az állami egészségügyi szolgáltatók összesen kevesebb mint 1 millió forint büntetést kaptak, addig az autósok közlekedési bírságra összesen 18 milliárd forintot fizettek. Mennyiszer ellenőriz az ÁNTSZ és mik a szankciók? Összefoglaljuk az egészségügyi intézmények ellenőrzésére vonatkozó adatokat, melyeket az ÁNTSZ-től kaptunk.

Ügyfelet keres a TASZ Önrendelkezési Programja

A TASZ Önrendelkezési Programjának munkáját úgy is segítheted, hogy a meddőségi kezelésekkel és spermabankokkal összefüggő stratégiai ügyünkben a TASZ ügyfelévé válsz. Így magad is részt vehetsz az alapvető jogok kikényszerítésében.