Egészségügyi adatok GYIK

Magyarországon 1998 januárjától külön törvény védi a a betegek jogait és az egészségügyi adatait, mely törvény arról is rendelkezik, hogy valamennyi egészségügyi intézményben - kórházban és rendelőben, állami és magánintézményben - a betegeket az egészségügyi adataikat illetően tájékoztatás illeti meg. Mindenkinek joga van megismerni a testi és lelki állapotára, megbetegedéseire vonatkozó információkat.

Fontos alapelv, hogy a dokumentációval a kórház rendelkezik, míg az abban szereplő adattal a beteg.

Kérheti-e a beteg, hogy tájékoztassák őt arról, milyen egészségügyi dokumentumok készültek róla a gyógykezelése során?

A beteg kezelőorvosától, háziorvosától jogosult tájékoztatást kapni egészségi állapotát, a gyógymódokat, a vizsgálatokat, illetve azok eredményét illetően. A tájékoztatásba bele tartozik, hogy megismerhesse a róla készült egészségügyi dokumentumok tartalmát, azokról saját költségére másolatot kaphasson. Mindenki jogosult az egészségügyi intézményben róla tárolt bármely egészségügyi és személyazonosító adatot megismerni.

Milyen adatokat tartalmaz az egészségügyi dokumentáció?

• a betegtől felvett személyi adatokat (név, születési dátum, lakhely, stb.)

• a gyógykezelés során rögzített egészségügyi adatokat (az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó adatok)

• mindazt, amit a beteg elmondott megbetegedése körülményeiről, tüneteiről, korábbi betegségeiről

• a vizsgálati eredményeket, a betegség megnevezését, az elvégzett beavatkozásokat, a gyógyszeres terápiákat.

Ezeket az adatokat nevezik együttesen egészségügyi dokumentációnak, függetlenül attól, hogy a rögzítés milyen formában történt (kézírással, írógéppel vagy számítógépben). Az egészségügyi dokumentációt a kezelőorvos a kezelés során folyamatosan vezeti, abba a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos minden adatot köteles rögzíteni.

Kérheti-e a beteg, hogy megmutassák neki az egészségügyi adatait tartalmazó dokumentumokat?

A törvény jogot biztosít a betegnek arra, hogy a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerhesse. Így nemcsak szóbeli tájékoztatást kérhet kezelő orvosától, de kérheti, hogy az adatait tartalmazó dokumentumokat megnézhesse. A dokumentumokba nemcsak betekinthet, de egyes részeiről, akár annak egészéről is másolatot kérhet vagy készíthet. A másolatkészítés költségei a beteget terhelik, ezért nem árt azokról előre tájékoztatást kérni. A másolás díja azonban nem lehet a szokásos áraknál annyival magasabb, hogy ellehetetlenítse a betegek másolatkérési jogának gyakorlását.

Kihez forduljon a beteg, ha egészségügyi dokumentumait akarja megnézni vagy másolatot akar kérni róluk?

Kérésével - szóban vagy írásban - forduljon kezelőorvosához, háziorvosához. Aki már  fekvőbeteg-gyógyintézetben kezelt beteg, számára célszerűbb, ha a kórházhoz írásban nyújt be az iratokba való betekintés iránti kérelmét. Ha másolatokat akar kérni, sorolja fel pontosan, milyen iratokra van szüksége. A kérelmet címezheti orvosának vagy az intézmény vezetőjének.

Kaphat-e a beteg írásos összefoglalót a gyógy intézménytől?

Az egészségügyi intézményből való elbocsátásakor a beteg zárójelentést kap kézhez, amelyben összefoglalják, milyen eredményekre vezettek a vizsgálatok és beavatkozások, illetve hogy esetlegesen milyen további kezelésre van szükség.

Később más ügyben is szükség lehet arra, hogy a beteg a betegségéről készült orvosi véleményt beterjessze. Ilyenkor a gyógykezelést végző kórházhoz fordulhat, és írásos véleményt vagy összefoglalót kérhet egészségi állapota vagy kezelése egyes kérdéseiről. Kérését megfelelően meg kell indokolnia és a véleményért díjat kell fizetnie.

Kérheti-e a beteg, hogy a tévesen felvett adatát kijavítsák?

A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt – rá vonatkozó – egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni, amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az eredetileg felvett adat megállapítható legyen. Ezzel a javítás kapcsán később felmerülő esetleges jogvitáknak kívánják elejét venni.

