Újságírók
Újságíróként szembesülsz az adatvédelem buktatóival? A TASZ segít!
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) lassan öt éve Magyarországon is meghatározza, hogy mikor jogszerű a személyes adatok kezelése és mikor nem. Az EU egységes adatvédelmi szabályanyaga megnövekedett adatvédelmi követelmények elé állította az újságírókat is, ezeket a változásokat azonban nem könnyű értelmezni és különösen nem könnyű úgy alkalmazkodni hozzájuk, hogy a sajtó elkerülje a szabályok megsértéséből fakadó jogi kockázatokat.
Két év korrupciója egy jelentésben
A jogállam eróziója és a korrupció közpolitikai eszközzé emelése Magyarországon egyszerre, egymással szoros összefüggésben történik, többnyire valamilyen közérdekű cél mögé rejtve. Az elmúlt két évben e közérdekű cél a járvány elleni védekezés volt. A K-Monitor és a Társaság a Szabadságjogokért ezt a folyamatot dokumentálta az elmúlt két évben. E munkának az összefoglaló és záró jelentése a 2020 márciusától 2022 márciusáig tartó időszakot öleli fel. Jelentésünkben bemutatjuk az elmúlt két év legjelentősebb átláthatatlanságot fokozó és korrupció elleni fellépést nehezítő változásait, költségvetési visszásságait, a közvagyon kiszervezését és az ellenzéki önkormányzatokat aránytalanul hátrányosan érintő intézkedéseit.
Itt a K-monitor és a TASZ hatodik korrupciófigyelő jelentése
Hatodik jelentésünk a 2021. októbere és 2021. decembere/januárja közötti időszakot tekinti át. Bemutatjuk, hogy:
A valódi, hiteles újságírói munka kulcsfontosságú a TASZ működéséhez
A propagandasajtóban megjelent, munkatársunkat és a független sajtót rossz színben feltüntetni próbáló propagandacikk kapcsán a következőket tartjuk fontosnak kiemelni a munkánkat követőknek, partnereinknek.
Pegasus-ügy: külföldi eljárások
Mivel a visszaéléseknek több nemzetközi vonatkozása is van – a kémprogramot izraeli cég gyártotta és Magyarországon élő uniós állampolgárt is megcéloztak vele – nemzetközi szinten is eljárásokat indítunk.
Pegasus-ügy: magyar eljárások
A megfigyelések során keletkezett adatokat rendszerint titkosítják, így a célszemélyek személyes adatai is államtitokká (minősített adattá) válhatnak; az ilyen adatokra vonatkozó szabályok miatt a jogérvényesítési lehetőségek azonban különösen behatároltak. Ilyen adatnak számítanak a titkosszolgálati megfigyelések is. Ezek megismerésére különleges szabályok vonatkoznak, amelyek kapcsolata a különböző (bírói, hatósági) jogérvényesítési utakkal nem mindig világos. Azért indítunk többféle eljárást a Belügyminisztérium alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Információs Hivatallal (IH) szemben, hogy ezekre a visszásságokra fény derüljön, és ügyfeleinknek igazságot szolgáltassunk.
Pegasus-ügy: a TASZ hazai és nemzetközi jogi lépéseket tesz
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hat ügyfele képviseletében eljárásokat kezdeményez Magyarországon, az Európai Bizottságnál, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben. A szervezet célja, hogy felderítse a jogellenes információgyűjtések gyakorlatát, nemzetközi fórumokon mondassa ki, hogy a titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása sérti az alapvető jogokat, és ezzel elejét vegye a politikai célú visszaéléseknek.
Pegasus-ügy: Mi a probléma?
Régóta ismert, hogy a magyar titkosszolgálatok szinte korlátlanul megfigyelhetik az állampolgárokat. Az adatgyűjtésnek nincsenek szigorú feltételei, és azt nem független szerv, hanem az igazságügyi miniszter engedélyezi, aki értelemszerűen elkötelezett az adott esetben politikai alapú megfigyelést kezdeményező kormánytagok mellett.
A Pegasus-ügyben kiderült, hogy a félelmek nem megalapozatlanok: úgy törhették fel magyar állampolgárok telefonjait, hogy ennek semmilyen valós nemzetbiztonsági indoka nem volt.