Hány évig őrzik az egészségügyi intézmények a betegek adatait?

A dokumentáció jellegéből fakadóan több szabály van. Az egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig kell megőrizni. A kötelező nyilvántartási időt követően gyógykezelés vagy tudományos kutatás érdekében – amennyiben indokolt – az adatok továbbra is nyilvántarthatók. Ha a további nyilvántartás nem indokolt a nyilvántartást meg kell semmisíteni.

Képalkotó diagnosztikai eljárással (pl. röntgen) készült felvételt az annak készítésétől számított 10 évig, a felvételről készített leletet a felvétel készítésétől számított 30 évig kell megőrizni.

A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója a vényeket 5 évig őrzi meg. A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.

Elutasíthatja-e a kezelőorvos betegének az adatai megismerése iránti kérését?

Erre csak kivételes esetekben kerülhet sor, ha egy harmadik személy adatainak védelme indokolja az elutasítást: ha a dokumentáció kívülálló személyre vonatkozó részeket is tartalmaz, és azok megismerése sértené a kívülálló személy személyiségi jogait, csak azokat a részeket lehet átadni a betegnek, melyek az ő adatait tartalmazzák.

A törvény ezen felül a pszichiátriai kezelés során ad arra lehetőséget a kezelő orvosnak, hogy megtagadja a beteg kérését a dokumentumok megismerésére. Ezt kizárólag akkor teheti meg az orvos, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az adatok megismerése a beteg gyógyulását nagymértékben veszélyeztetné.

Az elutasítást megalapozhatja az is, ha a beteget cselekvőképtelennek nyilvánították, tipikusan akkor ha cselekvőképességet kizátó gondnokság alá helyezték.

Kérheti-e a beteg törvényes képviselője az egészségügyi dokumentumokat?

A beteg törvényes képviselőjét (törvényes képviselő: a gondnok, kiskorú beteg esetén a szülő vagy gyám) ugyanazok a jogok illetik meg, mint magát a beteget az egészségügyi adatok megismerésére: így kérhet tájékoztatást az adatokról és azok tartalmáról, valamint betekinthet a dokumentumokba és másolatot kérhet róluk.

Kérheti-e a beteg közeli hozzátartozója az egészségügyi dokumentumokat?

A törvény értelmében közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér és az élettárs. Azonban a nem egyenesági rokon - pl.: a sógor, nagynéni, unokatestvér - nem gyakorolhatja ezeket a jogokat, nem minősül közeli hozzátartozónak!

Két eset van:

Első esetben, ha az adat megismerése a közeli hozzátartozó egészségi állapotának megőrzése vagy feltárása érdekében szükséges a következő szabályok vannak.

A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa akkor jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha a következő két feltétel egyszerre fennáll.

1. Az adat megismerésének célja a közeli hozzátartozó egészségével kapcsolatos: az egészségügyi adatra a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, vagy az említett személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség;

és

2. az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

Írásban kell kérni az adatok megadását a dokumentációval rendelkező egészségügyi szolgáltatótól, kórháztól. Csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az említett okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók.

A második eset a beteg halála esetén merül fel. Ebben az esetben a beteg törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni vagy saját költségére másolatot kapni.

Kit illet a betekintési jog kiskorúak esetében?

Cselekvőképtelen kiskorú (14. életévét még nem töltötte be) személy dokumentációjába való betekintési jog elsősorban a törvényes képviselőjét illeti meg, általános esetben a gyermek szülei a törvényes képviselői. Amennyiben ők valamilyen okból nem tudnak élni jogukkal, akkor az alábbi személyeket is megilleti a 14 év alatti kiskorú gyermek egészségügyi dokumentációjának megismeréséhez fűződő jog: a gyermekkel közös háztartásban élő, cselekvőképes testvér, ennek hiányában nagyszülő. Ezen megjelölt hozzátartozók hiányában pedig a gyermekkel egy háztartásban nem élő cselekvőképes szülő, testvér, illetve ennek hiányában nagyszülő.

Korlátozottan cselekvőképes kiskorú (14. és 18. életév közötti korú gyermek) személy egészségügyi dokumentációjába való betekintési jog a gyermeket önállóan is megilleti, ebből a szempontból a 14 és 18 év közötti kiskorúak a cselekvőképes felnőttekkel egy tekintet alá esnek.

Rendelkezhet-e a beteg arról, hogy egyes hozzátartozói hozzáférhetnek-e az adataihoz?

Tulajdonképpen a kórházban tartózkodás ténye maga is egészségügyi adatra, így az erre vonatkozó szabályokat is ismertetjük. A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult látogatókat fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. A beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére lehet eltekinteni.

A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

A beteg az általa megnevezett hozzátartozó(ka)t kizárhatja a tájékoztatáshoz és betekintéshez való jog gyakorlásából. Ezt a szándékát azonban közölnie kell a kezelőorvosával.

Arra az esetre vonatkozóan, ha a beteg nem rendelkezne arról, hogy kinek adható a felvilágosítás az egészségi állapotát illetően, a jogszabályok egyértelmű utasítást nem adnak.

A kórházi gyakorlat az, hogy a beteg előzetes rendelkezésének hiányában, illetve, ha a beteg eszméletlen vagy olyan mentális állapotban került volna be a gyógyintézménybe, hogy erre vonatkozóan nem tudott nyilatkozni, a kórház csak a legközelebbi családtagoknak (szülő, testvér, gyermek, házastárs) adhat ki információkat. Ugyanez a szabály vonatkozik a kiskorú betegre is.

Alapszabály, hogy telefonon egészségi állapotról felvilágosítás nem adható. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a hívó személye egyértelműen beazonosítható.

Kérheti-e a közeli hozzátartozó elhunyt családtagjának egészségügyi adatait?

A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult megismerni elhunyt családtagja egészségügyi dokumentációját, és így mindazokat az egészségügyi dokumentumokat megismerheti, amelyekből megtudható, hogy mi volt a halál oka, illetve hogy milyen kezelésben részesült a beteg a halálát megelőzően. Az iratokról saját költségére másolatot kérhet/készíthet. Az iratok kiadása csak akkor tagadható meg, ha azt az érintett még életében megtiltotta.

Megosztás

Kapcsolódó hírek

Kell-e aggódnunk az egészségügyi adataink biztonságáért?

Bő két hónapja működik az Egységes Elektronikus Szolgáltatási Tér (EESZT), ahol mindenki egészségügyi adatai elérhetőek lesznek bizonyos embereknek, akik az egészségügyben dolgoznak. A rendszer bevezetése óta több aggódó megkeresés is érkezett hozzánk az EESZT jogszerűségével kapcsolatban. Okkal merül fel a kérdés: jogszerű-e egyáltalán az EESZT? Kell-e féltenünk az egészségügyi adatainkat? És vajon tényleg mindenképp látnia kell-e a kezelőorvosnak az egész kórtörténetet?

Itt az új év, megszüntetik a háttérintézményeket – és ez óriási baj

 

Régóta ígérgette, és most tényleg meglépte a Kormány a minisztériumok alá rendelt intézmények bezárását / beolvasztását. Miért tette ezt? És miért akkora probléma ez? Mit csináltak eddig ezek a hivatalok, és mi lesz a feladataikkal az átalakítás után? Elmagyarázzuk.

  • Döntésképtelen szervek, függetlenségét vesztő döntéshozatal, akadozó feladatellátás: ez várható, nem fog működni az új rendszer
  • Talán meglepő, de most még csak nem is az a legnagyobb gond, hogy megvágták a büdzsét és szélnek eresztik a dolgozókat
  • A politikai döntések és a rutinfeladatok, hatósági ügyek szétválasztása megszűnt
  • Eddig is kérdéses volt, hogy mennyire függetlenek a hatóságok, de mostantól a maradék függetlenség is elvész
  • Az összevont szerveken belül ellentétes érdekű szervezeti egységek lesznek, ez így biztosan nem fog működni

El tudod képzelni, milyen érzés, ha öt törékeny kisbabára kell vigyáznod?

Az intenzív koraszülött osztályon folyamatos készenlétben állnak az orvosok és ápolók, hogyha bármilyen gond felmerül a párszáz grammal született kicsikkel, azonnal segíteni tudjanak. Egy új, Finnországból indult képzés azonban radikálisan szakít a jelenleg bevett ápolási módszerekkel és azt tanítja - elsősorban az egészségügyi dolgozóknak, hogy beavatkozásoktól mentesen, megfigyelőként kell segíteniük a szülőket, hogy gyermekük ellátásában részt vehessenek.