A magánszféra megléte az emberi méltóság egyik legalapvetőbb feltétele: minden embernek természetes és alapvető szükséglete, hogy életének legyen olyan tartománya, amelybe nem láthat bele más, hanem csak az övé. Nem beszélhetünk emberi méltóságról, ahol az egyén minden mozdulatát, minden kapcsolatát számontarthatják, minden titkát megismerhetik – vagyis, ha teljesen átláthatóvá válik az állam számára.
A korlátlan megfigyelés lehetőségének ráadásul messzire menő következményei vannak.
A megfigyeléstől való félelem arra ösztönzi az embereket, hogy magénéletükben is öncenzúrát gyakoroljanak. A jogállamiság olyan alapvető intézményei is sérülnek, mint a sajtószabadság, ha az újságírók nem tudják megvédeni a forrásaikat, illetve a tisztességes eljáráshoz való jog, ha az ügyvédi titok kiüresíthető. Ezek az intézmények az állam túlhatalmát hivatottak ellensúlyozni, ami a megfigyelés által ellehetetlenül. Tisztességes választás sem tartható úgy, ha a hatalmon lévők láthatják az ellenfelük stratégiáját, és a megfigyelés lehetőségével elriaszthatják a támogatóikat. Ha úgy érezzük, hogy bárkit megfigyelhetnek, az megbénítja a kritikus állampolgári cselekvéseket is.
Következetesen kiállunk azért, hogy a titkos adatgyűjtések felett érvényesüljön a kontroll. Ezért minden lehetséges jogi eszközt megragadunk Magyarországon és külföldön egyaránt, hogy feltárjuk a visszaéléseket és nyomást gyakoroljunk a kormányra. Célunk, hogy úgy változtassák meg a titkosszolgálatokra vonatkozó szabályokat, hogy azok tiszteletben tartsák az állampolgárok alapvető jogait.
Ezen az aloldalon bemutatjuk az összes jogi tevékenységet, amelyet a TASZ a Pegasus-ügyben végez. Ide kattintva a magyar, ide kattintva pedig a nemzetközi eljárásokról olvashatsz.
Korábbi blogunk a témában:
Pegasus-ügy
A titkosszolgálatok lényegében korlátlan adatgyűjtési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon. A megfigyelésnek nincsenek szigorú feltételei, és még ezeket sem független szerv ellenőrzi. A Pegasus-ügy kapcsán beigazolódott, hogy nem elméleti jellegű problémáról van szó: úgy törhették fel magyar állampolgárok telefonjait, hogy ennek semmilyen nemzetbiztonsági oka nem volt. Pedig minden ember természetes és alapvető szükséglete, hogy életének legyen olyan tartománya, amelyhez nem férhet hozzá senki, hanem csak az övé. Nem beszélhetünk emberi méltóságról ott, ahol teljesen átláthatóvá válunk az állam számára. Ezért úgy döntöttünk, minden lehetséges fórumon fellépünk a Pegasus-ügy érintettjeit képviselve, hogy elejét vegyük a politikailag motivált megfigyeléseknek.
Ezen az oldalon bemutatjuk az összes jogi tevékenységet, amelyet a TASZ a Pegasus-ügyben végez.
„Annak ellenére, hogy semmire sem válaszol, mindig perelni akar”
Miként akadályozza a független sajtó működését a közhatalom Magyarországon? Ezt a kérdést a TASZ már két korábbi kutatásban vizsgálta, ezek folytatásaként döntött úgy a szervezet, hogy újra felméri a sajtót érintő kihívásokat és akadályokat, különös tekintettel a koronavírus-járvány hatásaira.
A járvány nem lehet ürügy az időhúzásra az Alkotmánybíróság szerint sem
Meg kell jelölniük az állami szerveknek, hogy pontosan milyen feladatuk maradna ellátatlanul, ha időben válaszolnának az adatigénylésekre.
Közérdekű bejelentés - GYIK
Aki az állam működésével kapcsolatban visszásságot, például jogsértő eljárást, alapvető jogok sérelmét vagy korrupciót tapasztal, erről joga van ezt jelezni, és ezért nem érheti semmilyen hátrány. Az ilyen jelzéseket panaszok vagy közérdekű bejelentések lehetnek. Ahhoz, hogy biztosan jogszerűen járjunk el, érdemes előre tájékozódnunk arról, hogy pontosan mik a panasza és a közérdekű bejelentés jogi keretei: ebben segít a TASZ és a K-Monitor közös útmutatója.
(Az útmutató a 2014-es blogposztunk szerkesztett változata)